„Isten Királyságának örömüzenetét az egész világon mindenhol hirdetni fogják. Ez minden nemzet számára hiteles bizonyíték lesz. Csak azután érkezik el a vég.” (Mt. 24:14 - EFO)
Ma már ritka ugyan, hogy szerelmes leveleket írjanak az emberek egymásnak – vagy bármilyen levelet is kézzel -, de most próbáljuk meg elképzelni a helyzetet. Lányok, ha a párotok írna nektek egy levelet, amiben azt taglalná, hogy mennyire szeret titeket, hogy mi mindent megtett értetek, hogy mik a tervei a jövőtökre nézve, mennyi ideig bírnátok ki, hogy ne olvassátok el? Nyilván nem porosodna egy hétig, de még egy napig sem, ugye?
Az egyháztörténelemben, ha megnézzük, minden ébredési mozgalom azzal indult, hogy az emberek elkezdték olvasni, és nem csak olvasni, hanem kutatni a Bibliát. Gondolj csak Luther Mártonra! Az egyik legjelentősebb dolog, amit tett, az volt, hogy lefordította a Bibliát német nyelvre, hogy ne csak egy kiváltságos réteg számára legyen hozzáférhető, amit Isten üzen.
De miért annyira fontos a Bibliaolvasás?
Tudod, hogy mit jelent az ’áldás’ szó? Az áldás – nagyon röviden összefoglalva - mindig azokat az ajándékokat jelenti, amiket Istentől kapunk. Ha ezt már tudjuk, akkor próbáljuk meg összeszedni, hogy milyen áldásokat nyerhetünk az Ige olvasása által!
Ha a Zsoltárok könyvét olvasod, akkor azt fogod látni, hogy a zsoltárírók reményt, erőt, bizonyosságot és világosságot merítettek Isten Igéjéből. Szerinted hogyan találták meg ezeket abban a Bibliában, amit mi gyakran unalmasnak, nehezen érthetőnek tarunk? (Arról nem is beszélve, hogy ekkor még csak Mózes öt könyvét tekintették Szent Írásnak!)
„Mert amit Isten kimond, az a szó, élő, erőteljes és hatékony. Isten szava élesebb, mint a legélesebb kétélű kard. Mélyen belénk hatol, egészen addig, ahol a szellem és a lélek közötti határ húzódik. Isten beszéde behatol a csontjaink találkozásáig, sőt a csontjaink belsejébe is: megítéli és szétválogatja szívünk gondolatait és szándékait.” (Zsid. 4:12)
Itt azt olvassuk, hogy az a szó, amit Isten kimond (más fordításban Isten igéje) élő. Szerinted ez mit jelenthet? Miben különbözik Isten szava egy bölcs tanító, lelkész vagy tanácsadó értelmes tanácsaitól?
Van értéke a bölcs emberi tanácsnak, mindannyian éreztük már, mennyit segítettek mások javaslatai. A probléma ott van, hogy az emberi szóhoz nem járul olyan erő, ami képessé tenne a változás véghezvitelére – amire viszont Isten Igéje képes. Az Ige a változás élő, dinamikus és hatalmas eszköze. Az írott Ige ugyanolyan erővel bír, mint ami a teremtéskor Isten kimondott szavában volt. Amikor hittel elfogadjuk Isten parancsait és ígéreteit, erőt nyerünk a Szentlélektől annak végrehajtására, amit Krisztus elrendelt.
Azért ez jól hangzik, nem? Te tapasztaltad már ezt a fajta átalakító hatalmát Istennek? Ha igen, akkor meséld el a tapasztalatod! Ha nem, akkor mit gondolsz, miért? Szerinted mi az oka annak, hogy vannak, akiknek nem használ a bibliaolvasás? Lehet azt úgy olvasni, hogy ne legyen hatékony?
„Istennek az az ígérete, hogy bemehetünk a nyugalmába, még ma is érvényes. Nagyon vigyázzunk tehát, nehogy el-mulasszuk ezt a lehetőséget! Hiszen nekünk is ugyanúgy hirdették az örömüzenetet, mint Izráel népének. De nekik akkor nem használt az üzenet, mert amikor hallották, nem hittel fogadták, hanem elutasították.” (Zsid. 4:1-2)
Nem úgy erősödik a hitünk, ha csak egyszerűen olvassuk vagy hallgatjuk Isten Igéjét, hanem akkor, ha igényeljük Isten ígéreteit és hisszük, hogy amit Isten mond, az személyesen ránk vonatkozik. Aligha van jó hatása annak, ha csak sebtében olvassuk az Igét, kötelességtudatból, vagy ha úgy érezzük, hogy muszáj. Akkor változhatunk meg, ha azt, amit olvasunk magunkévá tesszük és utat engedünk Isten átformáló erejének. Ő nem fog kényszerrel átváltoztatni minket valami mássá, mint amit mi szeretnénk. Isten úriember, és megvárja, míg te is akarod a változást.
„Ezért takarítsatok ki magatokból minden gonoszságot és aljas szándékot! Szelíden és alázattal fogadjátok szívetekbe Isten beszédét és tanítását, amely meg tudja menteni a lelketeket! Amit Isten mond, azt tegyétek is meg, ne csak hallgassátok! Ha csak hallgatjátok, de nem teszitek meg, becsapjátok magatokat.” (Jak. 1:21-22)
A változás mindig lemondással jár. Ha én megteszem azokat a dolgokat, amiket Isten mond, akkor mi lesz a saját akaratommal? Mi lesz az álmaimmal, az elképzeléseimmel? Persze, elméletben tudjuk, hogy Isten valami sokkal jobbat tervez, mint amit mi akár elképzelni tudnánk, de ezt el is hisszük? Mert ha nem, akkor a változás akarása sem fog jönni… Az előbb az áldásokról beszélgettünk. Keress a Bibliában olyan ígéreteket, amik azoknak szólnak, akik Isten szerint járnak!
Olvassátok el, hogy mit ír Pál az efézusi gyülekezetnek:
„Ezért ma ünnepélyesen kijelentem, hogy én nem tehetek róla, ha közületek valaki nem fog üdvözülni, mert bizonytalankodás nélkül mindent elmondtam, amit Isten nektek üzent. Viseljetek gondot magatokra, és azokra, akik rátok vannak bízva, mert olyanok, mint a juhnyáj, amelyben a Szent Szellem pásztorokká tett titeket! Őrizzétek és gondozzátok Isten eklézsiáját, amelyért ő a saját vérével fizetett.
Tudom azt is, hogy miután én elmegyek, gonosz emberek jönnek közétek. Olyanok lesznek, mint az éhes farkasok, akik megtámadják és pusztítják a nyájat. Sőt, még közöttetek is lesznek olyanok, akik téves és eltorzított dolgokat tanítanak. Ezzel Jézus tanítványai közül egyeseket eltérítenek az igazságtól, és maguk köré gyűjtik őket. Ezért vigyáz-zatok! Ne felejtsétek el, hogy három éven keresztül éjjel-nappal könnyek között tanácsoltam, biztattam és figyelmeztettem mindegyikőtöket.
Most pedig Istenre bízlak benneteket, és az Isten üzenetére, amely kegyelméről beszél. Ez az üzenet képes arra, hogy erőssé tegyen és felneveljen titeket, hogy megkapjátok mindazt a jót, amit Isten örökségül akar adni a maga számára különválasztott népének.” (ApCsel 20:26-32)
Ez alapján mit gondolsz, miért nagyon fontos, hogy Isten szava központi szerepet kapjon az életünkben?
Biztosan hallottad már, hogy emberek kérik a Szentlélek vezetését a saját életükre, vagy esetleg másokéra. A Szentléleknek nem az az elsődleges célja az ébredésben, hogy természetfeletti jelekben és csodákban megnyilatkozzon, hanem hogy mélyebb tapasztalatra vezessen Jézussal az Ige által. A Lélek keresztsége nem arról szól, hogy erőt nyerünk hatalmas csodák megtételéhez, hanem hogy Isten ereje átalakítja az életünket. Ha ez megtörténik, akkor beszélünk lelki ébredésről, reformációról. Az ébredést kísérhetik kellemes érzések, miközben Istent dicsőítjük, de nem képezhetik érzések az ébredés alapját. A kizárólag látványosan érzéseken vagy tapasztalatokon alapuló ébredés, a legnagyobb jóindulattal is csak sekélyesnek nevezhető, a legrosszabb esetben azonban egyenesen megtévesztő. Csupán a lelkiség látszatát kelti, de nem őszinte istenfélelem. Amikor az ébredés Isten Igéjében gyökerezik, az maradandó, a saját életünket és a környezetünkét is megváltoztató tapasztalat.
Bogi
Megjegyzések
Megjegyzés küldése