Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

  „ Jakab, Isten és az Úr Jézus Krisztus szolgája, üdvözletét küldi Izráel szétszóratásban élő tizenkét törzsének. ”  (Jak. 1:1 EFO) Mostantól három hónapon keresztül Jakab levelével fogunk foglalkozni, úgyhogy kezdjük talán azzal, hogy ki is lehet ez a Jakab? Nyilván a születési anyakönyvi kivonatát nem tudjuk megnézni, sajnos a naplója vagy önéletrajza szintén nem maradt fenn, vagyis csak a Biblia szövegére, és az ókeresztény hagyományokra tudunk támaszkodni.

„Jakab, Isten és az Úr Jézus Krisztus szolgája, üdvözletét küldi Izráel szétszóratásban élő tizenkét törzsének.” (Jakab 1:1) Emlékszel még arra az időre, amikor nem Facebookon üzengettünk egymásnak, ha bármi fontos dolog történt velünk? Vagy korábban, amikor még az MSN-t se ismertük, és nem tudtuk, hogy egy kettőspont és egy bezárt zárójel elég, hogy a szeretetünket kifejezzük a barátaink felé? Amikor nem volt elég az iskolában megbeszélt időpontban felmenni a csetszobába, de még sms-t se küldhettünk a másiknak, mert nem volt mobiltelefonunk? Emlékszel még arra a borzalmas procedúrára, amikor a papírra írt leveleidet minden egyes alkalommal be kellett vinned a postára? És miután hazaértél, kezdődhetett az izgatott várakozás: vajon megkapja-e? Vajon válaszol-e? Nem árulok el új dolgot, ha azt mondom, a Biblia tele van levelekkel. Vannak bibliai írók, akik kimondottan jeleskedtek a levelek írásában, de vannak olyanok is, akik egy-egy levelükkel hagytak lenyomatot emberek millió

„Ne nyugtalankodjatok: higgyetek Istenben, és higgyetek bennem! Atyám házában sokak számára van lakóhely. Ha nem így volna, megmondtam volna nektek. Most elmegyek, hogy helyet készítsek a számotokra. Miután elkészítettem, visszajövök értetek, és magammal viszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is.” (Jn 14:1-3 - EFO). Jézus Krisztus meghalt és feltámadt, újra találkozott a tanítványokkal, és mielőtt végleg elhagyta volna őket, néhány hasznos tanáccsal ellátta még az itt hagyott barátait. Nyugtatgatta őket, hogy bár nem lesz most itt köztük, higgyenek benne, és abban, hogy el fogja vinni őket is arra a helyre, amit kimondottan nekik épített, kimondottan az ő igényeik szerint. De Akármennyire is hiszünk, vagy nem hiszünk Istennek, egy dolog biztos: az évek telnek, és Ő még mindig nem jött vissza. A Biblia lapjain több, mint háromszázszor találkozunk azzal, hogy Krisztus vissza fog jönni, de ez mind a mai napig nem történt meg.

VAN EGY JÓ ÉS EGY ROSSZ HÍREM... Melyikkel kezdjem? Talán előbb a rosszal kezdem, mert minden jó, ha jó a vége ! Az a rossz hír em, hogy bizony, előbb vagy utóbb mindenki meg fog halni. Ijesztő gondolat, de sajnos igaz. Bizonyára a legtöbbünk már találkozott ezzel a dologgal olyan formában, hogy valakit, akit szeret, valamelyik rokonát, közeli hozzátartozóját elveszítette. Nincs olyan ember, akinek ne okozna ez a dolog sok kellemetlen percet és fájdalmat, és a helyzet az, hogy a Biblia is vallja azt, hogy a halál az egy jelen lévő, igenis valóságos dolog. Egy személy viszont már a Szentírás elején tagadja. Az a gondolat, hogy a bűnnek nem lesz olyan következménye, hogy valaki meghal (megsemmisül), hanem valamilyen úton módon örökké él, a mai napig jelen van. Viszont érdemes elgondolkozni, hogy ki is az, aki azt mondja a Teremtés könyvének 3. fejezetében, hogy „Dehogy haltok meg!” .

„Végül ezt mondta: »A szombat ünnepe van az emberért, és nem az ember a szombatért.  Így hát az Emberfia úr a szombat ünnepe fölött is«” (Mk. 2:27-28 - EFO) Az eredeti dolgok sokkal értékesebbek az utánzatoknál, azt hiszem ebben mindannyian egyetértünk. Biztos nem rossz egy Adios cipő, na de az csak az Adidas utánzata... Az utánzat rosszabb, mint ha valami márkajelzés nélküli holmid van. Tudod, a hamisítvány-kereszténység is ilyen: ha vissza tudod mondani azt, amit tanultál, sokat tudsz, de nem éled meg, akkor valami nem stimmel. Az Istennel való kapcsolat az, ami eredetivé tesz, azzá, akinek lenned kell - nyilván a gonosz pedig abban érdekelt, hogy gyengítse ezt. A kereszténység a folyamatos kapcsolatról szól. Nincs annál silányabb dolog, mint 30 éves tapasztalatokat mesélni (főleg, ha nem is a sajátod), miközben Isten naponta akar veled csodát művelni. Mikor találkoztál utoljára Istennel? El tudod mondani azt magadról, hogy folyamatosan látod őt munkálkodni az életedben?