Ugrás a fő tartalomra

2023/4/11 - Misszió az el nem értekért, 2. rész (december 16)

 



Misszió az el nem értekért, 2. részUnknown.png

„Erre Jézus így felelt: „Asszony, milyen nagy hited van! Legyen úgy, ahogyan kívánod!” — és abban az órában meggyógyult az asszony leánya.” Máté evangéliuma 15:28 (EFO)

Egyes bibliatudósok úgy tartják, hogy Máté elsősorban honfitársainak, a zsidóknak írta evangéliumát. Nézd csak meg, hogyan kezdődik! Egy nemzetségtáblázattal, ami egészen Ábrahámtól vezeti le a Megváltó földi származását. Persze, a tanítvány feszegeti a határokat, hiszen a sok-sok jól ismert férfi neve közé elrejt 5 hölgyet is. Hanem ami a második fejezetben történik, az túlmegy minden határon. Megszületik Jézus, akit az evangéliumokban később Isten Fiaként, a Messiásként fogunk megismerni, akiről az angyal is úgy beszél Józsefnek, hogy ő lesz az, aki megszabadítja „népét bűneiből” (Máté 1:21), és az elsők, akik keresik a zsidók királyát, hogy tiszteletüket tegyék nála, nem a nemzet nagyurai. A zsidó írástudók is képesek felidézni, hol kell megszületnie a Megígértnek a jövendölések szerint, mégis a napkeleti bölcsek azok, akik keresik az újszülött gyermeket, hogy imádhassák őt.

Úgy gondolom, ez a történet gyönyörű felütése Jézus életének, a Megváltó szolgálatának. Hiszen Ő a zsidók megígért királya, de szabadítása az egész világ emberiségére kiterjed nemtől, rassztól, vallástól, társadalmi státusztól, szexuális irányultságtól függetlenül. Jézus számára fontos volt mindenki. Ő csak magát az embert nézte. 

Milyen példákat tudsz felhozni arra, amikor Jézus olyan emberekkel lépett kapcsolatba (beszélgetett velük, meggyógyította őket stb.), akik nem fértek bele a „hithű, felnőtt zsidó férfi” kategóriába? Sorolj fel minél többet!

Van egy történet, amit Máté és Márk is feljegyeztek az evangéliumukban, amiben Jézus először szóra se méltatta, majd – önmagához képest – szokatlanul reagált egy pogány asszony gyógyítási kérésére. Olvassátok el Máté 15:21-28-at!

A 24. versben „Jézus így válaszolt: Az Atya engem csak Izráel népének elveszett juhaihoz küldött.” Mi a véleményed a Mester hozzászólásáról? Szerinted miért így reagált? Ha a tanítás oldaláról közelítjük meg, akkor mit akart ezzel átadni a nőnek, a tizenkettőnek, és mire szeretné ma felhívni a mi figyelmünket?

Fantasztikus az a hit, amivel ez a kánaáni asszony kapaszkodott Istenbe, abba az Istenbe, akiről megismerte, hogy neki számít a pogány ember is, és nem hagyta, hogy bárki lebeszélje őt erről. Kész volt még Jézussal is vitába szállni, aki a végén olyan elismerően nyilatkozott az asszony bizalmáról, ahogy az nem mindenkinek adatott meg. „Erre Jézus így felelt: „Asszony, milyen nagy hited van! Legyen úgy, ahogyan kívánod!” — és abban az órában meggyógyult az asszony leánya.” (Máté 15:28) A tanítványai például nem kaptak ilyen visszajelzést a Mestertől, ezzel szemben a kapernaumi százados (hoppá, ő sem zsidó származású volt!) igen. „A százados azonban így felelt: „Uram, nem vagyok rá méltó, hogy a házamba jöjj. Elég, ha szólsz egy szót, és meggyógyul a szolgám. […] Ezen a válaszon Jézus nagyon elcsodálkozott, és ezt mondta azoknak, akik őt követték: „Igazán mondom nektek: egész Izráelben nem találtam ilyen nagy hitet senkiben.” (Máté 8:8,10)

A zsidó nép várta a Messiást. Várták, hogy a Megígért helyreállítja majd népüket, és királyként fog uralkodni felettük. A Messiás eljövetelének ígéretei között találunk olyat, ami erre az időszakra megjövendöli, hogy a pogányok is Jeruzsálembe fognak jönni, mert meg akarják ismerni Istent. Ézsaiás 2:2-3-ban ezt olvashatjuk: „Az idők végén az Örökkévaló házának hegye fölülemelkedik a legmagasabb hegyeken, messze kimagaslik a dombok közül, s hozzá gyűlnek mind a nemzetek. Tömegek özönlenek hozzá, s így hívja egyik a másikat: Jöjjetek, menjünk fel az Örökkévaló hegyére, Jákób Istenének házához, hogy megtanítson bennünket útjaira, s hogy járhassunk ösvényein! Mert Sionból származik a tanítás, Jeruzsálemből jön az Örökkévaló szava.”

Máté elhitte, hogy Jézus a Messiás, és ezt akarta továbbadni az övéinek, hogy meglássák, benne beteljesedtek a próféciák. Talán ezért is őrzi meg a kapernaumi százados, a kánaáni asszony, a napkeleti bölcsek és a többi pogány származású hívő emlékét, hogy népe tagjai lássák, eljött hozzájuk a Messiás, akinek fontos minden ember, zsidók és más nemzet képviselői egyaránt.

Az apostolok cselekedeteiben Péter különleges tapasztalata volt az, ami nagyon határozottan megnyitotta a missziót a pogányok felé. Az apostol a látomás hatására igent mondott Kornéliusz hívására, és a vendégségben egy új oldaláról ismerhette meg ő is Istent. Megtapasztalta, hogy az Úr nem személyválogató, neki mindenhol vannak elveszett, megmentésre váró gyermekei, még a pogányok között is. Felismerte, hogy az Ő szemében nincs különbség ember és ember között, mert mindegyik felé ugyanazzal a feltétel nélküli, elfogadó szeretettel fordul, és ugyanazt a mély, életet átformáló kapcsolatot ajánlja fel önmagával. A Szentlélek mindenféle hovatartozásra való tekintet nélkül munkálkodik az emberek szívében, „Ha tehát ugyanazt az ajándékot adta nekik is az Isten, mint nekünk, akik hittünk az Úr Jézus Krisztusban, akkor ki vagyok én, hogy akadályozzam Istent?” (ApCsel 11:17 RÚF)

Olvasd el a látomás történetét ApCsel 10:9-21-ből, és képzeld magad a zsidó Péter helyébe! 

  • Milyen érzéseket kelt benned, amikor Isten azt parancsolja, „Kelj fel, Péter, vágd le őket, és egyél belőlük!”?

  • Vannak olyan embercsoportok, akiket nehezebben tudsz elfogadni?

  • Vannak olyan csoportok, akikkel kapcsolatban nehezebb elfogadnod, hogy Isten őket is meg akarja szólítani? 

  • Szerinted mit lehetne tenni azért, hogy nyitottabb legyél olyanok felé, akik valamiben mások, mint te, vagy azért, hogy nyitottabbak legyünk, mint adventista közösség?

Bónusz kérdés: A felnőtt szombatiskola beszél a nagyvárosokban élők felé végzett misszióról. Ha van még időtök a csoportban, gyűjtsétek össze, hogy miben különbözik egymástól a vidéki és a nagyvárosi élet? Mik azok a kihívások, melyekkel inkább vidéken, és melyek azok, amikkel szinte csak a nagyvárosokban kell megküzdeni? Mik a hasonlóságok? Miben más és miben hasonló a nagyvárosban élők felé végzett misszió a vidéken élőkéhez képest?

Jó beszélgetést!cute-doodle-houses-on-white-background-vector-23198139.jpg

Andi


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2014/4/1 - Jakab, az Úr testvére

  „ Jakab, Isten és az Úr Jézus Krisztus szolgája, üdvözletét küldi Izráel szétszóratásban élő tizenkét törzsének. ”  (Jak. 1:1 EFO) Mostantól három hónapon keresztül Jakab levelével fogunk foglalkozni, úgyhogy kezdjük talán azzal, hogy ki is lehet ez a Jakab? Nyilván a születési anyakönyvi kivonatát nem tudjuk megnézni, sajnos a naplója vagy önéletrajza szintén nem maradt fenn, vagyis csak a Biblia szövegére, és az ókeresztény hagyományokra tudunk támaszkodni.

2015/3/12 - Pál missziója és üzenete

Mielőtt belekezdenénk Pál „missziói stratégiájának” tanulmányozásába, érdemes megemlítsük, hogy ha Pál nincs, emberileg nézve nincs keresztyénség. Ő volt a nagybetűs MISSZIONÁRIUS. Pálnak egyetlen dolog kötötte le minden idejét és figyelmét, ez pedig a misszió volt. Igen, jól értetted. Mindent hátrahagyott, minden mást feleslegesnek ítélt, és teljes erővel arra a küldetésre koncentrált, amit a Damaszkusz felé vezető úton kapott ( ApCsel 9:1-31 ). Ez egy jól felépített stratégiát eredményezett, aminek nézzük most meg néhány pontját!

2024/1/7 - Az egekig ér kegyelmed (február 17)

  Az egekig ér kegyelmed Mert kegyelmed és jóságod magasabb az égnél, hűséged a felhőkig ér! Istenem, magasztaljanak téged a Mennyben, dicsőséged borítsa be a földet! (Zsoltárok könyve 57:10-11) Érezted már azt, hogy kényszeresen jobb akarsz lenni? Érezted már azt, hogy méltatlan vagy az elismerésre, vagy esetleg nem vagy elég jó ahhoz, hogy Istenhez menj? Ha igen, miért? Ha nem… Taníts, mester! A zsoltárok egy jó része dicsőítő énekeket tartalmaz. Lényegében olyan művek, amik Isten érdemeit sorolják fel különböző költői módszerekkel, és kifejezik csodálatukat. Nem lehet rossz, ha olyan felszabadult kapcsolatban vagy Istennel, hogy te is hasonlóképpen gondolkodsz. El tudod mondani, milyen csodálatos a kegyelme vagy a jósága. Azért ez manapság nem a legegyszerűbb. Te szoktad dicsőíteni Istent? Ha igen, hogyan? Ha nem, miért nem? Mi változtathatna ezen? (Ha szoktad dicsőíteni, akkor ne változtass rajta!) Kényszerből nem nagyon lehet dicsőíteni. Képzeld el a következőt! Egy poros, dohos s