Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

Ebben a tanulmányban megismerhetjük Jeremiás sorsán keresztül, hogyan viszonyul hozzánk Isten és mi hogyan viszonyulhatunk Istenhez életünk nehéz időszakaiban. 1. Kontextus Azok az emberek, akik nem szeretik Istent vagy egyáltalán az istenhitet, sokszor hozzák fel érvként Isten ellen, hogy annyi szenvedés és tragédia van az életben. Érdekes  módon Isten ugyanezeket az érveket hozza fel a hitetlen emberekkel szemben.

„Gyógyíts meg, Uram, akkor meggyógyulok, szabadíts meg, akkor megszabadulok, csak téged dicsérlek.” (Jeremiás 17:14) „Ami volt, ugyanaz lesz majd, és ami történt, ugyanaz fog történni, mert nincs semmi új a nap alatt.” (Prédikátor 1:9) Mondhatnánk, hogy „sziszifuszi” munka a prófétáké. Tudjuk a görög mitológiából ismert történetet: Sziszüphosz királyt agyafúrt gonoszságai miatt örökös kőgörgetésre ítélték az istenek, ő a „példaképe” mindenkinek, aki sokat dolgozik feleslegesen. No nem az agyafúrtság és a gonosztettek miatt hasonlítanak a próféták erre a pórul járt királyra. 

„Jaj annak, aki házát gazsággal építi, annak emeleteit pedig jogtalansággal, aki ingyen dolgoztatja szomszédait, és a munkásainak nem adja meg bérüket! Jaj annak, aki azt mondja: »Nagy palotát építek magamnak, tágas felső szobákkal« —, és ablakokat készít rajta, belülről cédrussal burkolja, majd vörösre festi! Az tesz téged igazán királlyá, hogy több cédrusból építesz, mint elődeid? Hiszen apád is evett-ivott, mint minden ember, de igazságosan élt és uralkodott, ezért jól is ment a sora. Igazságot szolgáltatott a szegénynek és elnyomottnak, ezért ment jól a sora. Így él, aki ismer és tisztel engem! — ezt mondja az Örökkévaló. — De szíved és szemed csak a saját hasznodat keresi! Ártatlanok halálát kívánod, s erőszakkal elnyomod népedet.” (Jeremiás 22:13-17 - EFO)

„Így szólt hozzám az Úr igéje: Menj és hirdesd Jeruzsálemnek: Ezt mondja az Úr: Emlékszem rád: ifjúkorod hűségére, mátkaságod szeretetére, amikor követtél a pusztában, a be nem vetett földön. Az Úr szent tulajdona volt Izráel, termésének a legjava. Akik ettek belőle, mind meglakoltak, rossz végük lett - így szól az Úr.” (Jeremiás 2: 1-3)   Úgy gondolom nem járok messze az igazságtól ha azt mondom, a válság szó az egyik leggyakrabban használt kifejezés napjaink médiumaiban. Szinte átöleli egész életünket, rengeteget hallunk személyes, társadalmi, politikai, erkölcsi, vallási, egzisztenciális válságról, és a lista még korántsem teljes. Mivel nincs új a nap alatt azt mondhatjuk, hogy Jeremiás korának is az egyik legfontosabb üzenete ebben rejlett. Izrael népe külső és belső válsághelyzetekkel nézett szembe. Miben gyökerezett mindez?