.png)
3. Nehéz kezdet (Július 19.)
Mózest elhívta Isten, hogy vezesse ki Izrael népét Egyiptomból. Mózes engedelmes volt, odaállt a fáraó elé, és megkérte, hogy engedje el a népet.
A fáraó belátta, hogy Izrael isteni hívást kapott, megengedte nekik, hogy elmenjenek, és elmorzsolt pár könnycseppet, mikor a hatalmas néptömeg sziluettje eltűnt a piramisok mögött a sivatagban az egyiptomi naplemententében. Vége főcím.
Lehet, hogy már párszor eldöntötted, hogy Istent fogod követni, vagy szorosabbra fűzöd vele a szálakat,többet olvasod a Bibliát, többet imádkozol... És ha történt már veled ilyen, biztosan azt is tapasztaltad, hogy ilyenkor nem feltétlenül lesz egyszerűbb az életed. Mindig történik valami…
Például valaki bánt, és te éppen nem vagy olyan passzban, hogy jól reagálj erre. Vagy jön valami stressz - vizsga, szakítás, nézeteltérés a szüleiddel -, és azon kapod magad, hogy rosszabbul kezeled a helyzetet, mint mielőtt elhatározást tettél volna, hogy jobban Istenre hagyatkozol.
Mint olyan, aki valószínűleg néhány évvel előtted jár a korban, hadd mondjam el, hogy ez teljesen normális dolog. Két erő hadakozik a világban a fejed fölött, ebből az egyik azt akarja, hogy folyamatosan csalódj magadban, miután Istent választottad.
Ma nézzünk át egy olyan epizódot a kivonulás történetéből, ami egy nagyobb léptékben, de lényegében ugyanerről szól. Szedjük össze együtt belőle azokat a momentumokat, tanulságokat, amelyekkel te is találkozhatsz, amikor Isten hívását elfogadod. Amikor átolvasod, vagy a csoportban átbeszélitek a tanulságokat, keress mindegyikre példát - vagy ellenpéldát - az életedből, és a Bibliából. Ha úgy érzed, nem helytálló az általam megfogalmazott tanulság, nyugodtan vitatkozz vele.
Ha szeretnéd előre átfutni a történetet, akkor Mózes 2. könyve 5-7. fejezetet lapozd át. Én most csak részleteket fogok belőle idézni.
Azután bement Mózes és Áron a fáraóhoz, és ezt mondták neki: Így szól az Úr, Izráel Istene: Bocsásd el népemet, hogy ünnepet szentelhessen nekem a pusztában! A fáraó azonban ezt felelte: Kicsoda az az Úr, hogy hallgassak a szavára és elbocsássam Izráelt? Nem ismerem az Urat, úgyhogy nem is bocsátom el Izráelt.
(2 Mózes 5:1-2.)
Tanulság 1. Isten elhívása és vezetése nem azt jelenti, hogy Ő instant minden akadályt eltávolít az utadból.
Tanulság 2. Amikor olyan emberek keresztezik az utadat, akik nem ismerik Istent, az felhívás számodra, hogy elgondolkodj azon, kicsoda neked Isten, és miért követed. A nehéz helyzetekben sokat fog segíteni, ha rendszeresen emlékezteted magad arra, hogy kicsoda Isten és miért bízol benne. Apropó, számodra kicsoda Isten?
A sanyargatók pedig folyton csak hajszolták őket: Végezzétek el a napi munkátokat úgy, mint amikor még volt szalma! Meg is verték Izráel fiainak felügyelőit, akiket a fáraó sanyargatói rendeltek föléjük, és azt mondták: Miért nem végeztétek el sem tegnap, sem ma a vályogvetést úgy, mint eddig, az előírt mennyiségben? Akkor bementek Izráel fiainak felügyelői a fáraóhoz, és így panaszkodtak: Miért bánsz így szolgáiddal? Szalmát nem adnak szolgáidnak, mégis azt parancsolják, hogy csináljunk vályogot. Sőt most még verik is szolgáidat. Így néped ellen vétkezel. De ő így felelt: Lusták vagytok, lusták! Ezért mondjátok: El akarunk menni áldozni az Úrnak. Menjetek csak, és dolgozzatok! Szalmát nem adnak nektek, de a kiszabott vályogot be kell szolgáltatnotok!
(2 Mózes 5:13-18.)
Tanulság 3. A konfliktusok elkerülhetetlenek, sokszor leginkább azokkal, akik a legközelebb állnak hozzád. Fontos eldönteni, hogy ilyenkor valós nézetkülönbségről van szó, vagy ez csak parázs vita, ami arra szolgál, hogy kizökkentsen.
Azután beszélt Isten Mózessel, és azt mondta neki: Én vagyok az Úr! Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak úgy jelentem meg, mint „Mindenható Isten”, de azt a nevemet, hogy „ Úr”, nem nyilatkoztattam ki nekik. Szövetségre is léptem velük, hogy nekik adom Kánaán földjét, azt a földet, amelyen jövevények voltak. Meghallottam Izráel fiainak jajkiáltását is amiatt, hogy az egyiptomiak rabszolgamunkára kényszerítik őket, és visszaemlékeztem szövetségemre. Ezért mondd meg Izráel fiainak: Én vagyok az Úr, és megszabadítalak benneteket az egyiptomi kényszermunkától, és megmentelek benneteket a nekik végzett rabszolgamunkától; megváltalak benneteket kinyújtott karral és súlyos ítéletekkel.
(2 Mózes 5:6:2-6.)
Tanulság 4. Az elhatározást nem elég csak egyszer megtenni, időről időre emlékeztetned kell magad rá. Gondolkodj olyan korábbi tapasztalataidon, amikor Isten már beavatkozott az életedbe!
Azután így beszélt Mózeshez az Úr: Menj be a fáraóhoz, Egyiptom királyához, és mondd meg neki, hogy bocsássa el országából Izráel fiait! Mózes azonban így beszélt az Úr előtt: Hiszen Izráel fiai sem hallgattak rám! Hogyan hallgatna hát rám a fáraó, amikor még a beszédben is ügyetlen vagyok?! De az Úr szólt Mózesnek és Áronnak, és odarendelte őket Izráel fiaihoz meg a fáraóhoz, Egyiptom királyához, hogy vezessék ki Izráel fiait Egyiptom országából.
(2 Mózes 6:10-12.)
Tanulság 5. Ha Isten olyan dologra késztet, amihez úgy gondolod, nincs tehetséged, akkor nyisd nagyra a szemed, hogy észrevedd, hogyan akar tanítani, vagy kit küld, hogy segítsen neked. Lehet, hogy valamire ki akar képezni, amit te eddig egyáltalán nem akartál megtanulni, de az is lehet, hogy karnyújtásnyira helyezett tőled valakit, akinek pont az a képessége, tudása van meg, ami neked kevésbé.
Az Úr azt mondta Mózesnek: Lásd, olyanná teszlek a fáraó előtt, mintha isten volnál. Testvéred, Áron pedig a prófétád lesz. Te mondj el neki mindent, amit én parancsolok neked! Testvéred, Áron meg beszéljen a fáraóval, hogy bocsássa el országából Izráel fiait! Én azonban megkeményítem a fáraó szívét, és bár sok jelet és csodát teszek Egyiptom földjén, a fáraó mégsem hallgat majd rátok, amíg rá nem teszem kezemet Egyiptomra. Akkor majd kihozom seregeimet, az én népemet, Izráel fiait Egyiptomból súlyos ítéletekkel. Majd megtudják az egyiptomiak, hogy én vagyok az Úr, ha kinyújtom kezemet Egyiptomra, és kihozom közülük Izráel fiait.
(2 Mózes 7:1-5.)
Tanulság 6. Amikor Isten a tenyerén hord, úgy érezheted, hogy bármire képes vagy. Előfordul, hogy óriási elismeréseket kapsz másoktól. Jó érzés ilyenkor fürödni a dicséretekben, de ne feledd, hogy azért jársz Istennel, hogy ő dicsőüljön meg általad, és nem fordítva. Nem feltétlenül könnyű megtalálni a helyes viszonyulást a dicsekvés, és a saját, valós érdemeink álszerény eltagadása között. De meg kell próbálni. Mindenképp meg kell próbálni.
Barátsággal,
Zsuzsi
Megjegyzések
Megjegyzés küldése