Ugrás a fő tartalomra

2013/3/4 - Igazság és kegyelem az Ószövetségben 2.

„Élni fog benne mindenféle élőlény, ami csak nyüzsög; és ahová csak eljut a patak, igen sok hal lesz. Eljut oda ez a víz, és meggyógyul. Élni fog benne minden, ahová csak eljut a patak.” (Ez 47:9)
Ezékiel leírja egy látomását, ami első ránézésre akár egy rémtörténet lehetne. Ezékiel könyve 37. fejezete 1-14-ig egy csontokkal teli völgyet mutat be nekünk. Csak Ezékiel és Isten élők. Ahogy körülnéz Ezékiel, azt látja, hogy rengeteg csont hever a földön, olyan rég, hogy teljesen kiszáradtak. Isten azt mondja, hogy beszéljen a csontoknak. Mondja nekik, hogy keljenek életre, mert Isten szólítja őket. Ahogy ezt elmondja nekik Ezékiel, a csontok összeállnak, majd testté formálódnak, és végül életre kelnek. Rengetegen vannak. Isten megmutatja a feladatást Ezékielnek. Ők Izráel. Ők azok, akik már rég feladták, akik lélekben halottak, de a Seregek Ura képes kihozni őket a sírjaikból, és új erőt adni nekik.
  • Mit gondolsz erről a szimbólumról?
  • Mire tudsz következtetni belőle?
  • A feltámadás és a megújulás/újjászületés van párhuzamba állítva itt. Mitől hasonló a kettő?

Izráel elfáradt, és feladta, hogy újra saját otthonában legyen. Elfoglalták a hazájukat, elüldözték őket, kilátás sem volt hogy visszamenjenek valaha is. Nem tudom te hogy vagy vele, de én amikor ilyen helyzetben vagyok, ki szoktam fáradni, és feladom a harcot. Ha semmi esély, minek fárasszam magam? Így érezte magát Izráel is. Elfelejtették Isten ígéretét, mert túl nehéz volt érte küzdeni. Lelkileg meghaltak. Egy ilyen kritikus pillanatban kapta az üzenetet Ezékiel.

Na de miért kellett feléleszteni a népet? Mi lehetett olyan fontos, hogy muszáj volt felrázni őket? Nem lett volna egyszerűbb hagyni az egészet,  és új tervet készíteni? Dehogynem. Lehetett volna. Biztos vagyok benne, hogy Istennek lett volna lehetősége rá, de az azt jelentette volna, hogy feladta Izráelt, és hagyja őket elveszni, de Ő ezt a marék embert választotta ki, hívta el a küldetésére, hogy fény legyenek a sötétben.
  • Jelképezhetnének minket, 21. századi embereket is csontokkal? Miért?

Na de  hogy jön ide az első ige?

Ezékiel 47:1-8-ig egy másik látomást mutat be. Ezékiel a templom előtt áll, ahonnan ömlik kifele a víz. Besétálnak a vízbe, és egyre mélyebb és mélyebb lesz, ahogy haladnak előre. Mikor már nem tudnak továbbmenni, kimásznak a partra, Ezékiel körbenéz, és azt látja, hogy mindenhol fák vannak. Eddig sivatag volt, és most tele van fával.
  • Mit jelent ez? Miért mutatta meg ezt a képet Isten? Ezékiel fel kell készüljön valami nagy esőre, vagy a legközelebbi folyó fog kiönteni?
  • Miket jelképezhet a Biblia szövegeiben a víz? Gyűjtsetek össze minél többet, és próbáljátok összefüggésbe hozni ezzel a szakasszal!

Isten itt mutatja meg a feladatát, a célját Isten emberének. Nem elég, ha egy életre kelt csontváz vagyok. Céllal vagyok a Földön. Feladatot adott Isten, életet kell vigyek mások életébe, vagy különben csak sivatag marad. Én döntök. Dönthetek úgy, hogy nem teszek semmit, csak örülök hogy milyen sok mindent megtanultam Istentől, és Istenről, vagy tovább is adhatom azt. Tőlem függ, hogy mennyire fogja a környezetem megismerni a Biblia üzenetét, mennyire fogja megérteni Jézus áldozatát, mennyire fogja megszeretni Istent.
„De én kevés vagyok ehhez! Egyedül sok nekem ez a feladat!” Igazad van. Én is tudom hogy nem vagy, és én sem vagyok elég hozzá, hogy megváltoztassam a világot, de a saját részemet megtehetem. Sőt tovább megyek. Ezékiel sok csontot látott, és amikor feltámadtak azt mondta, hogy nagyon sokan voltak. Nem vagy te sem egyedül. Isten nem kizárólag neked adta a feladatot, de egyedül neked van képességed hozzá, hogy a veled élőkkel megismertesd Őt! Csak te tudod úgy bemutatni Istent, ahogy te ismered, de nem vagy egyedül. Melletted sok más ember van a gyülekezetekben, akik ismerik Őt, és szeretnék másokkal megismertetni. Együtt fény lehetünk, együtt folyó lehetünk, együtt közelebb tudjuk vezetni az embereket Istenhez!

Kész vagy hogy egy csepp legyél a folyóban? Kész vagy, hogy életet vigyél azoknak, akiknek szüksége van rá?

Dávid

Megjegyzések

  1. Igazán mély gondolatébresztő volt. Köszönöm.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2013/3/12 - Reformáció: megromlott kapcsolatok helyreállítása

Míg Jézus a földön járt, nagyon sokat beszélt a szeretetről, és ha megnézzük, ez az apostoloknál is fontos pontja a hívő életnek. De azt ne felejtsük el, hogy az, hogy szeretjük egymást, nem jelenti azt, hogy konfliktusok nélkül fogjuk leélni a hívő életünket. Pár hete szó volt az egységről. A kapcsolatok helyreállítása az egység feltétele:  „Új parancsot adok nektek: szeressétek egymást! Ahogyan én szerettelek titeket, nektek is úgy kell szeretnetek egy-mást! Arról ismeri majd fel mindenki, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást.” (Jn. 13:34-35) Ha közelebb kerülsz Istenhez, akkor közelebb kerülsz az embertársaidhoz is. Nem csak az idegenekhez, hanem a rokonaidhoz is, azokhoz is, akik megbántottak, akikben csalódtál, akiket „nem bírsz elviselni”, meg azokhoz, akik jobbak valamiben nálad és ezért idegesítőek. Mindenkihez, nincsen kivétel. Ha ez nem történik meg, akkor még valami nincs rendben közted és Isten között.
Olvasd el az Apostolok cselekedeteinek 15. fejezetét. A…

2018/2 - Felkészülés a végidőre

Végidő… Apokalipszis… Nagy nyomorúság… Üldözés…
Talán neked is ezek ugrottak be először az új Gondolatébresztő címét olvasva. Ha igen, akkor örülök, hogy legalább a bevezetőig eljutottál, és nem tetted máris félre a tanulmányt. Sokunk számára elképzelhetetlen a végre gondolni. Annyira távolinak és megfoghatatlannak tűnik. Arról nem is beszélve, hogy születésünk óta azt halljuk, hogy az utolsó időkben élünk (sőt, kapaszkodj meg, a nagyszüleink gyerekkorában is ezt mondták).
Azért ebbe bele lehet fásulni, nem?
A Bibliában van egy történet, ami tíz koszorúslányról szól, akiket meghívtak egy esküvőre, sőt, feladatot is kaptak: nekik kellett fogadni a vőlegényt mécsesekkel világítva. De a vőlegényre olyan sokáig kellett várni, hogy nem csak elaludtak, de a mécsesük is kialudt.
Mi is valahogy így vagyunk. A lámpásaink épp csak pislákolnak, és már ragad le a szemünk az álmosságtól. Már nem is nagyon hisszük, hogy felbukkan a vőlegény, hogy visszajön Jézus. Vagy ha vissza is jön, akkor sem m…

2018/1 - Sáfárság: A szív indítékai

Sáfárság. Valami pénzzel kapcsolatos dolog, ugye? Tizedet kell fizetni, meg adományt adni… Vagy ez ugyanaz? A gyülekezet kiadásaira… A lelkészek fizetésére… A misszóra… A rászorulóknak… Vagy valami ilyesmi. De várjunk csak! Használunk olyan kifejezéseket is, hogy „sáfárkodjunk az időnkkel” vagy „sáfárkodjunk a lehetőségeinkkel”. Az pedig valami olyasmit jelent, hogy jól osszuk be az időnket, meg használjuk ki ügyesen a lehetőségeinket. Közeledünk a megoldáshoz.
Ebben a negyedévben erről a témáról fogunk tanulni, ám mielőtt belekezdenénk, tisztázzunk néhány alapfogalmat: Sáfár: gondozó, intéző, rendező, udvarmester. A sáfár az, akit megbíztak más birtokának vagy háztartásának gondviselésével.  Az evangéliumok alapján Jézus a követőit sáfársággal bízta meg: felelősek mindazért, amit rá bíztak: az életért, az időért, a képességekért, az anyagi javakért, az embertársakért való szolgálat alkalmaiért, a Földért és a természeti környezetért. Vagyis egy felelősségvállalást jelent valamiért, i…