Ugrás a fő tartalomra

2016/1/3 - Globális lázadás és a pátriárkák

„És ímé én veled vagyok, hogy megőrizzelek téged valahova mész, és visszahozzalak e földre; mert el nem hagylak téged, míg be nem teljesítem a mit néked mondtam” (1Mózes 28:15)
Egyetlen biztos dologról lehet beszélni a világunk történelme kapcsán, és ez nem más, mint Isten hűsége a teremtményei iránt. Az alapige is arról beszél, hogy Isten mindig betartotta a fogadalmait (ami az emberről már nem mondható el ekkora bizonyossággal). Ennek viszont az egyik alapvető feltétele az, hogy mi hűségesek maradjunk Hozzá. Világunk történelme folyamán Isten sokszor megtehette volna, hogy gondviselését visszavonja az emberiséggel szemben, de nem tette meg. 

1. Miért haragudott meg Kain Istenre? Mivel volt tökéletesebb az Ábel által bemutatott áldozat? Tanulmányozd át 1Mózes 4:1-15 verseit!
  1. MIT? – Ne feledjük el, hogy nem sok idő telt el azóta, hogy Isten (példát mutatva ezzel) bárányt áldozott az első emberpár bűnéért, ami arra mutat, hogy a bűn következménye minden esetben halál. 
  2. HOGYAN? – Nem csak a hozott áldozattal lehet baj, hanem az áldozás mikéntjével is, ugyanis Kain azt gondolta, hogy ami neki személyesen elég jó, az biztosan jó lesz az Úrnak is, míg Ábel hűséges maradt. 
Meggyőződésem, hogy ma is nagyon sok olyan áldozatot mutatnak be emberek Istennek, mint amilyet Kain is tett az oltárra. Az egyik legnagyobb probléma az emberiséggel ma is az, hogy azt hisszük, hogy ami a mi elképzelésünknek megfelel, az tökéletes lesz Isten szemében is. Csak arról feledkezünk el, hogy Isten soha nem változik, így a bűn következménye sem. Éppen ezért a legszebb ajándék Istennek a HŰSÉG. Hűség hozzá és a kéréseihez. Ez a biztosíték arra, hogy az ember is tesz a bűn, vagyis a kapcsolat megromlása ellen.
„Hit által vitt Ábel becsesebb áldozatot Istennek, mint Kain, ami által bizonyságot nyert a felől, hogy igaz, bizonyságot tevén az ő ajándékairól Isten, és azáltal még holta után is beszél.” (Zsidók 11:4) 
Ábel számára fontos volt az Istenbe vetett hite, miszerint Isten megígérte, hogy lesz Megváltó, aki vissza állítja az isteni rendet a világunkban, és a bűn történelme véget ér. Mivel hitt Istenben, hűséges maradt hozzá és kéréséhez, ezért nem is akart másképpen áldozni, illetve élni sem, mint ahogyan Isten elrendelte, mert tudta, hogy csak az a jó, és egyedüli szabadulási lehetőség. Ezt pedig Isten is méltányolja, nem csak Ábellel kapcsolatban, hanem a  mindenkori hithősökkel kapcsolatban is, mert igazzá nyilvánítja őket. 
  • MIBEN lehetünk hűségesek Istenhez?
  • Honnan tudhatjuk, hogy HOGYAN legyünk hűségesek Hozzá?

A Biblia nagyon sok esetben tesz bizonyságot arról, hogy Isten folyamatosan küzd az emberért, annak megváltásáért. Ennek az egyik legnagyobb bizonyítéka az özönvíz. 

2. Miben nyilvánul meg Isten kegyelme az özönvíz alkalmával? (1Mózes 6:1-13)

Az emberiség történelmében még nem volt ekkora méretű katasztrófa. Első hallásra azt mondaná az ember, hogy ezt a katasztrófát Isten okozta, de ha mélyebbre ásunk, akkor megláthatjuk, hogy ennek az okozója maga az ember. A Biblia kijelenti, hogy Istent szomorúvá tette az emberek megromlásának ténye, vagyis Istennek nem okozott örömet a bűnöző ember halála. Sőt, a Biblia mást is megemlít: Nóé Isten szemében is hűségesnek bizonyult, így nem pusztította el a globális katasztrófa. 
  • A fiatalok között (is) sűrűn elhangzik az a kérdés, hogy hogyan is maradhat az ember hűséges Istenhez egy ilyen romlott világban, mint a mienk. Te mit gondolsz erről?
„Noénak pedig ez a története: Noé igaz, tökéletes férfiú volt a vele egykorúak között. Istennel járt Noé.” (1Mózes 6.9)
Nóé esetében Isten tesz bizonyságot arról, hogy hogyan is maradhat az ember „tiszta”: Istennel járni talán nem egyszerű, de mégis hétköznapi dologgá kell válnia. Az ember folyamatos választásnak van kitéve. Választani kell a nap minden pillanatában a között, hogy ki és mi mellett teszed le a voksod, ami nem annyira egyszerű. Nóé is csak úgy maradhatott tiszta, hogy Istenbe rejtette el az életét. Nóé éle azt bizonyítja, amiről Jézus is beszél: „Maradjatok énbennem és én is tibennetek...” (János 15:4)

Nóé hűségének, illetve Isten szeretetének köszönhetően földünk nem pusztult el teljesen, ugyanakkor azt sem mondhatjuk, hogy megmaradt az özönvíz előtti szépsége. Bár földünk nem olyan szép, és gazdag, de mégis Isten szeretetéről tanúskodik, valamint a megváltás művének az egyik fontos állomása volt az emberiség számára.

3. Milyen fontos mozzanata mutatkozott meg a megváltás művének Ábrahám életében? (1.Mózes 22:1-19)

Ha valaki rendelkezett ígéretekkel az Úr részéről, az biztosan Ábrahám volt. Egyrészt Isten megígérte neki mint gyermek nélkülinek, hogy népek atyjává teszi. Hűsége sokszorosan próba alá kerül, míg nagy nehezen meg is kapja az ígéret fiát. Most pedig ugyanaz az Isten, aki adta, kéri, hogy megölje a fiát, az egyetlent. Ezek olyan információk, amelyekbe a legkülönbek is belezavarodnának. Ábrahám, nem hisz sem a szemének, sem a történéseknek, hanem az Istenbe vetett hit erejére támaszkodik. Elhitte, hogy Isten akár a halálból is képes feltámasztani az ő fiát, de erre nem is volt szükség, mert az Úr soha nem hazudik, mindig megtartja az ígéreteit. Izsáknak nem kellett meghalni Mórián. Ábrahám a hit emberévé vállt, de ezt csak Isten segítségével tudta elérni. Isten nem csak Ábrahám Istene, hanem minden hívőé, aki Ábrahámhoz hasonlóan inkább hisz Istenbe és az Ő ígéreteibe, mint a saját szemeinek, vagy az érzékeknek. 

4. Vajon miért mondja Isten, hogy Jákobot szereti Ézsaut pedig gyűlöli? (Malakiás 1:2-3, Róma 9:13)

Nagyon jól példázza ez a testvérpár a hívők csoportjait, mondhatni magába foglalja a keresztények magatartását. Vannak akik megelégszenek a sekélyes kereszténységgel és nem is veszik észre, hogy ők érintettek a dologban. Míg az igazán Istenfélők mind mélyebbre szeretnének ásni az isteni igazságokban. Mondjuk úgy, hogy Ézsau a testi hívőket jelképezi, és furcsamód ugyan, de Jákob pedig a lelki hívőket. Próbáld megfogalmazni, hogy ez mit jelent!

Ézsaunak elegendő volt az a tény, hogy Ő Ábrahám leszármazottja, és ráadásul Ő az elsőszülött, akinek az áldás is jár, amit ugye eladott, és nagyon áron alul adta (egy tál lencséért). Bár eladta az elsőszülötti jogot, de mégis igényt tartott rá. Az is tény, hogy Jákob sem jól indult az értelmes élet útján, nagyon sokat kellett csalódnia a „csalónak”, hogy kinyíljon a lelki szeme és meglássa, hogy ügyeskedésekkel nem lehet Isten ügyét szolgálni. Nagyon sokszor vesszük fel mi is Jákob köpenyét, ugyanis a magunk ügyeskedéseivel kívánunk bizonyos dolgokat megoldani, ahelyett, hogy Istennel egyeztetnénk a dologról. Jákób találkozott Istennel (Jézussal) a Jabbok révénél azon a bizonyos éjszakán, és megértette, hogy Ő magéárt semmi jót nem tehet, vagyis nincs az az ügyeskedés, ami közelebb vinne Istenhez. 

5. Miben nyilvánult meg József és testvérei közötti „lelki” különbség? (1Mózes 50:15-21)

  • Mit gondolsz, miért féltek József testvérei? Miért nem bíztak Józsefben?
  • Mit érezhetett József, mikor szembesült testvérei bizalmatlanságával?
  • Hogyan ültethető át ez a történet Isten és az emberek kapcsolatára?
József megnyugtatta a testvéreit, de csak azért mert Isten nyugalmat adott neki is. 

Kívánom, hogy az életünk folyamán akarjunk Istennel járni, és ne akarjuk választani az ügyeskedő, Isten nélküli módszereket.

Jerry

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2013/3/12 - Reformáció: megromlott kapcsolatok helyreállítása

Míg Jézus a földön járt, nagyon sokat beszélt a szeretetről, és ha megnézzük, ez az apostoloknál is fontos pontja a hívő életnek. De azt ne felejtsük el, hogy az, hogy szeretjük egymást, nem jelenti azt, hogy konfliktusok nélkül fogjuk leélni a hívő életünket. Pár hete szó volt az egységről. A kapcsolatok helyreállítása az egység feltétele:  „Új parancsot adok nektek: szeressétek egymást! Ahogyan én szerettelek titeket, nektek is úgy kell szeretnetek egy-mást! Arról ismeri majd fel mindenki, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást.” (Jn. 13:34-35) Ha közelebb kerülsz Istenhez, akkor közelebb kerülsz az embertársaidhoz is. Nem csak az idegenekhez, hanem a rokonaidhoz is, azokhoz is, akik megbántottak, akikben csalódtál, akiket „nem bírsz elviselni”, meg azokhoz, akik jobbak valamiben nálad és ezért idegesítőek. Mindenkihez, nincsen kivétel. Ha ez nem történik meg, akkor még valami nincs rendben közted és Isten között.
Olvasd el az Apostolok cselekedeteinek 15. fejezetét. A…

2018/2 - Felkészülés a végidőre

Végidő… Apokalipszis… Nagy nyomorúság… Üldözés…
Talán neked is ezek ugrottak be először az új Gondolatébresztő címét olvasva. Ha igen, akkor örülök, hogy legalább a bevezetőig eljutottál, és nem tetted máris félre a tanulmányt. Sokunk számára elképzelhetetlen a végre gondolni. Annyira távolinak és megfoghatatlannak tűnik. Arról nem is beszélve, hogy születésünk óta azt halljuk, hogy az utolsó időkben élünk (sőt, kapaszkodj meg, a nagyszüleink gyerekkorában is ezt mondták).
Azért ebbe bele lehet fásulni, nem?
A Bibliában van egy történet, ami tíz koszorúslányról szól, akiket meghívtak egy esküvőre, sőt, feladatot is kaptak: nekik kellett fogadni a vőlegényt mécsesekkel világítva. De a vőlegényre olyan sokáig kellett várni, hogy nem csak elaludtak, de a mécsesük is kialudt.
Mi is valahogy így vagyunk. A lámpásaink épp csak pislákolnak, és már ragad le a szemünk az álmosságtól. Már nem is nagyon hisszük, hogy felbukkan a vőlegény, hogy visszajön Jézus. Vagy ha vissza is jön, akkor sem m…

2018/1 - Sáfárság: A szív indítékai

Sáfárság. Valami pénzzel kapcsolatos dolog, ugye? Tizedet kell fizetni, meg adományt adni… Vagy ez ugyanaz? A gyülekezet kiadásaira… A lelkészek fizetésére… A misszóra… A rászorulóknak… Vagy valami ilyesmi. De várjunk csak! Használunk olyan kifejezéseket is, hogy „sáfárkodjunk az időnkkel” vagy „sáfárkodjunk a lehetőségeinkkel”. Az pedig valami olyasmit jelent, hogy jól osszuk be az időnket, meg használjuk ki ügyesen a lehetőségeinket. Közeledünk a megoldáshoz.
Ebben a negyedévben erről a témáról fogunk tanulni, ám mielőtt belekezdenénk, tisztázzunk néhány alapfogalmat: Sáfár: gondozó, intéző, rendező, udvarmester. A sáfár az, akit megbíztak más birtokának vagy háztartásának gondviselésével.  Az evangéliumok alapján Jézus a követőit sáfársággal bízta meg: felelősek mindazért, amit rá bíztak: az életért, az időért, a képességekért, az anyagi javakért, az embertársakért való szolgálat alkalmaiért, a Földért és a természeti környezetért. Vagyis egy felelősségvállalást jelent valamiért, i…