„Csak egy mellékszereplő vagyok! Nem sokat tudok tenni, hisz nem vagyok olyan jó! Mégis hogy tehetném? Hisz nem vagyok különleges! Nem vagyok képes erre!”
Hányszor küzdöttél ilyen gondolatokkal? Hányszor visszakoztál hasonló kifogásokkal Isten hívására, vagy a barátaid kérésére? Ha volt már ilyen, akkor a mostani tanulmány neked fog szólni!
A Biblia tele van olyan történetekkel, olyan emberekkel, akik kicsik, gyengék, és ingerültek voltak, mégis Isten hatalmas feladattal bízta meg őket, és végre is hajtották, még akkor is, ha időnként elbuktak. Nézzünk meg pár ilyen történetet!
Dávid
„Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem — mondta Dávid —, én pedig az Örökkévalónak, a Seregek Urának, Izráel serege Istenének nevében megyek ellened, akit te gyaláztál! Az Örökkévaló még ma a kezembe ad, megöllek téged, a fejedet levágom, a filiszteusok seregének hulláit meg az égi madaraknak és a mezei vadaknak adom eledelül. Akkor majd az egész világ megtudja, hogy van Istene Izráelnek. Ez a sokaság is megtudja, hogy az Örökkévalónak nincs szüksége a harcosok kardjára meg lándzsájára, hogy győzelmet adjon annak, akinek ő akar! Hiszen ő dönti el a csata sorsát! Titeket pedig az Örökkévaló most a kezünkbe fog adni!” (1Sámuel 17:45-57 – EFO)
Gondolom, nem vagyok egyedül, akinek az egyik kedvenc gyerekkori története a Dávid és Góliát volt. Dávid mindig a legerősebb harcosként él az emlékezetünkben, aki képes volt egy hatalmas óriást legyőzni egyetlen kaviccsal. Dávid hatalmas harcos, aki Istennel bármire képes volt. Nem volt azonban tökéletes. Az a Dávid aki Góliáttal szemben olyan fantasztikus volt, évekkel később Betsabéval szemben elbukik. Legyőzte az óriást, mégis amikor meglátja Betsabét, elcsábul. A vágyai nagyobb ellenfélnek bizonyultak, mint egy hatalmas ember.
- Miért bukott el itt Dávid? Mi volt a különbség Góliáttal vívott harca, és a vágyaival vívott harca között?
- Mi a te gyenge pontod? Neked is van valami, amibe könnyen belebuksz?
Nincs olyan hogy sebezhetetlen ember. A legerősebb harcos is vérzik, ha megvágja egy kard. Te sem vagy tökéletes, és te sem vagy sebezhetetlen a bűnnel szemben, de szerintem erre már te is rájöttél. A jó hír, hogy Dávid is beláthatta a hibáját, Istenhez fordult. Ezért emlékezhetünk rá ma hithősként.
- Szánj egy-két napot arra, hogy figyeld magadon, hogy mik azok a dolgok, amik könnyen elterelik a figyelmed Istenről! Figyeld a gyengeségeidet!
- Ha rájöttél, imádkozz Istenhez, hogy segítsen ellenállni!
- Ha imádkoztál, figyelj oda rá, hogy ne kövesd el ugyanazt a hibát! Keress helyette olyan elfoglaltságot, ami Istennek is tetszik!
Illés
„Örökkévaló Isten! Ábrahám, Izsák és Izráel Istene! Legyen most nyilvánvaló, hogy te vagy az Isten Izráelben, hogy én a te szolgád vagyok, és hogy mindezt a te szavad szerint tettem! Hallgass meg engem, Örökkévaló Isten! Hallgass meg, hogy ezek az emberek megbizonyosodjanak róla, hogy te, az Örökkévaló, vagy az Isten! Hadd tudják meg, hogy a szívüket te fordítod vissza magadhoz!” Ekkor az Örökkévaló tüze leszállt az égből, és teljesen elégette az áldozatot, a fát, az oltár köveit, sőt még a port is. Az oltár körüli árokban lévő vizet pedig kiszárította. Látta ezt az egész nép, arccal a földre estek, és ezt kiáltották: „Az Örökkévaló az Isten! Az Örökkévaló az Isten!” (1Királyok 18:36-39 – EFO)
„Teljes erőmmel szolgáltalak téged, Örökkévaló, Seregek Ura és Istene! — válaszolt Illés. — De Izráel népe elhagyta a szövetségedet, lerombolták oltáraidat és meggyilkolták prófétáidat! Egyedül maradtam, prófétáid közül csak én maradtam életben, és most engem is halálra keresnek!” (1Királyok 19:14 – EFO)
Illés a legnagyobb próféta a maga korában. Hatalmas csodákat tett Isten rajta keresztül. Az egész nép a szavára figyelt, lerombolta a bálványokat, seregekkel küzdött, és a legvégén a földi történetének utazhatott a tüzes szekéren, egyenesen a mennybe. Illés egy hatalmas ember volt! Mégsem volt tökéletes. Legyőzi a Baál-papokat, tüzet kér és kap is az égből, lehagy egy harci kocsit futva, és amikor a király üldözni kezdi meg akar halni. (1Kir 18:20-19:18) Illés teljesen kiborul, pedig előtte már hányszor megmutatta Isten, hogy csodákra képes.
Ismerős a helyzet? Nekem igen. Az egyetemen beadtam a papírjaimat, hogy kapjak támogatást. Elbírálták, és visszautasították. Teljesen kétségbeestem. Bementem az illetékesekhez, fellebbeztem, és vártam. Azt mondták, hogy ne fűzzek sok reményt a dologhoz, mert nem nagyon szoktak engedni. Imádkoztam, hogy kapjak valami jelet, hogy mit csináljak. Kinyitottam a bibliám, és keresgéltem, hátha találok valamit. Találtam is.
„Figyeljétek meg az égi madarakat! Nem vetnek, nem aratnak, élelmet sem gyűjtenek magtárba — Mennyei Atyátok mégis táplálja őket. Ti azonban sokkal értékesebbek vagytok, mint a madarak!” (Máté 6:26)
Mérges lettem, és hagytam az egészet, mert bosszantott, hogy Isten hogy várhatja el, hogy ilyenkor nyugodt maradjak. Aztán nap mint nap eszembe jutott ez az ige, nem tudtam kiverni a fejemből, de nem nyugtatott meg, csak idegesített. Pár hét múlva megérkezett a papír, hogy elfogadták a fellebbezésem, én pedig szégyelltem magam, hogy nem bíztam Istenben. Én idegeskedtem, pedig Ő csak biztosított róla, hogy figyelt rám, és nála jó kezekben vagyok.
Fantasztikus Istenünk van. Ha elkeseredünk, Ő akkor is mellettünk áll, és próbál megnyugtatni minket. Nem elfordul, hanem támogat. Ha elkeseredtél, fordulj hozzá, és meglátod, hogy Ő melletted áll!
Nehémiás
„Azt is elmondtam nekik, hogy Istenem keze rajtam nyugszik, és hogy a király is támogat az építésben. Erre mind azt válaszolták: »Igen, fogjunk hozzá! Építsük fel a falakat!« Ezzel az erős elhatározással fogtunk hozzá a munkához.” (Nehémiás 2:18)
Még sok ilyen szereplő van a Bibliában, de nem fogom őket mind felsorolni. Az utolsó, akivel foglalkozni fogunk Nehémiás lesz, illetve amit ő írt le. Nehémiás a király pohárnoka. Nem nagy feladat, hisz csak iszogatja a király italát, mielőtt ő inna belőle, azonban csak egy rossz nap kellett volna, és elveszti a munkáját (meg az életét). Meghallja, hogy milyen állapotban van az ősei hazája, és ahogy tud visszatér Jeruzsálembe, hogy felépítse azt. Ez viszont nem tetszett a környező országoknak. A nép építi a falakat, és közben azt a hírt kapják, hogy támadni fognak a szomszédaik. Te nem futnál el ilyen helyzetben? Kevesen voltak, nem is képzett katonák, mégis fegyvert ragadtak, és dolgoztak tovább. Nem menekültek. Nem voltak nagy emberek, csak „mellékszereplők”, mégis benne van a nevük a Bibliában, hogy soha ne felejtsük el, hogy ők hősök voltak. (Nehémiás 3)
Te is lehetsz Isten hőse! Ha akadályba ütközöl, emlékezz! Isten hatalmasabb, mint bármelyik akadály. Isten nem az alkalmasokat hívja el, hogy a hősei legyenek. Isten azokat az embereket teszi alkalmassá, akiket elhívott. Te is köztük vagy! Légy te is hős!
Dávid
Megjegyzések
Megjegyzés küldése