Ugrás a fő tartalomra

2016/1/9 - A nagy küzdelem és az őskeresztény egyház

Jézus elment. Itt hagyta a tanítványait egy nagyon nehéz feladattal:
„Mennyei Atyám minden hatalmat nekem adott a Mennyben és a Földön. Ezért menjetek el a nemzetekhez, és tegyetek tanítványommá minden embert az egész világon! Merítsétek be őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevébe! Tanítsátok őket, hogy engedelmeskedjenek mindannak, amit én parancsoltam nektek!” (Máté 28:18-20a - EFO)
Összegyűjtöttem néhányat azok közül a problémák közül, amivel az első időkben ezeknek az embereknek szembesülniük kellet.
  • Aki a barátjuknak mondta magát, otthagyta őket, már nem láthatták szemtől szembe, nem beszélgethettek vele úgy, mint korábban.
  • Ez a barát rájuk bízta egy olyan feladat folytatását, amiért őt már egyszer megölték, így nem elképzelhetetlen, hogy rájuk is ez vár.
  • Csapatuk nagy része tanulatlan, egyszerű ember, nyelvismeret, szónoki és teológiai tanulmányok, illetve tudományos ismeretek nélkül.
  • Azt a feladatot kapták, hogy kb. hetvenen fogják magukat, és a világon élő összes embernek beszéljenek Jézus szeretetéről és megváltásáról.
  • A zsidók - akikhez tartozónak vallják magukat - ferde szemmel nézik, sőt, üldözik őket.
  • A rómaiak zsidó szektának tartják, és üldözik őket.
  • Van, aki a csodatevő erejükre pályázik, arról faggatja őket, még pénzt is felajánl érte.
Ahogy nő a létszámuk, úgy szaporodnak a megoldandó konfliktusok a közösségen belül is:
  • Míg néhányan mindenüket beteszik a közösbe, vannak, akik hazudnak erről.
  • Összevesztek, hogy a görögös kultúrájú vagy a zsidó hagyományokhoz ragaszkodó családok nőtagjai szolgálnak vajon többet.
  • Kérdés közöttük, hogy csak a zsidókat kell megkeresni a más nemzetbeliek között, vagy a pogányok is üdvözülhetnek?
  • Azok az emberek, akikkel találkoznak mindezek közben, teljesen máshogy képzelik el a hitük megélését, vagyis nem követnek bizonyos zsidó hagyományokat.
  • Egyéni nézeteltéréseik vannak.
Lehetne még sorolni, hogy milyen külső és belső problémákkal kellett megküzdeniük az első keresztényeknek. Van esetleg ezek között olyan, ami hasonló a te problémáidhoz?
Ha megnézzük ezeket a történeteket egyesével, azt látjuk, hogy igyekeztek békésen megoldani ezeket a konfliktusaikat. Gyűjtsétek össze, hogy hogyan!

Az első keresztények tisztában voltak egy nagyon fontos dologgal, amit mi hajlamosak vagyunk elfelejteni: mielőtt Jézus elment a földről, két dolgot ígért meg:
Biztosak lehettek benne, hogy állandóan veletek leszek. Igen, veletek maradok minden nap, amíg ez a korszak véget nem ér!” (Máté 28:20b - EFO)
Ezeket a dolgokat én magam mondtam el nektek, amíg veletek voltam. Később azonban majd az a Segítő — a Szent Szellem — fog megtanítani titeket mindenre, akit az Atya küld hozzátok, hogy engem képviseljen. Ő majd emlékeztet titeket mindenre, amit nektek mondtam.(János 14:25-26 - EFO)
Mit gondolsz, hogyan segítették ezek az első keresztényeket?
Hogyan tudjuk keresztényként kezelni a saját külső és belső problémáinkat? Gyűjts példákat a korai keresztények életéből!
Szerinted baj az, hogy keresztényként nem értünk mindenben egyet?

Bogi 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2013/3/12 - Reformáció: megromlott kapcsolatok helyreállítása

Míg Jézus a földön járt, nagyon sokat beszélt a szeretetről, és ha megnézzük, ez az apostoloknál is fontos pontja a hívő életnek. De azt ne felejtsük el, hogy az, hogy szeretjük egymást, nem jelenti azt, hogy konfliktusok nélkül fogjuk leélni a hívő életünket. Pár hete szó volt az egységről. A kapcsolatok helyreállítása az egység feltétele:  „Új parancsot adok nektek: szeressétek egymást! Ahogyan én szerettelek titeket, nektek is úgy kell szeretnetek egy-mást! Arról ismeri majd fel mindenki, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást.” (Jn. 13:34-35) Ha közelebb kerülsz Istenhez, akkor közelebb kerülsz az embertársaidhoz is. Nem csak az idegenekhez, hanem a rokonaidhoz is, azokhoz is, akik megbántottak, akikben csalódtál, akiket „nem bírsz elviselni”, meg azokhoz, akik jobbak valamiben nálad és ezért idegesítőek. Mindenkihez, nincsen kivétel. Ha ez nem történik meg, akkor még valami nincs rendben közted és Isten között.
Olvasd el az Apostolok cselekedeteinek 15. fejezetét. A…

2018/2 - Felkészülés a végidőre

Végidő… Apokalipszis… Nagy nyomorúság… Üldözés…
Talán neked is ezek ugrottak be először az új Gondolatébresztő címét olvasva. Ha igen, akkor örülök, hogy legalább a bevezetőig eljutottál, és nem tetted máris félre a tanulmányt. Sokunk számára elképzelhetetlen a végre gondolni. Annyira távolinak és megfoghatatlannak tűnik. Arról nem is beszélve, hogy születésünk óta azt halljuk, hogy az utolsó időkben élünk (sőt, kapaszkodj meg, a nagyszüleink gyerekkorában is ezt mondták).
Azért ebbe bele lehet fásulni, nem?
A Bibliában van egy történet, ami tíz koszorúslányról szól, akiket meghívtak egy esküvőre, sőt, feladatot is kaptak: nekik kellett fogadni a vőlegényt mécsesekkel világítva. De a vőlegényre olyan sokáig kellett várni, hogy nem csak elaludtak, de a mécsesük is kialudt.
Mi is valahogy így vagyunk. A lámpásaink épp csak pislákolnak, és már ragad le a szemünk az álmosságtól. Már nem is nagyon hisszük, hogy felbukkan a vőlegény, hogy visszajön Jézus. Vagy ha vissza is jön, akkor sem m…

2018/1 - Sáfárság: A szív indítékai

Sáfárság. Valami pénzzel kapcsolatos dolog, ugye? Tizedet kell fizetni, meg adományt adni… Vagy ez ugyanaz? A gyülekezet kiadásaira… A lelkészek fizetésére… A misszóra… A rászorulóknak… Vagy valami ilyesmi. De várjunk csak! Használunk olyan kifejezéseket is, hogy „sáfárkodjunk az időnkkel” vagy „sáfárkodjunk a lehetőségeinkkel”. Az pedig valami olyasmit jelent, hogy jól osszuk be az időnket, meg használjuk ki ügyesen a lehetőségeinket. Közeledünk a megoldáshoz.
Ebben a negyedévben erről a témáról fogunk tanulni, ám mielőtt belekezdenénk, tisztázzunk néhány alapfogalmat: Sáfár: gondozó, intéző, rendező, udvarmester. A sáfár az, akit megbíztak más birtokának vagy háztartásának gondviselésével.  Az evangéliumok alapján Jézus a követőit sáfársággal bízta meg: felelősek mindazért, amit rá bíztak: az életért, az időért, a képességekért, az anyagi javakért, az embertársakért való szolgálat alkalmaiért, a Földért és a természeti környezetért. Vagyis egy felelősségvállalást jelent valamiért, i…