Ugrás a fő tartalomra

2014/2/2 – Krisztus és a mózesi törvény

Számodra mit jelent egy mózesi törvény? Jó vagy rossz? Olvass bele Mózes 3. könyvének fejezeteibe! Egy mai ember számára mennyire tartod elfogadhatónak (vagy szükségesnek) az ilyen részletes törvényeket?

Bevallom, amikor a Bibliát olvasom, az egyik legnagyobb feladat számomra ezekben a törvényekben meglátni az Újszövetségben megismert Jézust. Mert rosszul olvastam. A mai ember picit felpörgött. Éppen ezért sokszor felületes. Végigolvashatjuk az egészet, akár ütemezett olvasási tervvel is, de ha a lényeget nem látjuk meg a sorok között, akkor bár mindezeket megtartjuk, nem lesz több, mint utasítások jegyzéke. Nem jelent többet számunka, mint néhány cikkely a Ptk-ból. Azonban egy fontos különbség, hogy utóbbi sokszor változik. Isten törvényének alapja viszont változatlan, örökké. Miért van hát, hogy ezeket a törvényeket nem vagy nem így gyakoroljuk? Melyik konkrét törvényt és hogyan töltötte be Jézus? Mondjunk példákat!

Minden rendelkezésnek megvan a célja. Azonban Istennél mindegyikhez tartozóan a jogi magyarázat Ő maga. A szeretet. Isten „alkotmánya”, arra tanít, hogy hogyan kell a legfontosabb kapcsolatainkat, az Istennel és a körülöttünk lévő emberekkel szeretetben megélni. Isten ezt az egy szavas törvényt adta:
Szeress!
Az ember egy furcsa szerzet. Szeret mindent értelmezni. Ezért ezt az egy szót kifejtette és odaadta az embereknek 10 pontban részletezve. Mivel már akkor is ismerte népét, szükségét látta, hogy tovább részletezze az alaptörvény megélését. Érdekes megfigyelni azt, hogy milyen körültekintő Istenünk van. Ahogy olvasod a bibliai történeteket, azt lehet benne látni, hogy minden népet, személyt, a saját környezetét felhasználva, a saját szintjén tanít. Így ad lehetőséget arra, hogy személyes kapcsolatunk lehessen vele és megértsük a Szeretetet. Neked milyen tapasztalatod van Vele? Mikor volt olyan az életedben, amikor érezted, hogy ez neked szól személyre szólóan?

Számodra melyik a „legfurább” mózesi törvény mai fejjel? Jézus életét tanulmányozva azt lájuk, hogy minden embereknek adott törvényt Ő maga is megtartott. Szülei révén kezdetektől megtartott mindent a zsidó törvények szerint és később még halálában is engedelmes volt ezeknek. 
Akkoriban a fiúgyermeket élete 8. napján körülmetélték. Előtte nevet sem választottak neki, csak a szertartást követően. A névválasztás is fontos volt. Érdekes egy-egy név jelentésére figyelni. A tiéd mit jelent? Ez a szertartásos cselekedet egy jel volt. Annak a szövetségnek a jele, amelyet Isten kötött az emberekkel. Testükön hordták, hogy mindig emlékeztesse őket. Ma keresztény emberként hogyan gyakoroljuk az Istennel való szövetségkötést? Hol hordjuk ennek jelét? Annyira fontos volt akkor ez a szertartás, hogyha a 8. nap szombatra esett, akkor is végre kellett hajtani (Jn 7:23). Amikor ezt a mondatot olvastam, elgondolkoztatott valami. Még szombaton is végre kellett hajtani? ...na ez már durva! Mennyit jelent nekem a szombat? Vajon valóban látjuk a szombat súlyát?  A zsidóknak (is) sokféle ünnepe volt. Rendes adventista fiatalként nagyon jól tudjuk a választ, ha megkérdezném: Mi számunkra a legnagyobb ünnep? Persze, helyes válasz… szombat. Tényleg? Jézus számára annyira fontos volt, hogy még halálában is tiszteletben tartotta. Tudjuk, hogy „a szombat lőn az emberért” (Mk 2:27). A legnagyobb ünnep, érted. Téged hogyan „szolgál” a szombat”?
Jézus, amikor szombaton elment a templomba, példás magatartással megtartott mindent. Azt a több száz emberi törvényt, rendelkezést, amelyet Ő a világ kezdetén egy szóban fejezett ki. Vajon bennünk is van ilyen alázat? Akkor is, ha nekünk van igazunk?
Olvassuk el Mt 17:24-27 szakaszát! Jézus a templomban járva bár megfelelt az emberi követelményeknek, hogy „őket meg ne botránkoztassuk”, de nem megjegyzés nélkül. „Ha Jézus tiltakozás nélkül kifizeti az adót, gyakorlatilag elismerte volna a követelés jogosságát, és ezzel megtagadja istenségét. Így azonban, bár jogosnak látta a követelést, megtagadta az alapját képező indoklást.” (E.G.W: Jézus élete). Érdekes megfigyelni, hogy hogyan fizeti meg. Egy hal szájában van a fizetség. Vajon mi hogyan reagáltunk volna Péter helyében egy ilyen kérésre?

Sokszor megmosolyogtató, de nagyon tanulságos az, ahogy Jézus „nemes egyszerűséggel” ad választ a kérdésekre. Nem bonyolítja a dolgokat, mert látja Isten igazi törvényének lényegét: Szeress! És ha szeretet nincsen én bennem… Innentől minden törvény egyszerű, mint egy szög.

NaTomi

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2014/4/1 - Jakab, az Úr testvére

  „ Jakab, Isten és az Úr Jézus Krisztus szolgája, üdvözletét küldi Izráel szétszóratásban élő tizenkét törzsének. ”  (Jak. 1:1 EFO) Mostantól három hónapon keresztül Jakab levelével fogunk foglalkozni, úgyhogy kezdjük talán azzal, hogy ki is lehet ez a Jakab? Nyilván a születési anyakönyvi kivonatát nem tudjuk megnézni, sajnos a naplója vagy önéletrajza szintén nem maradt fenn, vagyis csak a Biblia szövegére, és az ókeresztény hagyományokra tudunk támaszkodni.

2015/3/12 - Pál missziója és üzenete

Mielőtt belekezdenénk Pál „missziói stratégiájának” tanulmányozásába, érdemes megemlítsük, hogy ha Pál nincs, emberileg nézve nincs keresztyénség. Ő volt a nagybetűs MISSZIONÁRIUS. Pálnak egyetlen dolog kötötte le minden idejét és figyelmét, ez pedig a misszió volt. Igen, jól értetted. Mindent hátrahagyott, minden mást feleslegesnek ítélt, és teljes erővel arra a küldetésre koncentrált, amit a Damaszkusz felé vezető úton kapott ( ApCsel 9:1-31 ). Ez egy jól felépített stratégiát eredményezett, aminek nézzük most meg néhány pontját!

2015/1/9 - Igaz szavak

Öleld át az igazságot! Sokszor érzem azt a szüleimmel vagy a barátaimmal szemben, hogy én mindent jobban tudok. Lehetséges, hogy valóban nálam van az igazság és vannak is érveim, amik alá tudják támasztani ezt, mégis a Biblia Salamonon keresztül arra szólít fel, hogy hallgassuk meg a másikat, figyeljünk oda arra, amit mond. Ősi bölcsesség, minden vallás és kultúra egyik fő pontja ez. Hiszen akkor vagyunk bölcsek, ha meghallgatjuk a másikat és megfontoljuk a mondandóját, minthogy inkább a saját mellünket verve kiabáljuk az igazságot. Ami persze lehet, hogy nem is az igazság, inkább csak egy hamis nézőpont. Vajon tudhatjuk-e a való igazságot minden esetben? Egyáltalán van-e olyan eset, amikor a teljes igazság birtokában vagyunk?