9. Áldott, ki jő az Úr nevében
“Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!”
(Zsoltárok 118,1)
Mitől lesz valaki jó vezető? Propaganda? Fegyverek? Megfélemlítés? Pénz? Talán már tapasztalhattad, hogy ha valaki azt mondja magáról, az még édes kevés. Ennél több kell ahhoz, hogy jó vezető legyen valakiből.
Egy jó vezetőt nem éppen a döntései tesznek azzá? Képzeld el, hogy egy döntés erejéig te vagy az Univerzum teljhatalmú ura, és döntéseddel egy szempillantás alatt megváltoztathatnál bármit! Mi lenne az? Ez jó önismereti gyakorlatnak is: írd le milyen gondolatok bukkannak fel a fejedben! Arra használnád döntésed, hogy megszilárdítsd és állandósítsd hatalmadat? Vagy esetleg a jelenleg érzett szükségleteidet elégítenéd ki? Talán valamilyen szenvedést akarnál megoldani. Ez esetben azon gondolkozz el, miért pont az juthatott eszedbe? Mi jelenthetne megoldást? Mindezekben mennyire vetted figyelembe mások szabad akaratát?
Egy híres filozófus, Friedrich Nietzsche szerint „Nem a nyomor, nem a mohóság, hanem a hatalom szeretete az emberek démona.” Ezzel a démonnal sokan küzdöttek. Miért lehet különösen veszélyes ez a démon?
A Bibliai történelemből látjuk, hogy Izrael megannyi elnyomó uralkodóval küzdött. Sokuk különösen aljas volt, hiszen valamilyen istennek tulajdonították hatalmukat, és hirdették: ők valamilyen “úr” nevében jönnek. Ez ám a felhatalmazás! Sokat elmond ezekről a vezetőkről és isteneikről az a szenvedés, amellyel az izraeli törzsszövetség kis közösségét sújtották.
Szerinted jó, hogy most már külön kezeljük a politikai vezetést az isteni világtól? Milyen problémákat okozhat az, ha egy politikai vezető azt mondja magáról, hogy ő Istentől rendelt vezető? Milyen fényben mutatja be Istent, ha egy keresztény vezető visszaél a hatalmával?
„Olykor a legnagyobb hatalmúakban van a legkevesebb könyörület” – hangzik el egy pár évvel ezelőtti sorozatban, a Trónok Harcában. Te egyetértesz ezzel? Próbáld meg kifejteni a válaszodat. Szerinted Isten kivétel? Hogyan lehetséges ez?
Izrael törzsei annyi pofont kaptak, nem csoda, hogy énekeikben is az ilyen helyzetekkel igyekeztek megküzdeni valahogy (akárcsak mi, magyarok a himnuszunkban). Olvass bele a 118. zsoltárba! Nézd meg az első és az utolsó verseit (1, 29)! Mi az a gondolat, amely keretbe helyezi? Vajon hogyan adott erőt a nehéz helyzetekkel való megküzdésben az, hogy ezt ismételgették, mint valami mantrát?
Neked van valamilyen mantrád, ami segít elviselni a nehézségeket? Mi kell ahhoz, hogy valaki ki merje mondani: “Sok nép vett körül engem, de az Úr nevében szembeszállok velük!” Mit jelent “az Úr nevében” szembeszállni?
“Az a kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a sarokkő.”
(Zsoltárok 118:22)
Ez a félrerúgott kavics története. “Egy megvetett kő kiemelkedő és fontos pozícióba került. A 22. vers nagy valószínűséggel egy közmondás (משׁל), amely nyomatékosan tanúskodik az Úr által véghezvitt csodálatos változásról (23. vers). Valaki, akit megvetettek, tiszteletre méltóvá vált. Aki halálra volt ítélve, az életet láthat (17a vers)” (Kraus, 2022).
Te voltál már Izraelhez hasonlóan megvetett pozícióban? Hogy kezelted? Úgy tűnik az Isten, akiről énekeltek, akinek örökké tart szeretete, valamiért különösen szem előtt tartja a megvetetteket.
Szerinted, hogyha valaki vezető akar lenni, és kiemelkedő, fontos pozícióba akar kerülni, fontos megtapasztalnia, milyen “odalent” a megvettek és érinthetetlenek között? Talán nem épp a félrerúgott kavicsból lesz a legegyüttérzőbb uralkodó? Vagy a legnagyobb zsarnok? Mitől függ, hogy melyik lesz belőle?
“Áldott, aki az Úr nevében jön! Megáldunk titeket az Úr házából.” (Zsoltárok 118:26)
Ez egy olyan mondat, amelyet eredetileg nem királyoknak énekeltek, hanem a jeruzsálemi Nagytemplomban tartott istentiszteleten a templomba való belépéskor hangzott el. Mégis, amikor Jézus királyi bevonulásáról ír Lukács, akkor azt olvassuk, hogy a nép valami nagyon hasonlót kiabált. Lukács 19:38: “és ezt kiáltották: Áldott a király, aki az Úr nevében jön!”
Jézusra sok mindent mondtak. Ő rendesen felkavarta a kedélyeket. Munkásságát látva az emberek újraértelmezték vallásos irodalmukat.
Szerinted az, hogy Jézus egy megvetett, alacsony rangú közember volt (a sarokkő, amelyet korábban megvetettek, lásd ApCsel 4:11) hozzájárulhatott ahhoz, hogy a “pórnép” így fogadta őt? Jézus példája alapján szerinted mit jelent “az Úr nevében” jönni?
A Star Wars: Klónok háborúja animációs sorozat egyik tételmodata: “Az igazán nagy vezér másokat is naggyá tesz.” Hadd mutassam be neked a poros ruhájú, megvetett és meghurcolt Jézust. Vándorprédikátorként járta a vidéket és minden olyan embert magához ölelt, akiket a társadalom tönkretett: nőket, gyermekeket, kisebbségieket. Ő nem nézte származásodat, bőröd színét, mennyi van a számládon, nemedet, szexuális orientációdat, korodat. Ő, a megvetett Vezető, átölelt minden megvetettet. Bemutatta az örökké tartó szeretetet. Szívből énekelték tehát az emberek a templomi éneküket: áldott, aki az Úr nevében jön! Jó Vezető lenne ebből a Jézusból, nem gondolod?
Gyere, kövessük őt, és menjünk mi is hasonlóképpen az Úr nevében!
Zsombi
Megjegyzések
Megjegyzés küldése