2015/3/12 - Pál missziója és üzenete

Mielőtt belekezdenénk Pál „missziói stratégiájának” tanulmányozásába, érdemes megemlítsük, hogy ha Pál nincs, emberileg nézve nincs keresztyénség. Ő volt a nagybetűs MISSZIONÁRIUS.
Pálnak egyetlen dolog kötötte le minden idejét és figyelmét, ez pedig a misszió volt. Igen, jól értetted. Mindent hátrahagyott, minden mást feleslegesnek ítélt, és teljes erővel arra a küldetésre koncentrált, amit a Damaszkusz felé vezető úton kapott (ApCsel 9:1-31). Ez egy jól felépített stratégiát eredményezett, aminek nézzük most meg néhány pontját!


1. Nem kell nagy szónoknak lenned, ha missziós munkát szeretnél végezni!
Testvéreim, amikor hozzátok mentem, nem emberi bölcselkedéssel, vagy különleges ékesszólással ismertettem meg veletek Isten lelki igazságait. Elhatároztam, hogy minden mást félretéve csakis Jézus Krisztusról fogok nektek beszélni, és róla is úgy, mint aki meghalt a kereszten. Amikor hozzátok érkeztem, gyenge voltam, és szinte reszkettem a félelemtől. Beszédemet és tanításomat nem a bölcs szavak tették meggyőzővé, hanem a Szentlélek ereje — ez volt a bizonyítéka annak, hogy igazat mondok! Azért történt ez így, hogy a ti hitetek alapja az Isten erejének megtapasztalása legyen, ne pedig valami emberi bölcsesség.” (1Kor. 2:1-5, EFO)
Pál, bár rendkívül művelt ember volt, nem volt jó szónok. Nem tudott ékesszólással, figyelemreméltó beszédekkel megnyerni, lenyűgözni tömegeket. Megjelenése sem volt megnyerő, erőteljes. Pál abban volt „nagy”, hogy személyes beszélgetésekben vezette el partnereit arra a hitre, hogy valóban Jézus Krisztus az Isten küldötte, a Messiás, aki a bűnbocsánatot szerezte meg minden embernek.
Mi lenne az a három dolog, amit egy beszélgetés során Jézusról szívesen elmondanál bárkinek?

2. Arra figyelj, hogy a másik embernek mire van szüksége, mit tud megérteni!
„Bár én minden embertől független vagyok, mégis mindenki rabszolgájává tettem magamat, hogy minél több embert nyerjek meg Krisztusnak. A zsidóknak olyanná lettem, mint egy zsidó, hogy megnyerjem őket. A Mózesi Törvény alatt élőknek olyanná lettem, mint aki a Törvény alatt él, hogy megnyerjem őket — pedig én magam nem élek a Törvény uralma alatt. A Törvény nélkül élőknek olyanná lettem, mint egy Törvény nélkül élő, hogy megnyerjem őket is — bár Isten törvényét egyáltalán nem utasítom el, hanem Krisztus törvénye szerint élek. A gyengéknek olyanná lettem, mint aki gyenge, hogy őket is megnyerjem. Mindenkinek mindenné lettem, hogy minden lehetséges módon megnyerjek Krisztus számára, akit csak lehet. Mindezt az örömhírért teszem, hogy én is részese lehessek az örömhír által megígért jutalomnak.” (1Kor. 9:19-23, EFO)
Ebben az időben nem számított különlegességnek missziót végezni. Mindennapos jelenség volt az, hogy különböző tanítások, vallások képviselői szervezkedtek, hirdették nézeteiket. A Római Birodalom nem rendelkezett egységes vallással, mindenki abban hitt, amiben akart. Sőt, akár kombinálhatták is a különböző vallási nézeteket... Álljunk csak meg egy pillanatra! Ismerős ez a helyzet? Te hogyan közelítesz a másként gondolkodók felé? Azok felé, akik adott esetben teljes kuszaságban hisznek?
Hogy Pál mit tesz ebben a helyzetben, azt elolvashatod az Apostolok cselekedetei 17:16-30-ban.

3. Ne pénzszerzési lehetőségként tekints a misszióra!

Képzeld el, hogy amikor Pál megérkezett egy városba, bérelt egy szobát, letelepedett, majd azonnal hozzáfogott a sátorkészítéshez, a bőrök válogatásához, varrásához. Akik arra jártak, kíváncsian bekukucskáltak, beszélgetésbe elegyedtek vele. Pál megbecsülése azért sem volt teljes, mert – a társadalmi szokásokkal szemben – nem volt hajlandó anyagilag kiszolgáltatni magát hallgatóságának. Pedig, az a szónok, aki adott magára valamit, elfogadta hallgatóitól az adományokat. Pál – ezzel szemben – tanult szakmájából kívánt megélni.
Mit gondolsz Pálnak erről a módszeréről? 

4. Tarts fontosnak a közösséget!
Tehát ti együttesen a Krisztus „Testét” alkotjátok. Egyenként pedig ennek a „Testnek” a tagjai vagytok, és mindegyikőtöknek megvan a maga helye és feladata ebben a „Testben”. (1Korinthus 12:27, EFO)
Nagyon fontosnak tartotta, hogy a friss hitűeket közösségbe irányítsa, vagy ha még nincs, közösséget, gyülekezetet szervezzen belőlük, mert tudta, ez megtartó erő a hívő életében.Fontos megemlíteni Pálról, hogy nem pályázott egyéni babérokra. Igyekezett maga köré munkatársakat szervezni, s ezt a munkatársi kört tágítani.

5. Legyen egy megtervezett útvonalad!

A missziói utak irányát nem bízta a véletlenre, gondosan eltervezte. Nem a kis falucskákat járta, hanem a nagyobb településeket, a kereskedelmi utak mentén kialakult csomópontokat érintette. A városok, ahol járt, mind provincia-fővárosok voltak. Ez már stratégia volt: így tudta elérni, hogy sokan „belebotoljanak” tanításába. (Aki Pál missziói prédikációjával szeretne találkozni, figyelmébe ajánlom a Thesszalonikaiakhoz írt első levelét.)
Te tudod, hogy kiket szeretnél elérni? Mit gondolsz, miért fontos, hogy határozottan tudd, kikért dolgozol?
6. Legyen célod! 
„Tudjátok, hogy a versenypályán sok versenyző fut, de csak egyikük lesz a győztes, és ő kapja a díjat. Úgy fussatok hát, hogy győzzetek! Minden sportoló, aki a versenyre készül, nagy önuralommal végzi az edzéseket, és minden tekintetben fegyelmezetten él, hiszen meg akarja nyerni a versenyt, hogy megkapja a győztesnek járó koszorút. Az a koszorú azonban nem marad meg örökké, hanem elhervad. Mi ellenben olyan jutalmat fogunk kapni, amely örökké megmarad. Ezért hát, ami engem illet, úgy futok, hogy a biztos célt mindig a szemem előtt tartom. Úgy küzdök, mint az ökölvívó, aki pontosan eltalálja ellenfelét, és nem a levegőbe csapkod. Keményen megfegyelmezem és szolgámmá teszem hát a testemet, mint egy sportoló, mert nem akarom, hogy miközben az örömüzenetet hirdetem, engem kizárjanak a versenyből.” (1Kor. 9:24-27, EFO)
Pál célja mindig az emberek elveszettségből való kimentése volt. Nem tömegeket mentett, hanem mindig az egyes ember volt számára fontos. A misszió célja ma is az egyes ember kell hogy legyen. Célkitűzése volt még az is, hogy az evangéliumot a föld végső határáig vigye.
Neked van missziós célod? Ha igen, mi az?

Az akkor ismert világ végső határa Hispánia volt. Amikor Pál Rómában szervez gyülekezetet, ezt a mentő szeretet mellett azért is teszi, hogy a római keresztyének „hídfőállásként” szerepeljenek Hispánia felé. A ma ismert világ sokkal tágabb, szélesebb a látókörünk, többet tudunk és ismerünk. De feladatunk és célunk ma sem lehet más, mint Pál apostol idejében volt. Az embermentésre odaszánt élet, a missziói lelkület – páli módszerekkel – mindig időszerű marad.

Felhasznált forrás: Gémes István stuttgarti lelkész előadása Pál apostol missziói stratégiájáról

Bogi

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések