„Ezért menjetek el a nemzetekhez, és tegyetek tanítványommá minden embert az egész világon! Merítsétek be őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevébe!” (Máté 28:19 - EFO)
Amikor a Bibliát olvassuk, egy olyan nép történeteit
tartjuk a kezünkben, akikhez valószínűleg semmi más nem köt, mint hogy a
történeteiket tanuljuk. Nem vagyok zsidó, így vér szerint nem sok dolog köt a
Biblia népéhez. Mégis miért tanulok akkor ebből a könyvből? Beleolvasok, és
Jézus maga mondja, önmagáról, hogy „Az Atya engem csak Izráel népének elveszett
juhaihoz küldött.” (Mt
15:24). Mégis miért érdekel engem amit benne találok?
Kezdjük az elején. Jézus amikor a földre jött, a zsidók
közé született, ő is oda tartozott, de üzenete nem csak nekik szól. Jézus
felkészített egy csomó embert arra, hogy elterjesszék az egész világon az Ő
üzenetét. A zsidóságot bízta meg azzal a feladattal, hogy a Föld megismerje
Jézus megváltását. Most nézzünk pár történetet, ahol Jézus az emberekért
dolgozott!
A legnagyobb közös ebédet Jézus rendezte az
Újszövetségben. (Mt 14:1-21) Jézus már nagyon rég óta beszél az emberekhez,
akik megéheznek, és már nem tudnak figyelni. Alig hallják Jézus szavait a
gyomruk korgása miatt, ezért csodát tesz. Öt kenyér és két hal áll
rendelkezésére, hogy ötezer férfinak ételt adjon (ebben nincsenek benne a
gyerekek, és a nők). Hát nem tudom mekkora kenyerek lehettek, de az biztos hogy
nem elég ennyi emberre, kivéve Jézusnak. Szétosztják, és mindenki jól lakik,
sőt marad is belőle. Mindenki felismerte, hogy Jézus valami más. Ő csodákra
képes. Talán a Messiás, aki kívánságokat teljesít.
Milyen kép él benned Jézusról? Mennyire ismered őt? Számodra is csak egy „tündér”, aki ha
imádkozol, és kérsz tőle, azt megteszi? Ismerd meg Jézust, elvárások nélkül, és
hidd el, hogy Ő jobb, mint a legjobb elképzelésed róla!
Na de nincs vége a történetnek. (Mt 14:22-33) Jézus a
tanítványokat elküldi, hogy szálljanak be a hajóba, és menjenek ki a vízre.
Egyedül hagyják Jézust a parton, és már jócskán eltávolodtak a parttól, amikor
vihar támadt. Mindenki kapkod, próbál életben maradni, megmenteni a hajót, és
mintha a vihar nem lenne épp elég, szellemet látnak közeledni feléjük. El tudom
képzelni, ahogy halálra rémülnek, és rájönnek, hogy nem tudnak semerre
elmenekülni. Mikor ezt végig gondolják, meghallják az ismerős hangot, de a „szellemet”
még mindig nem ismerik fel. Péter járni akar a víz tetején, mert ha tényleg
Jézus az, akkor ha Ő hívja, képes lesz rá. Rálép a vízre, sétál, és csak egy
karnyújtásnyira van Jézustól, amikor kétségbeesik, és süllyedni kezd. Jézus
kihúzza, és lecsendesíti a vizet.
Gondolkoztál már azon, hogy Isten bármire képes? Gondolj
csak bele! Ő teremtette a világot. Bármit megtehet. Mit jelent ez a te
életedben? Hányszor álltál kétségbeesett helyzetben? Hányszor nem tudtad hogy
mit tegyél, mert szemlátomást nem volt a problémádból kiút?
Találtam egy idézetet, ami nagyon megtetszett: „Ne
Istennek mondd, hogy milyen nagy problémáid vannak, hanem mondd a problémádnak,
hogy milyen nagy Istened van!” Igaza van! A mi Istenünk nagyobb mint bármilyen
probléma. Amikor a testvérem esküvője volt, az interneten mindenhol azt írták,
hogy eső lesz. Reggel elmentem a helyszínre, hogy segítsek berendezni az
udvart, és ahogy pakolásztunk, éreztem, hogy egy-két csepp eső ráesik a
kezemre. Felnéztem, és az égen megláttam egy fekete felhőt. Az udvar tele volt
székekkel, a hangszórók fel voltak szerelve, az erősítő ki volt téve, a
szőnyegek leterítve, és azon járt az agyam, hogy ha most eleredne az eső,
minden elázna, mert nem lenne időnk elpakolni. Pár óra múlva már öltönyben
segítettem az érkezőknek a süteményeket letenni az asztalokra, köszöntöttem a
rokonokat, szerveztem amire szükség volt. Odalépett nagynéném, és felmutatott
az égre. Megkérdezte: „Látod azt a nagy felhőt? Mi lesz ha elered az eső a
szertartás közben?” Elgondolkoztam, és annyit mondtam: „A mi Istenünk nagyobb
ennél a felhőnél.”
Miért aggódsz, ha egyszer Isten nagyobb mint a problémák?
Isten nagyobb a legnagyobb nehézségnél is! Vele bármit képes vagy legyőzni!
Na de ne álljunk meg itt. A történet úgy folytatódik, hogy
Jézus gyógyít, aztán vitába keveredik a farizeusokkal. (Mt 15:1-20) Jézust
letámadják, hogy a tanítványai nem engedelmeskednek a hagyományoknak, de Ő nem
hagyja magát. Lehet hogy mi nem mernénk így visszavágni egy ilyen helyzetben.
Lehet hogy a tanítványok nem engedelmeskedtek a hagyományoknak, de a farizeusok
nem engedelmeskedtek Istennek, és erre mutat rá Jézus. Nem tűrte, hogy a
farizeusok ítélkezzenek, mikor ők maguk semmivel sem voltak jobbak, mint bárki
akit elítéltek.
Hányszor vagy a „farizeus”? Hányszor fordul elő, hogy
valakit elítélsz azért, mert valamit máshogy tesz, gondol, mint te, de közben
legalább olyan hibát vétesz mint ő maga? Ezt hívják képmutatásnak,
álszentségnek, és ez az amitől sokszor a legnehezebb megszabadulnunk. Nézz
mélyen magadba, és kérd Istent, hogy segítsen ezzel megküzdeni, és utána küzdj
ellene!
Vegyünk a következő történetet. Jézus mindezek után elmegy
a pogányok közé. (Mt 15:21-28) Ahogy utazik, egy kánaáni nő megy hozzá, hogy
gyógyítsa meg a lányát, de Jézus elküldi, kétszer is, nem is akárhogy. Ha mi
lettünk volna a nő helyében, valószínű nem küzdöttünk volna ennyit a dologgal,
hanem vérig sértve fordultunk volna sarkon, nem túl illő dolgokat mormolva a
bajszunk alatt. Jézus gyakorlatilag lekutyázza a nőt, és a lányát, az mégis
leborulva könyörög neki. Nem csak arról van itt szó, hogy a nő utolsó esélye
Jézus, hogy megmentse a lányát. A nő biztos benne, hogy Jézus meg is tudja
menteni. Képes behódolni, és elfogadni a gondolatot, hogy ő csak másodlagos.
Képes felfogni, hogy a Messiás izraeli, így elsődlegesen ott van dolga, neki
csak a morzsa jut, de tudja hogy az is elég.
Van egy jó hírem! Jézus a kánaáni nő lányát is
meggyógyította, azért, mert elhitte, hogy képes erre. Azért mert cselekvő hite
volt. Azért, mert mindent megtett volna, hogy Jézus ne menjen tovább addig,
amíg csak a morzsát meg nem kapja. Neked is ilyen hited van? Te sem hagyod
Jézust elmenni melletted, amíg meg nem mentett?
A történet vége szinte ugyanaz mint az eleje. (Mt
15:29-39) Jézus megtartja a második legnagyobb közös ebédet, most négyezer
férfival együtt, és kitudja mennyi nővel és gyerekkel. Megtörténik ugyanaz a
csoda, de most máshogy. Jézus a pogányok között van. Ők nem zsidók.
Milyen könnyen hisszük azt, hogy mi vagyunk a
kiválasztottak, ezért nincs szükség arra, hogy másokkal megosszuk a hitünket,
pedig Jézus nem csak a zsidókért, és a keresztényekért jött a Földre. Jézus
minden embert meg akar menteni! Te sem ülhetsz ölbe tett kézzel! Indulj el, és
mondd el a hited másoknak! Mutatsd be azt a Jézust, aki mindenkit meg akar
menteni! Mutatsd be azt a Jézust, aki egyformán szereti azt aki születése óta
ismeri őt, és azt, aki csak tegnap, vagy ma találkozott vele, vagy csak holnap
fog!
Legyél te aki bemutatja Őt az embereknek!
Dávid
Megjegyzések
Megjegyzés küldése