Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

szeptember 30. 14. Az Efezusi levél mondanivalója Jó volt átolvasni Pál levelét. Nekem olyan volt, mintha gyerekként ülnék az első padban és hallgatnám Pált, mint óvóbácsit, vagy tanárbácsit, aki arról beszél, hogyan is éljek. Mire figyeljek oda, mitől leszek jobb, hogyan lehetek eredményes. Látom magam előtt, ahogyan mindannyian ott ülünk az első sorban, kikerekedett, csillogó szemekkel. Ez remek alap, de aztán valamiért felnövünk, és sokszor csak visszaemlékezünk arra, hogy milyen jó is volt mindezt végighallgatni, végigolvasni. Persze, persze, aztán meghallgatjuk, talán el is olvassuk a levelet még egyszer és legyintünk, hogy „hát ez nem is olyan egyszerű.” A hit, az Istennel való kapcsolat és a növekedés sokkal komplikáltabb, mint gondoltuk. A ragyogó szemű gyermekekből gyakran izzadtságszagú felnőttekké válunk. Jézus viszont azt mondja, hogy „Bizony mondom nektek, ha nem változtok meg, s nem lesztek olyanok, mint a gyerekek, nem mentek be a mennyek országába.” (Máté 18:3 – SZIT)

  szeptember 23. 13. Békeharcban Mind harcba indulunk. Ha velünk voltál a múlt héten, pontosan tudod, micsoda erők és hatalmak ellen kell csatába menned. És azt is tudod, hogy az az Isten, aki felruház Téged minden harci eszközzel, a háborút már megnyerte. Ennek ellenére nem mindegy, hogy te miként vívsz meg az ellenséggel, hiszen Isten téged is szeretne a győztes csapatban látni. Nézzük, milyen fegyverzettel ruház fel téged azért, hogy biztosan diadalt arass! „Végül pedig, erősödjetek meg az Úrban, az ő hatalmas ereje által! Öltözzetek fel abba a teljes fegyverzetbe, amit Isten ad, hogy képesek legyetek ellenállni a Sátán minden cselének és ravaszságának! Hiszen mi nem emberek ellen harcolunk, hanem szellemi természetű uralkodók és fejedelmek ellen, a jelenlegi sötét világot irányító hatalmas és gonosz szellemek ellen, akik a magasságban vannak. Ezért szükséges, hogy vegyétek fel és használjátok mindazokat a fegyvereket, amelyeket Isten ad nektek. Így lesztek képesek ellenállni azon a

  szeptember 16. 12. Álljatok meg! „Végül pedig, erősödjetek meg az Úrban, és hatalmának erejében! Öltözzetek fel abba a teljes fegyverzetbe, amit Isten ad, hogy képesek legyetek ellenállni a Sátán minden cselének és ravaszságának!” (Efezus 6:10-11) „Végül pedig” Az idő lelassul. Ami annak idején, Efezusban legfeljebb tíz percet vett igénybe, azt mi már több, mint tíz hete hallgatjuk. Pál lassan a levele végéhez érkezik, de még dúl benne a lelkesedés. Lezárásul egy olyan képet állít elénk, amit jóérzésű lelkész csak akkor használna illusztrációként a prédikációjában, ha már jó előre, felkészülten várja a gyülekezeti tagság lesújtó kritikáit. „Mit keres a csizma békesség evangéliumának saruja az asztalon?” Mit keres egy katonás példa a Bibliában? Hiszen mi pacifisták (pacifizmus=a háború és az erőszak ellenzése) vagyunk, nem? (Amúgy nem.) Most jön a csattanó. Eddig is utalt rá Pál, de most egyértelmű: harcban állunk. Mindenki tudja, hogy a háborút nem csak úgy elkezdjük. Még mielőtt e

szeptember 9. 11. Maradéktalan h ű ség Krisztus iránt „Gyermekek, engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úr akarata szerint, mert ez így helyes! Meg van írva:»Tisztelt apádat és anyádat!« Ez az első parancsolat, amelyhez ígéret is kapcsolódik: »Akkor majd jó dolgod lesz, és sokáig élsz itt a földön.« Apák, ne ingereljétek haragra gyermekeiteket, hanem az Úr útmutatása szerint neveljétek és fegyelmezzétek őket! Szolgák, engedelmeskedjetek földi uratoknak! Ezt félelemmel, tisztelettel és igaz szívvel tegyétek, mintha közvetlenül Krisztusnak engedelmeskednétek! Ne csak akkor dolgozzatok, amikor szem előtt vagytok! Ne csak az emberek tetszését keressétek! Szívvel-lélekkel végezzétek a munkátokat, mint akik Istennek dolgoznak, és a Krisztusnak szolgálnak! Örömteli szívvel dolgozzatok, mintha nem is embereket szolgálnátok, hanem közvetlenül az Urat! Jusson eszetekbe, hogy ha valaki – akár szolga, akár szabad – valami jót tesz, az Úrtól kap jutalmat! Hasonlóképpen, ti is, akiknek szolgáitok vanna

  szeptember 2. 10. Férj és feleség – együtt a keresztnél „Férjek, ti pedig úgy szeressétek feleségeteket, ahogy Krisztus szerette az Eklézsiát. Odaadta érte a saját életét, hogy szentté tegye, és szellemileg megtisztítsa, mintegy megfürdetve az Isten beszédében. Így készíti fel az Eklézsiát a maga számára, hogy ne maradjon azon szennyfolt, vagy ránc, vagy bármi efféle, hanem hogy szent és tökéletes menyasszonya legyen.” (Efezus 5:25-27) „Nyugalom, csak séta lesz végig a gerincen!” – mondta reménykeltően a túratábor vezetője, nem szeretném leírni, hány évvel ezelőtt, mert akkor öregnek érezném magam. Úgy is néztünk ki a nap végére, mint akik „csak” sétáltak. Egy idő után persze rájöttünk, hogy az illető akkorát nem lódított. A túra utolsó része lehet, hogy csak séta volt a gerincen, viszont odáig valahogy fel kellett jutni. Vedd úgy, hogy ez a mai tanulmány is csak „séta lesz végig a gerincen,” annak minden megpróbáltatásával, izzadságcseppjével, feltört lábujjával és bögölycsípésével