Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

  7. Az élet kenyere és vize (Augusztus 16.) Igazán mondom nektek: nem Mózes adta nektek azt a mennyei kenyeret. Az igazi Mennyből jövő kenyeret Atyám adja nektek, mert az igazi, Istentől származó kenyér az, aki a Mennyből száll le, és életet ad minden embernek. (János 6,32-33, EFO) A fáraó nagy unszolás (tíz csapás) után végre elengedte Isten népét, és bár az egyiptomi uralkodó meggondolta magát, az izráelitákat üldöző seregét és őt magát is végül elmosta a Vörös-tenger tisztító vize. A rabszolga nép végül megszabadult! A szabadság azonban sosem egyszerű. Isten népének élete véglegesen, visszafordíthatatlanul megváltozott. Ismeretlen vidék, ismeretlen népek, ismeretlen kihívások és lehetőségek álltak előttük. Gondoljátok végig, mi mindenben változott a nemrég még rabszolga nép élete a pusztában! Mitől volt jobb, mitől volt nehezebb ez az új élet? Úgy tűnik, Isten nem feltétlenül könnyítette meg a nép helyzetét. Hiába voltak szabadok, joggal érezhették úgy, hogy nem lett job...

  6. Átkelés a Vörös-tengeren (Augusztus 9.) Kezdésként olvassátok el 2Mózes 14. fejezetét az 5. verstől a végéig! Volt számotokra új információ a fejezetben? Ez megint csak egy olyan történet, ami sokaknak megmarad gyermekkorból. Főleg, ha látták az Egyiptom Hercege című filmet (lásd a képeken a tanulmány végén). Aki nem látta gyermekként, annak is ajánlom egyébként, nagyon szépen ábrázolja, hogyan is nézhetett ki eredetileg a Vörös-tengeren való átkelés. Ami számomra új volt a bibliai szakaszból az az, hogy Izráel népe éjszaka kelt át a tengerfenéken, Isten pedig hajnal felé engedte vissza a vizet a helyére, vagyis valószínűleg nem láthattak annyi mindent maguk körül, mint a filmben. De lehet, hogy ez nem is baj. Viszont menjünk vissza az elejére: A fáraó közeledett. Izráel fiai pedig föltekintettek, és látták, hogy az egyiptomiak utánuk eredtek. Ekkor nagy félelem fogta el őket, és segítségért kiáltottak Izráel fiai az Úrhoz. Mózesnek pedig ezt mondták: Nincs talán elég sír...

  5. A páska (Augusztus 2.) Múlt negyedévben a Jelenések könyvét vettük végig lépésről lépésre, és már ott is többen kifejeztük, hogy a próféciák képekkel dolgoznak. Valamire rá szeretnének mutatni, amit az adott idő embere nem ért (vagy akár mi sem értünk). A képek, a hasonlatok, metaforák, hasonló eszközök mindig a könnyebb megértés eszköztárai voltak. A páska ünnepe szintén tele van képekkel, amiket mi ma már képesek vagyunk felismerni, de a kor embere még nem tudta teljesen megérteni. Merüljünk bele ennek az első ránézésre félelmetes, de valójában nagyon szép üzenetű ünnepnek a jelentésébe! Mielőtt belevágunk, kezdjük az alapokkal. Mi közünk egy ősi, ráadásul egy másik nemzet ünnepéhez? A páskát mai napig ünnepeljük, csak teljesen átalakult a dolog. A húsvét a páska ünnepe. Magyarán, amikor mindent beborítanak a nyuszi tojások, akkor egy régi héber ünnep alkalmát próbáljuk megülni, persze nagyon máshogy mint az eredeti. Na de mit is ünneplünk ilyenkor? (Erre később visszatérün...

  4. Makacsság, kontroll és szabadság (július 26.) Egyiptom csapásai más fényben Képzeld el, hogy egy videojátékban vagy. Egy főellenséggel, bosszal küzdesz, akinek mindenféle különleges képességei vannak. Jégeső, sötétség, vérfolyó, dögvész. Bárhogy is próbálkozol, a harcnak valahogy sosincs vége. Mindig te húzod a rövidebbet. Nem lenne meglepő, ha egy idő után azt kérdeznéd: mi értelme az egésznek? Nem lehet, hogy egy teljesen más stratégiát kellene választanod a harc erőltetése helyett? Elvégre az "őrültség definíciója" az, hogy "ugyanazt csinálom újra és újra, de más eredményt várok". Újra kellene gondolni. A Kivonulás könyve Egyiptom csapásairól szóló szakasza valami hasonlót ír le. Tíz csapás, tíz isteni beavatkozás. Ez nem a gyors szabadulásról, nem villámháborúról, hanem a makacsul elhúzódó folyamatokról szól. A fáraó újra és újra nemet mond, még akkor is, amikor már nyilvánvaló, hogy a játékot nem ő irányítja és vesztett. Te milyen hasonlóan elhúzódó, makac...