Egyszer régen egy barátommal
elhatároztuk, hogy elmegyünk egy nagyobb gyülekezetbe szombaton. Tapasztalatunk
szerint ebben a közösségben minden istentisztelet után közös ebédre invitálták
a vendégeket. Pechünkre akkor valamilyen oknál fogva nem így történt.
Vége volt az istentiszteletnek, s
mindenki villámgyorsan hazament, mi pedig ott álltunk, korgó gyomorral. Mivel a
vendéglátás elmaradt, és szendvicset sem hoztunk magunkkal két választásunk
maradt:
1. Jó adventistaként böjtnapnak fogjuk fel azt a szombatot.2. Séta közben vásárolunk magunknak valami harapni valót.
Az utóbbit választottuk. Még
mindig emlékszem barátom rémült arcára, amikor a szent napon beléptünk a közért
ajtaján, s vásároltunk fél kiló banánt magunknak. Amikor beleharaptunk
valósággal ott éreztük magunkat a jó és gonosz tudásának fája alatt. Aztán
megettük kedvenc déli gyümölcsünket és séta közben még egy szerencsétlenül járt
autósnak is segítettünk kereket cserélni.
Bár sok évvel ezelőtt történt
mindez, még ma is tisztán emlékszem rá – igaz a prédikációból egy szóra sem.
Túlzás nélkül állíthatom, kereszténységem meghatározó élménye volt az a
szombat. S bár a közösségeimben ma is arra bátorítok mindenkit, hogy vegyenek
részt a közös étkezéseken, hálás vagyok Istennek azért a kellemetlenségért. Ott
és akkor megértettem Jézus mondatát:
„A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is.” (Márk 2: 27-28)
Jézus tanítványai épp ilyen
dilemma előtt álltak, amikor egy szombati istentisztelet után az egyik
zsinagógában elfelejtették megvendégelni őket. Hazafelé sétálva téptek az út
menti dúsan megrakott kalászokból, majd kidörzsölték a magvakat és elrágták
azokat. Ez bizony beleütközött az írástudók által felállított harminckilenc
törvény közül háromba. Mivel leszakították a kalászt arattak, ha megdörzsölték
azt, akkor csépeltek is, és mivel el is rágták, hát az őrlés bűnében is
vétkesek.
„És történt, hogy Jézus szombaton gabonaföldeken ment át, és tanítványai útközben tépdesni kezdték a kalászokat. A farizeusok így szóltak hozzá: ››Nézd, miért tesznek szombaton olyat, amit nem szabad? ‹‹ Erre ő ezt kérdezte tőlük: ››Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor szükséget szenvedett, ő is, meg azok is, akik vele voltak? Bement az Isten házába Abjátár főpap idején, és megette a szent kenyereket, amelyeket nem szabad megenni másnak, csak a papoknak; és azoknak is adott, akik vele voltak.‹‹” (Márk 2:23-26)
Jézus a Dávid menekülése közben
elfogyasztott templomi szent kenyereket hozza példaként magatartásuk védelmére.
Ha az egyébként szigorú isteni törvények szerint szabályozott templomi
gyakorlatban helye volt az éhség csillapításának, akkor szombati aratás,
cséplés, őrlés is elfogadható gyakorlat volt az egészség védelmében.
Mit tanított ezzel Krisztus? Hát azt, hogy Ő teremtőként
mindent, még a törvényeket is azért hozta, hogy az embert szolgálja. A szombat
törvénye az emberért van és nem fordítva. Ameddig szombati gyakorlatunk
szolgálja Istennel való közösségük természetes fejlődését, addig a SZOMBAT
betölti mennyei funkcióját. Ha viszont a negyedik parancsolathoz kapcsolódó
emberi szokásaink – legyenek azok akár túl szigorúak, vagy túl megengedőek -
megakadályozzák Istennel való kapcsolatunk fejlődését, azok Isten akaratának
félreértelmezéséből fakadnak.
Ugyan ez az elv valósult meg a
betegek meggyógyításakor. Jézus egyszerűen nem tudott addig nyugodtan
imádkozni, énekelni, amíg tőle néhány méterre emberek szenvedtek. A szombat az
emberért van – mondhatta magában, s az élettelen testrészek megelevenedtek
érintésére. Azt sem bánta, hogy emiatt majd később perbe fogják, keresztre
feszítik.
Ha te lettél volna a sorvadt kezű (Mk 3:1-5), a görbült hátú (Lk 13:10-17),
a 38 éve béna (Jn 5:1-9), vagy a vak ember (Jn 9:1-14), mit gondolnál Jézus és
az írástudók szombatünnepléséről? Melyik állna közelebb hozzád?
Jézus beárazta a szombatot. Az
életét adta, hogy megünnepeljük, és hogy helyesen ünnepeljük. Hogy Őt
ünnepeljük ezen a napon. Ne feledd, amikor eljön a szombat, Jézus árgus
szemekkel figyeli, mivel tehetné számodra a hét legkülönlegesebb napjává.
qaltom
Megjegyzések
Megjegyzés küldése