A Szó Isten. János evangéliuma azzal kezdődik, hogy bemutatja az Igét, Isten Szavát vagyis a Szót. A Szó alkotta meg a világunkat, bennünket, mindent ami van és semmi sem létezik nélküle. (János 1:1-18)
A saját hatalmad szintén egy érdekes kérdés, hogy te mit teszel azzal az erővel, amivel Isten felruházott, mit teszel a saját szavaiddal. Sokszor a beszédet mi, keresztények két kategóriára osztjuk, a „szép” és a „csúnya” szavakra. Ha a nyelv bűneit említi a Biblia szinte egyből a káromkodásra vagy a szlengre gondolunk, pedig ez sokkal összetettebb kérdés. Ismerek olyan embert, aki úgy beszél, hogy nem lehetne kiadni nyomtatásban, mégis mélységesen tisztelem, mert a szavai sokkal őszintébbek és egyenesebbek, mint akár sok keresztényé, akik a kedves szavaikba rejtik a fegyvert, amivel végül szíven döfnek. Vagy ott van például az Élet szép című film, ami arról szól, hogy egy apa hogyan menti meg a kisfiát a munkatábor borzalmaitól. És ha jobban belegondolsz, az apa gyakorlatilag folyamatosan hazudik a fiának! Ami ugyebár bűn! Mégis azonosulni tudsz vele, mert nemcsak az a célja, hogy a fiú túlélje a koncentrációs tábort, hanem a lelkét és a gyermekkorát is megvédi egy kegyetlen és embertelen világban még a saját élete árán is.
A szavak hatalma tehát nem a kifejezésekben és a mondatszerkesztésben rejlik, hanem abban, hogy mik az indítékaid és a motivációid, amikor használod őket. A szeretet vagy a gyűlölet vezérel? Az önfeláldozás vagy az önzés? Építesz vagy pusztítasz velük? A jót a rossztól, a bölcset a balgától ez különbözteti meg.
A Szó, az Ige testet öltött, hogy az életével mondja el azt, hogy milyen is Isten valójában. És az életével fizetett érte, mert nekünk, embereknek nem tetszik Isten szava. Mert önálló akarata van és ha nem tudjuk felhasználni a saját céljainkra, akkor nincsen szükségünk Rá. Mert nekünk a szó ereje kell, a csodák, a hatalom, hogy a kezünkben legyen az irányítás. De a Szó cselekszik, mert célja van. Ézsaiás 55. fejezetében van egy rész (10-11. vers), ami elmondja, hogy Isten szava olyan, mint az eső, ami lehull és megteszi azt, amit Isten akar. És Ő bennünket akar megváltoztatni, de mi inkább felhúzzuk az esernyőt, bezárkózunk előle, mert nem akarunk változni. És inkább életünk magunk építette romjain kuporgunk tovább, mint hogy hagyjuk, hogy Isten megteremtsen bennünk egy új világot, hogy felépítse bennünk az Ő országát.
Mindig helyesen cselekedni és beszélni úgy, hogy önmagadat háttérbe szorítod vagy hogy mások érdekét is nézve építed őket nem mindig kifizetődő. Néha nagyszerű, de néha lúzer leszel mások szemében. Sőt, sokszor a saját szemedben is. Viszont a legfontosabb, amit a Példabeszédek elmondanak a bölcs emberről az az, hogy Istenhez tartozik. És mindegy, mit mutat a látszat, ha hagyod, hogy Isten felépítsen benned valamit az örökké meg fog maradni, de bármit elérhetsz ebben a világban, az biztos, hogy el fog múlni. Ez ennyire egyszerű. A döntés a te kezedben van, ami ugyan nem könnyű, de egyszerű. Gyere és válaszd hát az életet!
Kérdések:
- Milyen sebeket kaptál a szavak által? Mit tudsz tenni ezek ellen?
- Ha döntened kell, mennyire szeretsz hosszú távra tervezni? Vagy csak a pillanatnyi előnyöket nézed?
- Szoktál-e azon gondolkozni, hogy ezek a döntéseid hogyan hatnak ki mások életére vagy az emberi kapcsolataidra?
Jácint
Megjegyzések
Megjegyzés küldése