Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

„ Szólt Isten: » Alkossunk embert, aki hasonló hozzánk, és olyan, mint mi. Uralkodjon a tenger halain, az ég madarain és a háziállatokon. Uralkodjon az egész földön és a kisebb állatokon, amelyek a földön mozognak! « Megteremtette hát Isten az embert, aki hasonlít hozzá. Úgy teremtette, hogy olyan legyen, mint ő. Férfinak és nőnek teremtette őket. ” (1Mózes 1:26-27 – EFO ) Keresztényként hiszünk abban, hogy Isten a saját képére teremtette meg az embereket, vagyis olyannak, hogy hasonlítsunk hozzá. De vajon még mindig olyanok vagyunk mint Isten? Ha körülnézünk a világunkban, mit látunk? Háborúk, faji ellentétek, pénzügyi válságok, éhezés, sikkasztás, hazugságok vesznek minket körül, amit az emberek hoztak létre. Olyanok vagyunk mint Isten? Vagy legalább a keresztények olyanok? Azok a keresztények, akik marakodnak egymás között, lenéznek mindenkit, aki nem keresztény, meghurcolnak bizonyos bűnöket, másokról viszont nem vesznek tudomást... Olyanok vagyunk, mint Isten? Mit jele

„Mint tudjátok, két nap múlva lesz a Páska ünnepe. Akkor az Emberfiát kiszolgáltatják az ellenségeinek, és keresztre feszítik.” (Máté 26:1 - EFO) Fordítva látunk. Nem, ez nem valami lelki törvényszerűség megállapítása, hanem úgy értem, hogy a szemünkkel fordítva látunk, mert optikailag a retinánkon a világ fejtetőn jelenik meg, ahogy a fény betör a pupillánkon. Viszont az agyunk rájön, hogy valami nem stimmel és átkódolja a látottakat, hogy a világot olyannak lássuk, amilyen. Ha volt már érzéki csalódásod, akkor tulajdonképpen az agyad lett átverve, nem az érzékszerved. A leghétköznapibb példa erre a mozi, ami álló képek gyors sorozata, amit így mozgónak látunk. Tudom, hogy mindezzel nem mondtam semmi újat, csak rá akartam világítani arra, hogy az agyunk könnyen átverhető. Jézus utolsó napjaiban is valami hasonló történt a tanítványokkal, csak ők saját magukat csapták be. Jézus folyamatosan a közelgő haláláról és feltámadásáról beszél. Az áldozatról, aminek az ideje elérke

„Aki nem emlékszik a múltra, az arra van ítélve, hogy megismételje azt.”  (George Santayana) Bizonyára hallottál már a Hindenburg zeppelin katasztrófájáról. 1937. május 6-án eddig tisztázatlan körülmények között kigyulladt, melynek következtében a fedélzeten lévő 97 ember közül 35-en életüket vesztették. Ez az esemény örök időkre véget vetett a léghajózásnak, lévén, hogy a hidrogén — amivel a hajót megtöltötték — gyúlékony, ami az egész repülő szerkezetet egy veszélyes bombává teszi. Amit viszont már kevesebben tudnak, az az, hogy a Hindenburg balesete nem az első hasonló baleset volt. Néhány évvel korábban, 1933. április 4-én az amerikai haditengerészet USS Akron nevű, hidrogénnel megtöltött ZRS-4-es modellje a Lakehursthöz közeli partok mentén — ugyanazon a környéken, ahol a Hindenburg is balesetet szenvedett — éjfél környékén belecsapódott a tengerbe, melynek során 76-an veszítették életüket a vízbe érkezés, és a hideg víz okozta sokk következtében. „A történelem megis