Ugrás a fő tartalomra

2024/3/1 - Az evangélium kezdete (július 6)

 


1. Az evangélium kezdeteGondolatébresztő illusztrációk1.png


Miután Bemerítő Jánost börtönbe zárták, Jézus Galileába ment. Isten örömüzenetét hirdette: „Eljött az idő, Isten Királysága megérkezett! Változtassátok meg a gondolkodásotokat, az életeteket, és higgyetek az örömhírben!”

Márk evangéliuma 1:14-15, EFO


Mindenki, aki látott már valaha könyvet, tudja, hogy melyek azok a legfontosabb információk, amiket már csupán ránézésből, a könyv borítójáról meg tudunk állapítani. Olyanokra gondolok, mint például a könyv címe, a szerzője, jobb esetben a könyv hátulján egy rövid összefoglalót is találhatunk a témájáról, cselekményéről. Persze mondanom sem kell, hogy az emberiség történelmének nagy részében ezek közül egyik sem volt elvárás – igaz ez a Bibliánkban található 66 könyvre, és köztük a negyedévünk témájára, Márk evangéliumára is.


Márk evangéliuma, noha kiemelt szerepe van az evangéliumok sorában, egyiket sem köti az orrunkra – ma nézzük meg, mit tudunk, mit nem, és mit feltételezünk erről a könyvről!


Evangélium – A könyv címe


Az eredeti görög nyelvű szövegben a könyv címe (τὸ εὐαγγέλιον κατὰ Μᾶρκον - ‘tó eüangelion kata Markon’) annyit jelent: Az evangélium Márk szerint. Ezt a címet nem a szerzője adta neki, hanem már később látták el vele, azért, hogy meg tudják különböztetni a másik három (sőt, akár még több) könyvtől. Ez persze sokat nem segít addig, amíg nem is tudjuk, mit jelent az, hogy “evangélium”.


Mit jelent ez a szó? Szedjétek össze, mit tudunk erről a bibliai műfajról? Milyen sajátságos vonásai vannak a többi bibliai könyvvel szemben?


A következő negyedévben tehát az evangéliumról fogunk beszélgetni, méghozzá úgy, ahogyan azt Márk átélte, értelmezte, szerkesztette és papírra vetette. Illetve nem is ilyen egyszerű a dolog, hiszen jön a következő nagy ismeretlen:


A könyv szerzője – Márk? Márk!


A Bibliánkban található négy evangélium közül egyik sem kezdődik bemutatkozással, valamint a borítójukon sincs feltüntetve a szerző neve, csak a hagyományra támaszkodva kapunk valami kis kapaszkodót arra vonatkozóan, hogy ki is írta ezeket a könyveket. Vannak, akik szerint az evangéliumok csak “ötöd–, hatod, vagy tizenkilenced kézből szerzett” mondákra alapulnak, mások viszont egész könyveket szenteltek annak bizonyítására, hogy a lejegyzett történetek és mondások mind egyenesen szemtanúk beszámolóit tükrözik. Ez utóbbit támasztja alá többek közt az is, hogy Hierapoliszi Szent Papiasz már a második század elején ír egy bizonyos “Márk evangéliumáról”, ami nagy eséllyel az általunk tárgyalt könyv. Ez persze még nem jelenti azt, hogy valóban a Bibliából is ismert János Márk az, aki ténylegesen lejegyezte a könyvet, de mivel a könyvben nagy szerepet játszik Péter apostol, nem alaptalan, hogy Márk (Péter útitársa) elbeszélése alapján született az evangélium.


Mit tudunk János Márkról? Olvasd el az alábbi szakaszokat:

Az Apostolok Cselekedetei 12. fejezet; 13:1-5 és 13


Érdekes megjegyezni, hogy az egyik legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint Márk evangéliuma a legkorábbi ránk maradt kanonikus feljegyzés Jézus életéről, ezt követi Máté és Lukács, majd a sor végén János evangéliuma – sőt, sok Bibliakutató egyetért abban is, hogy Márk evangéliuma forrásul szolgálhatott az azt követő két evangélium megírásakor is.


Minden bizonytalanság ellenére a most kezdődő tanulmányunk során végig úgy fogunk hivatkozni a tárgyalt könyvre, mint Márk evangéliumára, amit a hagyomány szerint János Márk írt. A kezdeti információkon kívül mit tudhatunk még róla Pál levele a kolosséiakhoz 4:10, Pál második levele Timóteushoz 4:11, Pál levele Filemonhoz 24 és Péter első levele 5:13 szakaszaiból?


Lehet, hogy korábban már te is találkoztál az evangéliumok szerzőségének kérdésével, az is lehet, hogy most hallasz róla először. Ha esetleg elbizonytalanított volna a tudat, hogy nincsenek a birtokunkban megdönthetetlen bizonyítékok a kilétüket illetően, ne aggódj: ez a tény nem befolyásolja azt, ami a lejegyzett szövegben ránk maradt. Na de mi is az? Itt a harmadik kérdés:


A könyv tartalma

Olvasd el Márk evangéliuma 1:9-23 szakaszát! A bevezető alapján mi az első benyomásod, miről fog szólni a könyv egésze?


Márk evangéliuma kevés (összesen 60) olyan verset tartalmaz, amelyek nem találhatóak meg más evangéliumokban, viszont az összes közül ez a legrövidebb feljegyzés Jézus életéről. Ebben a könyvben Jézus mint szenvedő megváltó jelenik meg, aki hús-vér emberként élt és járt Izráel területén. Talán Pál apostol halálát követően pont ezt a lényeges tényt akarta kiemelni Márk, amikor összefoglalta azt, amit Pál nem tudott, hiszen nem volt része – Jézus életének eseményeit.


Erről a rövid, de ütős könyvről beszélgetünk a következő hetekben, amikor majd még mélyebben beleásunk mindabba, ami első evangéliumként ránk maradt. Tarts velünk!


Jó beszélgetést kívánok!

Kiki


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2015/3/12 - Pál missziója és üzenete

Mielőtt belekezdenénk Pál „missziói stratégiájának” tanulmányozásába, érdemes megemlítsük, hogy ha Pál nincs, emberileg nézve nincs keresztyénség. Ő volt a nagybetűs MISSZIONÁRIUS. Pálnak egyetlen dolog kötötte le minden idejét és figyelmét, ez pedig a misszió volt. Igen, jól értetted. Mindent hátrahagyott, minden mást feleslegesnek ítélt, és teljes erővel arra a küldetésre koncentrált, amit a Damaszkusz felé vezető úton kapott ( ApCsel 9:1-31 ). Ez egy jól felépített stratégiát eredményezett, aminek nézzük most meg néhány pontját!

2024/3/4 – Példázatok (július 27)

  Példázatok Ezt is mondta nekik: „Gondoljátok át alaposan, amit hallotok! Amilyen mértékkel mértek, ugyanazzal fognak nektek is mérni. Sőt, még ráadást is kaptok. Akinek ugyanis már van, annak majd még többet adnak. Akinek azonban nincs, attól még azt is elveszik, amije eddig volt.” Márk evangéliuma 4,24-25 EFO Talán már nektek is feltűnt, de Jézusnak gyakran voltak nehezen érthető mondatai, amik már akkor fejtörést okoztak hallgatóinak. Most, 2000 évvel később, a Biblia olvasóit pedig még inkább zavarba ejtik ezek a megszólalások. Gondoljatok csak az olyan kijelentésekre, mint a fentebbi alapige! Próbáljátok megfejteni, mit jelenthet ez a mondat önmagában! A kérdést akár találós kérdésként is feltehetnénk: mi az, amiből ha valakinek van, még többet kap belőle, ha viszont nincs (vagy úgy tesz, mintha nem lenne), akkor a meglévőt is elveszik tőle? Természetesen nehéz megoldást találni egy ilyen gondolatra, különösen ha kiragadjuk azt a szövegkörnyezetéből. Hiszen Jézus mindig valamily

2024/4/7 – Boldogok, akik hisznek (november 16)

  Boldogok, akik hisznek (…) boldogok, akik nem látnak és hisznek. János evangéliuma 20:29 János evangéliumában számos egymástól különböző, eltérő hátterű emberrel találkozhatunk, akiknek más volt a hite, a tapasztalata, de mindannyian bizonyságot tettek Jézus kilétéről. „Ímé, az Isten Báránya” (Jn 1:36)! „Megtaláltuk a Messiást” (Jn 1:42). „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy az Izráel Királya” (Jn 1:50)! „Vajon nem ez a Krisztus” (Jn 4:29)? „…magunk is hallottuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ő a világ üdvözítője” (Jn 4:42). „Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van tenálad” (Jn 6:68). „Igen, Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia, akinek el kellett jönnie a világra” (Jn 11:27, ÚRK). „…noha vak voltam, most látok” (Jn 9:25). Meg tudjátok mondani egy-egy megszólalás alapján, hogy ki mondta? Kik voltak ezek az emberek? Beszélgessetek róla, hogy melyik történet ismerősebb számotokra, melyik kevésbé? Melyik szereplő (érzelmi) helyzetébe tudjátok leginkább beleképzelni