Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

„Hiszen éppen erre hívott el benneteket! Gondoljátok meg, hogy Krisztus is szenvedett értünk! Ezzel példát adott nekünk, hogy ebben is kövessük.” (1Péter 2:21 – EFO) „Az utolsó időkben élünk” . Minden testvértől, és testvérnőtől legalább hetente egyszer halljuk ezt a mondatot valamilyen formában, és mindig vele jön egy csomó másik gondolat. Üldözni fognak, háborúk lesznek, rossz lesz, közel a vég. Lehet hogy egyedül vagyok vele, de nekem nagyon keserűvé válik ilyenkor a szám íze, pedig sajnos ez így igaz. A Biblia rengeteg helyen elmondja, hogy mire számíthatunk az utolsó időkben, és a jelek arra utalnak, hogy közel járunk. Mielőtt ebbe belemélyedünk, tisztázzunk valamit. Nem kell az utolsó időkre gondolni, hogy a szenvedést megértsük. Már az első keresztények is szenvedtek, és azt hiszem mindenkinek volt már ilyenben tapasztalata. Pár percig gondolkozzatok, hogy mikor volt olyan, amikor kiálltatok a hitetekért, és ezért bármilyen szinten bántottak, vagy akár csak rosszul érez

„Mert az Úr figyel az igaz emberekre, és meghallgatja imádságukat, de szembeszáll azokkal, akik gonoszságot művelnek.” (1Péter 3:12 – EFO)  A mai tanulmányhoz olvasd el 1Péter 3:8-12 és 4:1-11 verseit! Te hogyan szoktál várni? Van valamiféle megszokott rendje annak, ahogyan vársz egy vendéget, vagy a kedvenc műsorodat a TV-ben? A múlt héten megfigyeltem magamon, hogy van egy sajátságos stílusom, ahogyan várakozom. Barátok jelentkeztek be hozzánk, hogy egy éjszakát szeretnének nálunk aludni — a Somoskői vár, a Karancs hegy mind vonzó célpontjai lehetnek a túrázó kedvűeknek, ezért mindig be van készítve egy garnitúra ágynemű és törölköző az erre tévedő vándoroknak. Így volt ez aznap is, ám akadt egy kis bökkenő: senki nem tudta megmondani, hogy pontosan mikor érkeznek meg hozzánk. Így hát időben felkelve az egész napot arra szántuk Annával, hogy a házat felkészítsük a vendégek érkezésére: takarítottunk, pakoltunk, rendezkedtünk, és vártuk, hogy a barátok végre megérkezzenek

MINDEN NAP TEGYÉL VALAMI JÓT! Ebben a tanulmányban arról beszélgetünk, hogy miket tanácsol Péter, hogyan viszonyuljunk az ország vezetőihez és a feletteseinkhez. A tárgyalt igeszakaszban arról is lesz szó, mit tegyen egy hívő ember, akinek a házastársa hitetlen. Ezekből az igékből természetesen nem csak a házassághoz kapunk tanítást, hanem minden olyan baráti kapcsolatunkhoz, amit nem hívő személyekkel ápolunk. Sajnos mára már közhely, hogy a világunkban a korrupció és az igazságtalanság mindennapos dolog. Nagyon nehéz indulatok és rossz érzések nélkül gondolni a politikára, és bizony nem mindig könnyű elfogadni azokat a rendelkezéseket, melyeket az éppen aktuális kormány vezet be. Olvassuk el Péter apostol tanácsát ezzel kapcsolatban: „Az Úr iránti tiszteletből engedelmeskedjetek mindenkinek, aki ezen a világon valamilyen hatalmat kapott! Engedelmeskedjetek a császárnak [vagyis az aktuális kormányzatnak] , akié a legfőbb hatalom,  és azoknak a kisebb vezetőknek is, akiket a

„Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.” (1Péter 2:9 – KAR) Nagyon érdekes módon ír Péter a pogányokból lett hívőknek. Azért is szokatlan az, ahogyan fogalmaz, mert egy zsidó ember a pogányokat nem hogy szentnek nem tartotta, hanem egyenesen kerülte, ha csak nem üzleti, vagy érdekbeli dolog vezette rá, hogy tárgyalást folytasson vele. Igazából annyira tisztátalannak tartották a más nemzetbeli (= pogány) embereket, hogy ha netán találkoztak, vagy akár kezet fogtak eggyel, különböző tisztulási folyamatokon kellett átmenniük, és amíg nem estek át ezen, addig tisztátalannak voltak nyilvánítva. Ehhez képest most Péter egészen másként fogalmaz: papnak,  szentnek és megtartásra valónak nevezi a pogányból kereszténnyé lett embereket. (Az egyszerű fordítás szerint kiválasztottnak és Isten tulajdonának hívja őket – szerk.) Mi t

A filmek visszatérő motívuma, hogy egy szereplő örököl egy korábban elhunyt hozzátartozójától valamit. Lehet az egy ingóság (autó, vállalat, cég ), egy ház, vagy egy nagyobb pénzösszeg. Ez a jobbik eset. De előfordulhat, hogy nem vagyont, hanem adósságot örököl.  Ezt szokták kevésbé várni a szereplők :) Ilyenkor a történet drámaivá válik, és a legtöbbször rájönnek, hogy a legfontosabb örökség nem jelent egyet a gazdagságukkal. De hogy ne csak a filmeket idézzem, amikor (idősebb) emberekkel beszélgetek, arra a fontos tapasztalatra hívják fel a figyelmemet, hogy az imént említett lehetőségek  közül sajnos még a vagyon öröklése sem jelentett teljes örömet. De ha nem a földi örökségre, akkor mire gondolhatunk? Lehet más lehetőség? Milyen örökségről beszél a Biblia? Vajon, hogyan lehet a  miénk ez az örökség? Meg kell valamilyen fondorlatos módon szereznünk? Vagy ki kell állnunk valamilyen próbát, ami után győztesként megkapjuk ezt? Esetleg csak úgy ingyen megkaphatjuk? Keressük