Ugrás a fő tartalomra

2014/1/1 - Tanítványok és a Szentírás

„Buzgón tanulmányozzátok az Írásokat, mert azt hiszitek, hogy azok által kaptok örök életet. Jóllehet az Írások is rólam tanúskodnak(...)” (Jn 5:39 EFO)
Van az a szép magyar mondás, hogy „nem látja a fától az erdőt”. Sokszor vagyunk úgy sokmindennel, hogy annyira rákoncentrálunk egy adott dologra adott tulajdonságára, hogy éppen a lényeg vész el belőle. Hányszor felejtettük el, milyen jó dolgok történtek egy eseménydús napon, csak azért, mert a nap végén belerúgtunk az ágy sarkába? Vagy hányszor mentünk már haza úgy a gyülekezetből, hogy jobban megmaradt, ki mit csinált, mint hogy a lelkész miről beszélt a szószéken? És hányszor vagyunk úgy, hogy tökéletesen idézzük a Bibliából azokat a részeket, amik mások hibáira — vagy esetleg a sajátjainkra — mutatnak rá, miközben a lényeg, Jézus Krisztus elsikkad valahol a sorok között?
A tanítványság ugyan olyan, mint a tanulóság, vagy diákság. Az iskolában semmire nem mennénk egy adott tanórán, ha nem lenne egy gyűjtemény, aminek segítségével a tanár a fe-jünkbe verhetné, mi az, amit tudni kell, eloszlathatná a kételyeket, vagy éppen változást hoz-hatna a mindennapi gyakorlatunkba. Mint például a hetedikes kémiakönyvben az a sor, hogy „Soha ne szagolj a kémcsőbe közvetlenül.” Most már biztosan te se csinálod, de szükség volt erre az egy mondatra.

Ugyanilyen „tankönyv” a Szentírás, amiből a tanítvány nem csak azt tanulhatja meg, hogy szabad-e tenni bizonyos dolgokat, vagy nem, hogy bűn, nem bűn, vagy hogy egyes teológiai kérdésekre mi a jó válasz, de megismerheti a Mesterét, Jézus Krisztust is. A Mester pedig tökéletesen tudta forgatni ezt a szent tankönyvet.

Olvasd el a következő verseket, és jegyezd ki belőlük, hogy mit láthatunk Jézus Bibliához való hozzáállásán! Mire használja, és hogyan él azokkal az idézetekkel, amiket felhoz? Milyen a viszonya a Szentíráshoz?
Lk. 4:1-12: ___________________________________________________
Lk. 4:16-21: __________________________________________________
Mt. 12:3-8: ___________________________________________________
Jn. 10:34-37:  _________________________________________________
Mt. 5:17-39: __________________________________________________
Lk 10:25-28:__________________________________________________
Lk 24:13-32:__________________________________________________
Mit gondolsz, a mi életünkben hogyan tudjuk Jézushoz hasonlóan alkalmazni a Bibliát és a benne található törvényeket és tanításokat? Miért olyan fontos helyesen használni őket? Milyen előnyök és milyen hátrányok származhatnak a bizonyos hozzáállásokból?

Jézus nem csak tanított a Szentírásból, de másoknak be is bizonyította, hogy az, hogy ő Isten fia, alátámasztható a tekercsekből. Majd miután már a tanítványai követték őt, sőt, azokat is meg tudott nyugtatni vele, akik a gyásztól nem látták meg, hogy Jézus az, aki velük sétál az úton.


Aztán nézd meg a tanítványok hogyan folytatták az életeiket, miután megtanulták helyesen forgatni a szent iratokat! Olvasd el Mt. 12:15-21, Mk. 1:1-3, ApCsel 1:16-20, 3:22-24 és Róm 10:10 verseit! Figyeld meg, hogy hogyan ismerték fel azok a tanítványok, akik néhány lappal korábban még nem ismerték fel, hogy a Jézus, akit követnek nem a földi királyuk lesz, hanem annál sokkal hatalmasabb, azt, hogy a próféciák hogyan függnek össze azzal, amit megtapasztaltak!

Mostantól tekints a Szentírásra a legizgalmasabb tankönyvedként!
Öveket bekötni, indul a tanítványképzés!

Kiki

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2015/3/12 - Pál missziója és üzenete

Mielőtt belekezdenénk Pál „missziói stratégiájának” tanulmányozásába, érdemes megemlítsük, hogy ha Pál nincs, emberileg nézve nincs keresztyénség. Ő volt a nagybetűs MISSZIONÁRIUS. Pálnak egyetlen dolog kötötte le minden idejét és figyelmét, ez pedig a misszió volt. Igen, jól értetted. Mindent hátrahagyott, minden mást feleslegesnek ítélt, és teljes erővel arra a küldetésre koncentrált, amit a Damaszkusz felé vezető úton kapott ( ApCsel 9:1-31 ). Ez egy jól felépített stratégiát eredményezett, aminek nézzük most meg néhány pontját!

2025/1/10 - A hatalom gyakorlásának szabályai (március 8.)

  10. A hatalom gyakorlásának szabályai (Március 8.) A hatalom Gyerek voltam még, amikor egy idős lelkész megtanított nekem egy szójátékot: "Azt mondják a hatalmasok, hogy akinek hat alma sok, annak hatalma sok, de akinek hatalma nincs, annak hat alma sincs." A közmondás azt az ironikus gondolatot hordozza, hogy a hatalom és az anyagi javak közötti összefüggés sokszor igazságtalanul alakul. A hatalommal bírók könnyebben jutnak hozzá a javakhoz, míg a hatalom nélküliek számára az alapvető dolgok is elérhetetlenek lehetnek. Szerinted mit jelent a hatalom? Neked milyen hatalmad van? Kik azok, akik rajtad gyakorolnak hatalmat és hogy viseled? Van olyan személy, akit felruháztál hatalommal?   Közjogi értelemben, a hatalom megszerzésének két útja van. Demokratikus környezetben a választók felhatalmaznak valakit közvetlenül, vagy megbízott küldöttjeik által. Ebben az esetben a polgárok legalább egyszerű többsége átadja valakinek, vagy egy csoportnak a hatalom gyakorlásának jogát, am...

2025/3/9 A törvény szerinti élet

  9. A törvény szerinti élet (Augusztus 30.) „Szeresd az Örökkévalót, Istenedet, teljes szíveddel, egész lelkeddel, teljes értelmeddel; és úgy szeresd az embertársadat, mint saját magadat!” (Lukács 10,27) Az előző héten arról beszélgettünk, miként adott Isten törvényt a népének. Miért volt szükség rá, mi volt a fő célja, stb. A múlt heti beszélgetést felfrissítve, és a mostani téma bemelegítéseként vitassátok meg az alábbi kérdéseket: Mire jó a törvény? Miben akadályoz a törvény? Mi történik akkor, ha nincs törvény? Ha körülnézünk magunk körül a világban, a történelemben, a különböző vallások területén, azt látjuk, hogy nincs két egyforma törvény és szabályrendszer. Ez egyrészt azért van, mert a törvények minden kultúrában a törvényadó ideáljait, céljait, szándékát és jellemét tükrözik. Másrészt viszont azért, mert a törvények az adott közösség korához, társadalmához, szokásaihoz, kultúrájához is igazodnak. Ezért van az például, hogy az ószövetségi korban nem volt szükség Ál...