Ugrás a fő tartalomra

2017/3/6 - Az ígéret elsőbbsége

„Ha ugyanis a Törvény megtartásáért kapnánk örökséget, akkor az nem függne az ígérettől. Isten viszont az Ábrahámnak tett ígérete alapján, és azon keresztül áldotta meg Ábrahámot.” (Galata 3:18 – EFO)
Gondolkodtál már azon, hogy az Ószövetséget miért nevezzük időnként Ótestamentumnak? Nem, nem azért, mert szeretjük a régies és érthetetlen szavakat :) Járjunk egy picit ennek utána!
  • Mit jelent a testamentum szó? Próbálj utánanézni!
  • Mi a különbség a szövetség és a testamentum között?

Általában véve a szövetség és a végrendelet (testamentum) eltér egymástól. A szövetség jellemzően két vagy több fél közös megegyezése, amit szerződésnek vagy megállapodásnak is neveznek. Ezzel szemben a végrendelet egyetlen ember kijelentése.

Ha visszalapozol az előző heti tanulmányhoz, akkor láthatod, hogy mikor Isten Ábrahámmal szövetséget kötött, tulajdonképpen egy ilyen egyoldalú kijelentést tett. Nem volt semmi „de”, „csak”, „ha”, „amennyiben”. Nagyon érdekes, hogy az Ószövetség görög fordításában (ez a Septuaginta) sosem használják Isten Ábrahámmal kötött szövetségére a kölcsönös megegyezés vagy szerződés görög szavát (syntheke), csak azt, ami a végrendeletre vonatkozik (diatheke).

A galáciai gyülekezetek fejében elég nagy zűrzavar lehetett. Voltak, akik mindenáron a cselekedetek fontosságát hangsúlyozták, megfeledkezve az igazi evangéliumról. Voltak, akik a kegyelmet úgy értelmezték, hogy nem kell változzon az életük, hiszen „kegyelem alatt” vannak, vagyis a hívőkre nem vonatkozik a törvény. Voltak, akik szerint mindkettő igaz: az első változat Jézus kereszthalála előtt volt érvényben, míg a második az után érvényesült.

Itt most egy új probléma üti fel a fejét: oké, Ábrahám a hite alapján nyerte el Isten ígéreteit, na de akkor még nem volt törvény, azt csak kb. 400 évvel később adja Isten kőtáblába vésve Mózesnek!

Mit gondolsz, miért ragaszkodnak olyan sokan a törvény betartásán keresztül elérhető üdvösség elképzeléséhez? Illetve, ha az üdvösség nem a törvény betartásán keresztül érhető el, akkor minek adta Isten a tízparancsolatot?

A galáciai gyülekezet kérdése tulajdonképpen arra irányul végig, hogy mi értelme van akkor a törvénynek, ha Isten nem akarja vele felülírni az Ábrahámnak tett ígéretét?
„Testvéreim, hadd mondjak most egy példát a mindennapi életből: egy érvényes szerződést senki sem érvényteleníthet, és nem is egészíthet ki. Isten ígéreteket tett Ábrahámnak és a leszármazottjának. Az Írásban nem azt olvassuk, hogy „leszármazottjainak”, többes számban, mintha sok emberről lenne szó, hanem egyes számban: „leszármazottodnak”, aki nem más, mint Krisztus. Ezzel azt szeretném megértetni veletek, hogy az Istennel kötött Szövetséget a 430 évvel később adott Törvény nem tehette érvénytelenné. Így az Ábrahámnak tett ígéret a Törvény életbe lépése után is érvényben maradt. Ha ugyanis a Törvény megtartásáért kapnánk örökséget, akkor az nem függne az ígérettől. Isten viszont az Ábrahámnak tett ígérete alapján, és azon keresztül áldotta meg Ábrahámot. Akkor tehát mi a Törvény célja? Azért kaptuk, hogy rámutasson azokra a bűnökre, amelyeket az emberek elkövetnek.” (Galata 3:15-19a – EFO)
A sínai-hegyi törvényadás után nem vált érvénytelenné Isten Ábrahámnak tett ígérete, mint ahogy a törvény sem változtatott az ígéret tartalmán. Isten azért adta a törvényt, hogy az ember megláthassa bűnösségének igazi mértékét és felismerje: milyen nagy szüksége van az Ábrahámnak és utódainak adott isteni ígéretekre.

Mit gondolsz a szóbeli ígéretekről? Mennyire tartják be az emberek? És te? Milyen lenne, ha hirtelen minden ígéretedet számon kérnék rajtad?
Mi egy olyan világban élünk, ahol a szóbeli ígéreteket nem tartják meg, az írott szerződésekben mindenki kiskapukat keres, a törvény pedig úgy változik, ahogy éppen az aktuális hatalmi érdekek kívánják. Éppen ezért nehéz elképzelnünk, hogy mikor Istennel szövetségre lépünk, a képzeletbeli papíron csak annyit olvashatunk, mint Ábrahám:
„A te részed a szövetség szerint: tartsd meg szövetségemet, és utódaid is őrizzék meg, nemzedékről-nemzedékre!” (1Mózes 17:9 – EFO)
Próbáld megfogalmazni, hogy személyesen veled milyen szövetséget kötött Isten! Mit ígért neked? Mit kért cserébe?

Isten csak annyit kér, hogy bízz benne. Talán ebben a pillanatban úgy érzed, hogy magadra maradtál, hogy Isten nem foglalkozik veled, hogy az a sok jó, amit ígért, sehol sincs. Azt hiszem Ábrahám is pontosan ezt gondolta. Teltek az évek, és látszólag semmi nem lett Isten ígéretéből. Gyermeket és hatalmas földet ígért neki, ám a valóságban volt egy meddő felesége, és egyik helyről a másikra vándoroltak, a helyi uralkodók könyörületéből élve egy-egy területen.

A hit pont ezt jelenti. Talán nem látod, hogy hogyan és mikor, de Isten teljesíti a neked adott ígéretét:
„Hiszen én jól tudom, mit tervezek a számotokra — mondja az Örökkévaló —, s ezek a tervek békességről és felvirágzásról szólnak, nem pedig nyomorúságról és bajról. Olyan jövőt szántam nektek, amelyben jót várhattok.” (Jeremiás 29:11 – EFO)
Bogi

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2013/3/12 - Reformáció: megromlott kapcsolatok helyreállítása

Míg Jézus a földön járt, nagyon sokat beszélt a szeretetről, és ha megnézzük, ez az apostoloknál is fontos pontja a hívő életnek. De azt ne felejtsük el, hogy az, hogy szeretjük egymást, nem jelenti azt, hogy konfliktusok nélkül fogjuk leélni a hívő életünket. Pár hete szó volt az egységről. A kapcsolatok helyreállítása az egység feltétele:  „Új parancsot adok nektek: szeressétek egymást! Ahogyan én szerettelek titeket, nektek is úgy kell szeretnetek egy-mást! Arról ismeri majd fel mindenki, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást.” (Jn. 13:34-35) Ha közelebb kerülsz Istenhez, akkor közelebb kerülsz az embertársaidhoz is. Nem csak az idegenekhez, hanem a rokonaidhoz is, azokhoz is, akik megbántottak, akikben csalódtál, akiket „nem bírsz elviselni”, meg azokhoz, akik jobbak valamiben nálad és ezért idegesítőek. Mindenkihez, nincsen kivétel. Ha ez nem történik meg, akkor még valami nincs rendben közted és Isten között.
Olvasd el az Apostolok cselekedeteinek 15. fejezetét. A…

2018/2 - Felkészülés a végidőre

Végidő… Apokalipszis… Nagy nyomorúság… Üldözés…
Talán neked is ezek ugrottak be először az új Gondolatébresztő címét olvasva. Ha igen, akkor örülök, hogy legalább a bevezetőig eljutottál, és nem tetted máris félre a tanulmányt. Sokunk számára elképzelhetetlen a végre gondolni. Annyira távolinak és megfoghatatlannak tűnik. Arról nem is beszélve, hogy születésünk óta azt halljuk, hogy az utolsó időkben élünk (sőt, kapaszkodj meg, a nagyszüleink gyerekkorában is ezt mondták).
Azért ebbe bele lehet fásulni, nem?
A Bibliában van egy történet, ami tíz koszorúslányról szól, akiket meghívtak egy esküvőre, sőt, feladatot is kaptak: nekik kellett fogadni a vőlegényt mécsesekkel világítva. De a vőlegényre olyan sokáig kellett várni, hogy nem csak elaludtak, de a mécsesük is kialudt.
Mi is valahogy így vagyunk. A lámpásaink épp csak pislákolnak, és már ragad le a szemünk az álmosságtól. Már nem is nagyon hisszük, hogy felbukkan a vőlegény, hogy visszajön Jézus. Vagy ha vissza is jön, akkor sem m…

2018/1 - Sáfárság: A szív indítékai

Sáfárság. Valami pénzzel kapcsolatos dolog, ugye? Tizedet kell fizetni, meg adományt adni… Vagy ez ugyanaz? A gyülekezet kiadásaira… A lelkészek fizetésére… A misszóra… A rászorulóknak… Vagy valami ilyesmi. De várjunk csak! Használunk olyan kifejezéseket is, hogy „sáfárkodjunk az időnkkel” vagy „sáfárkodjunk a lehetőségeinkkel”. Az pedig valami olyasmit jelent, hogy jól osszuk be az időnket, meg használjuk ki ügyesen a lehetőségeinket. Közeledünk a megoldáshoz.
Ebben a negyedévben erről a témáról fogunk tanulni, ám mielőtt belekezdenénk, tisztázzunk néhány alapfogalmat: Sáfár: gondozó, intéző, rendező, udvarmester. A sáfár az, akit megbíztak más birtokának vagy háztartásának gondviselésével.  Az evangéliumok alapján Jézus a követőit sáfársággal bízta meg: felelősek mindazért, amit rá bíztak: az életért, az időért, a képességekért, az anyagi javakért, az embertársakért való szolgálat alkalmaiért, a Földért és a természeti környezetért. Vagyis egy felelősségvállalást jelent valamiért, i…