Ugrás a fő tartalomra

2023/01/09 - Óvakodjunk a kapzsiságtól (február 25 - március 3)

 


9.
tanulmány, február 25. – március 3.


Jézus egyszer a következő példázatot mondta:

„Volt egy gazdag ember, akinek a birtoka bőséges termést hozott. Azon töprengett, hová tegye a sok termést, mert nem volt elég nagy raktára. Végül így határozott: »Lebontom a raktáraimat, és nagyobbakat építek a sok gabona, meg a többi termény számára. Akkor majd így szólok a lelkemhez: Látod, lelkem, sok évre elegendő vagyonod és gazdagságod van! Egyél-igyál hát, és élvezd az életet!« De Isten megszólította: »Milyen ostoba vagy! Még ma éjjel elkérik tőled a lelkedet. Kié lesz akkor, amit összegyűjtöttél?« Így jár az, aki csak magának gyűjt kincseket, és nem Isten mértéke szerint gazdag!” (Lukács 12:16-21 – EFO)

Szerinted mit tett rosszul a példázatban említett ember? Elítélendő az, hogy ha valakinek sok termése lett, gondoskodik arról, hogy legyen, ahova elraktározza? Mit kellett volna másképp tegyen? Te mit tettél volna? Hogyan értelmezed a példázat utolsó mondatát?

A heti tanulmány alapszövegét, melyet Lukács 12:15-ben találunk, Jézus ugyanekkor fogalmazta meg. A bibliavers második fele nehezebben értelmezhető, ezért több fordítást is idézek: 

„Majd így szólt hozzájuk: Vigyázzatok, őrizkedjetek minden kapzsiságtól, 

  • ...mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az ember élete.” (Károli)

  • ...mert az ember élete, nem a vagyonától függ, akármilyen gazdag is!” (EFO)

  • ...mert nem abban van az embernek az élete, hogy a vagyonban dúskál.” (Czeglédy)

Ez az ige milyen szempontból óv a kapzsiságtól?

A Biblia elég komolyan elítéli a kapzsiságot és a fösvénységgel együtt minden baj gyökerének mondja (Márk 7:22; Lukács 12:15; Róma 1:29; Efézus 4:19, 5:5; Kolossé 3:5; 1Timótheus 6:9-10; 2Péter 2:14). De mit is jelent a kapzsiság? Az értelmező szótárak a következő definíciót adják a kapzsi kifejezésre:

„Olyan <személy>, aki minél több vagyont igyekszik magának, gyakran meg nem engedett módon is szerezni; mohón harácsoló. Olyan <személy>, aki nagyon mohón vágyódik vmire, aki minden áron igyekszik vmit megszerezni.”  (A magyar nyelv értelmező szótára)

„Túlzott vágy arra, hogy több legyen neki, mint amire szüksége van, vagy amit megérdemel; mohóság.” (Wikiszótár)

„Önző, sőt öncélú vagyongyűjtés. Az Ószövetségben a héber báca szó ennek kifejezője - jelentése: haszon, nyereség -, de rendszerint negatív jelzővel: tisztességtelen haszon, haszonlesés. A Septuaginta (a héber Biblia görög nyelvű fordítása) is többféleképpen adja vissza ezt a szót: kizsákmányolás, zsarolt nyereség, megvesztegetés, túlkapás. Az Újszövetség e szócsaládot a fentieken kívül így is fordítja: megkárosít (2Kor 7,2), megcsal valakit (2Kor 12,7; 1Thessz 4,6).” (Keresztyén bibliai lexikon)

Mit fed ez a fogalom számodra? Nem szabad többre vágyni, mint, amink van? Nem szabad terveket készíteni arra nézve hogyan növeljük a vagyonunkat? Hogyan kapcsolódik a kapzsisághoz a ne lopj, és a ne kívánd parancsolat?

„Ne kívánd magadnak, ami a másé: se a házát, se a feleségét, se a szolgáját, se a szolgálóját, se az ökrét, se a szamarát, se más egyebét!” (2Mózes 20:17 – EFO)

Mi a különbség a jogos vágy, illetve a kívánság bűne között? Mikor válik bűnné a kívánság?

Mit gondolsz a következő kijelentésekről?

  • A kapzsi mindig kapni akar, a fösvény mindent meg akar tartani magának, képtelen adakozni. 

  • Ha az van ez életem központjában, hogy nagy vagyont gyűjtsek, akkor más fontos dolgok háttérbe kerülnek.

Foglald össze, hogy milyen próblémát látsz a kapzsiságban? Mi az, amit elítél a Biblia és mi az, amit nem? Mi az, ami nem tartozik a kapzsiság fogalomkörébe?

J. Zs.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2015/3/12 - Pál missziója és üzenete

Mielőtt belekezdenénk Pál „missziói stratégiájának” tanulmányozásába, érdemes megemlítsük, hogy ha Pál nincs, emberileg nézve nincs keresztyénség. Ő volt a nagybetűs MISSZIONÁRIUS. Pálnak egyetlen dolog kötötte le minden idejét és figyelmét, ez pedig a misszió volt. Igen, jól értetted. Mindent hátrahagyott, minden mást feleslegesnek ítélt, és teljes erővel arra a küldetésre koncentrált, amit a Damaszkusz felé vezető úton kapott ( ApCsel 9:1-31 ). Ez egy jól felépített stratégiát eredményezett, aminek nézzük most meg néhány pontját!

2025/1/10 - A hatalom gyakorlásának szabályai (március 8.)

  10. A hatalom gyakorlásának szabályai (Március 8.) A hatalom Gyerek voltam még, amikor egy idős lelkész megtanított nekem egy szójátékot: "Azt mondják a hatalmasok, hogy akinek hat alma sok, annak hatalma sok, de akinek hatalma nincs, annak hat alma sincs." A közmondás azt az ironikus gondolatot hordozza, hogy a hatalom és az anyagi javak közötti összefüggés sokszor igazságtalanul alakul. A hatalommal bírók könnyebben jutnak hozzá a javakhoz, míg a hatalom nélküliek számára az alapvető dolgok is elérhetetlenek lehetnek. Szerinted mit jelent a hatalom? Neked milyen hatalmad van? Kik azok, akik rajtad gyakorolnak hatalmat és hogy viseled? Van olyan személy, akit felruháztál hatalommal?   Közjogi értelemben, a hatalom megszerzésének két útja van. Demokratikus környezetben a választók felhatalmaznak valakit közvetlenül, vagy megbízott küldöttjeik által. Ebben az esetben a polgárok legalább egyszerű többsége átadja valakinek, vagy egy csoportnak a hatalom gyakorlásának jogát, am...

2025/3/9 A törvény szerinti élet

  9. A törvény szerinti élet (Augusztus 30.) „Szeresd az Örökkévalót, Istenedet, teljes szíveddel, egész lelkeddel, teljes értelmeddel; és úgy szeresd az embertársadat, mint saját magadat!” (Lukács 10,27) Az előző héten arról beszélgettünk, miként adott Isten törvényt a népének. Miért volt szükség rá, mi volt a fő célja, stb. A múlt heti beszélgetést felfrissítve, és a mostani téma bemelegítéseként vitassátok meg az alábbi kérdéseket: Mire jó a törvény? Miben akadályoz a törvény? Mi történik akkor, ha nincs törvény? Ha körülnézünk magunk körül a világban, a történelemben, a különböző vallások területén, azt látjuk, hogy nincs két egyforma törvény és szabályrendszer. Ez egyrészt azért van, mert a törvények minden kultúrában a törvényadó ideáljait, céljait, szándékát és jellemét tükrözik. Másrészt viszont azért, mert a törvények az adott közösség korához, társadalmához, szokásaihoz, kultúrájához is igazodnak. Ezért van az például, hogy az ószövetségi korban nem volt szükség Ál...