Ugrás a fő tartalomra

2015/1/10 - Álarc mögül

„Vigyázzatok, mert úgy küldelek ki benneteket, mint juhokat a farkasok közé. Ezért legyetek okosak, mint a kígyók, és ártatlanok, mint a galambok!” (Mt 10:16 EFO)
Amikor elolvastam a tanulmány címét szemeim előtt rögtön két álarc jelent meg: egy a már görögök által is használt álarc, amellyel a különböző emberi érzéseket fejezték ki, míg a második a csodálatos Velencei Karnevál ideje alatt is viselt maszk, amelyekkel egy-egy jellemző emberi gesztust, mimikát is magunkra ölthetünk vagy akár érzelem nélküliséget is kifejezhetünk. A titokzatosság varázsa miatt is sokan kedvelik, és örömmel vesznek fel ilyen maszkot.  Ha azt érzed, hogy egy rövid történelem,- irodalom,- művészettörténet órába csöppentél bele e sorok után, és már szeretnél a bevezetőn túl lépni, akkor tarts velem, és bontsuk ki együtt a Példabeszédek könyvének néhány részét.
Az álarc gyakran elrejti azt a valós érzelmet, amit az ember magában hordoz. Gyakran hallom vissza, hogy sokan a másik viselkedésben is többször érzik ezt az elrejtő lehetőséget.  Többször fordult már elő velem, hogy áldozata lettem egy ilyen álarcnak, csak ezt a szavak hordozták. Sokan nem gondolnak bele, hogy önző céljaik elérésére, akár az ennek alávetett hízelgés is ide tartozik. De Isten a Bibliában is elrejtett bizonyos titkokat, mint egy álarc mögé, de ezt a titokzatosságot inkább vonzóvá szeretné tenni számunkra, és keressük, mint az elrejtett kincset. Minél inkább kutatjuk a Szentírást, annál több érték, - amit eddig a szemünk nem látott- kerül napvilágra, ezzel is dicsőítve a Nagy Királyt. Istenünk egy olyan kincskeresésre invitál minket, amivel még közelebb kerülhetünk hozzá, és ez által megláthatjuk, milyen fantasztikus ígéreteket adott a népének. Különleges gondolatmenet!  Atyánk nagyszerű ajándéka, hogy bepillantást enged nyerni azokba a dolgokba, amelyek később várnak ránk, így nem érhet bennünket meglepetés. :)

Ha Istennel kapcsolatban vagyunk, nagyon jó iránymutatót adhat nekünk az igazság ismeretére, és ezáltal nem eshetünk bele abba a hibába, hogy a saját igazságunktól nem tágítunk. Hagyjuk, hogy Isten kegyelme átformálja a mi életünket. Ha nem vagyunk Vele kapcsolatban, beleeshetünk abba a hibába is, amit a Bírák könyvében olvashatunk, „Mindenki azt csinálta, amit jónak látott.” (Bír 21:25). De igazat megvallva sokszor érezzük azt, hogy nem olyan irányban haladnak a dolgok, mint ahogy szeretnék, hajlamosak vagyunk meghátrálni. Istenünk azt szeretné, ha nem adnánk fel és vállalnánk a kockázatot! Ahogy  Dr. Martin Luther King, Jr. mondja:
„Az ember végső mércéje nem az, hogy hol van a kényelem és biztonság pillanataiban, hanem hogy hol van a kihívások és a harcok idején.”
Senki nem hibáztat azért, ha félsz a nagy kihívások közepette. Mérlegelni kell a kockázatokat és a saját értékrended alapján kell döntened, mindig Isten segítségét kikérve.

Mennyire fontos egy jó barátság? Mi mindent tennél meg érte?
Az alakoskodás, és az álarc mögé bújás az igazi barátoknál sosem vezet jóra. Hányszor fordult elő veled az, hogy azt gondoltad, „Barátokra mindig számíthatunk!” – de csalódnod kellett, mert, sokan rosszul értelmezik a barátság fogalmát. Itt rávilágít az ige arra, hogy a helyes kapcsolathoz hozzátartozik néha a megfeddés is. Ez, még ha idegenül is hangzik, sok esetben erősebbé teszi a kapcsolatot, amibe beletartozik, hogy mind két fél személyisége is fejlődik általa.  A téves megítélés sokszor beszennyezi a kapcsolatokat, és a másikról helytelenül kialakult kép fájdalmat okoz. Összefoglalva: mindig kérjünk tanácsot Istentől, és ne ítéljünk elsőre. Törekedjünk arra, hogy ne tévesszünk meg másokat.
Miért fontos, hogy Istentől kérjünk tanácsot? Miért nem jó bárki más is?

Ez a rész még nagyon érdekes kincseket rejt magában, amiből csak néhány drágakövet sikerült neked megmutatnom kedvcsinálásképpen, így ha felkeltette az érdeklődésedet további elmélkedésre ajánlom a következő igéket:
„A szellemileg érett hívőket azonban tanítjuk a bölcsességre. Csakhogy ez a bölcsesség egészen más, mint a jelenlegi világ bölcsessége! Más, mint azoké, akik most uralkodnak a világ felett, s akik el fognak tűnni a hatalomból. Mi Isten bölcsességét tanítjuk, amelyet ő mindeddig titokban tartott, noha már az idők kezdete előtt arra rendelte, hogy a dicsőségünkre legyen.” (1Kor 2:6-7 EFO)
„Mert mi azzal dicsekszünk, hogy minden dolgunkban tiszta szívvel, isteni egyszerűséggel és őszinteséggel jártunk el. Nem emberi bölcsességgel, hanem Isten kegyelmével végeztük el, ami ránk volt bízva. A saját lelkiismeretünk is tanúskodik erről. Különösképpen érvényes ez arra, ahogyan közöttetek viselkedtünk, mert amit nektek írtunk, abban nincs semmi hátsó szándék. Ezért ha elolvassátok, megérthetitek — és valóban remélem, hogy teljesen meg is fogtok érteni engem is, meg a leveleimet is!” (2Kor 1:12-13 EFO)
„Isten az, aki véghezvitte, hogy ti Krisztusban vagytok. Így lett Krisztus a mi bölcsességünk, és általa fogadott el Isten bennünket. Krisztusban választott külön minket Isten a maga számára, és általa váltott meg bennünket.” (1Kor 1:30 EFO)
Végül kérjük együtt Istentől az ő bölcsességét!
„Teremts bennem tiszta szívet, Istenem! Újítsd meg, erősítsd meg lelkemet!”( Zsolt 51:12 EFO)
Kata

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2013/3/12 - Reformáció: megromlott kapcsolatok helyreállítása

Míg Jézus a földön járt, nagyon sokat beszélt a szeretetről, és ha megnézzük, ez az apostoloknál is fontos pontja a hívő életnek. De azt ne felejtsük el, hogy az, hogy szeretjük egymást, nem jelenti azt, hogy konfliktusok nélkül fogjuk leélni a hívő életünket. Pár hete szó volt az egységről. A kapcsolatok helyreállítása az egység feltétele:  „Új parancsot adok nektek: szeressétek egymást! Ahogyan én szerettelek titeket, nektek is úgy kell szeretnetek egy-mást! Arról ismeri majd fel mindenki, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást.” (Jn. 13:34-35) Ha közelebb kerülsz Istenhez, akkor közelebb kerülsz az embertársaidhoz is. Nem csak az idegenekhez, hanem a rokonaidhoz is, azokhoz is, akik megbántottak, akikben csalódtál, akiket „nem bírsz elviselni”, meg azokhoz, akik jobbak valamiben nálad és ezért idegesítőek. Mindenkihez, nincsen kivétel. Ha ez nem történik meg, akkor még valami nincs rendben közted és Isten között.
Olvasd el az Apostolok cselekedeteinek 15. fejezetét. A…

2018/2 - Felkészülés a végidőre

Végidő… Apokalipszis… Nagy nyomorúság… Üldözés…
Talán neked is ezek ugrottak be először az új Gondolatébresztő címét olvasva. Ha igen, akkor örülök, hogy legalább a bevezetőig eljutottál, és nem tetted máris félre a tanulmányt. Sokunk számára elképzelhetetlen a végre gondolni. Annyira távolinak és megfoghatatlannak tűnik. Arról nem is beszélve, hogy születésünk óta azt halljuk, hogy az utolsó időkben élünk (sőt, kapaszkodj meg, a nagyszüleink gyerekkorában is ezt mondták).
Azért ebbe bele lehet fásulni, nem?
A Bibliában van egy történet, ami tíz koszorúslányról szól, akiket meghívtak egy esküvőre, sőt, feladatot is kaptak: nekik kellett fogadni a vőlegényt mécsesekkel világítva. De a vőlegényre olyan sokáig kellett várni, hogy nem csak elaludtak, de a mécsesük is kialudt.
Mi is valahogy így vagyunk. A lámpásaink épp csak pislákolnak, és már ragad le a szemünk az álmosságtól. Már nem is nagyon hisszük, hogy felbukkan a vőlegény, hogy visszajön Jézus. Vagy ha vissza is jön, akkor sem m…

2018/1 - Sáfárság: A szív indítékai

Sáfárság. Valami pénzzel kapcsolatos dolog, ugye? Tizedet kell fizetni, meg adományt adni… Vagy ez ugyanaz? A gyülekezet kiadásaira… A lelkészek fizetésére… A misszóra… A rászorulóknak… Vagy valami ilyesmi. De várjunk csak! Használunk olyan kifejezéseket is, hogy „sáfárkodjunk az időnkkel” vagy „sáfárkodjunk a lehetőségeinkkel”. Az pedig valami olyasmit jelent, hogy jól osszuk be az időnket, meg használjuk ki ügyesen a lehetőségeinket. Közeledünk a megoldáshoz.
Ebben a negyedévben erről a témáról fogunk tanulni, ám mielőtt belekezdenénk, tisztázzunk néhány alapfogalmat: Sáfár: gondozó, intéző, rendező, udvarmester. A sáfár az, akit megbíztak más birtokának vagy háztartásának gondviselésével.  Az evangéliumok alapján Jézus a követőit sáfársággal bízta meg: felelősek mindazért, amit rá bíztak: az életért, az időért, a képességekért, az anyagi javakért, az embertársakért való szolgálat alkalmaiért, a Földért és a természeti környezetért. Vagyis egy felelősségvállalást jelent valamiért, i…