Ugrás a fő tartalomra

2023/4/9 - A hatalmon lévőkért végzett misszió (december 2)



 9. A hatalmon lévőkért végzett misszió


„Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az ő lelkében kárt vall? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az ő lelkéért?” 

Máté evangéliuma 16:26 RÚF


A világon majdnem minden változik. Ma már nem ugyanazok a kérdések foglalkoztatják az embereket, mint tíz-húsz-ötven, vagy akár száz éve. Sok betegség, ami a középkorban halálos kimenetelű volt, ma már vény nélkül kapható gyógyszerekkel kezelhető. Vagy el se kapjuk őket. Azt hiszem, a lényeget érted. A társadalmi különbségek viszont pont abba a csoportba tartoznak, ami állandó és változhatatlan. Mindig is voltak szegények, rászorulók (ahogy erről a múlt héten beszélgettünk) és mindig is lesznek jómódúak, sőt, gazdagok is. Ez az élet rendje.


Mit érzel, amikor a vagyonbeli különbségek kérdésén gondolkodsz? Hogyan gondolsz saját magadra? Gazdag vagy, vagy szegény? Mi a különbség a kettő között? Vannak körülötted igazán gazdag emberek?


A keresztény gondolkodásban a gazdagság sokszor egyenesen arányos a gőgösséggel, a bűnösséggel (mert honnan lenne valakinek olyan sok pénze, ha nem a szegényektől lopta?). Nem véletlen, hogy gyakran idézzük ebben az esetben (kontextusából kiragadva) Máté evangéliuma 19. fejezet 24. versét, ahol egy, a vagyonát nem jól használó fiatalemberrel kapcsolatban nyilatkozik Jézus a gazdagokról.


Te hogyan értelmezed Máté evangéliuma 19:24-et? Mit tanultál erről a szakaszról korábban?


Sok ember számára a vagyon egy úgynevezett "zéró összegű játék". A játékelméletben "zéró összegű az a játék, amelyben a játékosok csak egymás kárára növelhetik nyereségüket." Ez egy bonyolult, közgazdaságtani kifejezés, de talán a legegyszerűbb példája a pókerjátszma: a játék kezdete előtt mindenki a saját pénzével játszik, ám a játék végén a győztes több pénzzel megy el, mint jött. Az ő nyeresége és a többi játékos veszteségének összege 0 (hiszen a győztes minden nyereményt a vesztesektől nyert el). 


Esetünkben tehát sokan úgy gondolkodnak, hogy a vagyon megszerzése egyenesen arányos azzal, hogy valaki más zsebéből kikerül az a pénz – ez a "zéró összegű játék" gondolkodás. Ha "nem zéró összegű játékról" beszélünk, akkor nincs közvetlen összefüggés a gazdag gazdagsága és a szegény szegénysége között — attól, hogy valaki jól él, még volna lehetősége másnak is vagyont szerezni, hiszen a vagyonszerzés nem egymás kárára működik.


Te hogyan gondolkodsz a pénzről? Beszélgessetek róla! Szerintetek hogyan befolyásolhatja életmódotokat a gazdagok jómódja, vagy a szegények nyomorgása! Milyen hatása van a más emberekhez való viszonyulásunkra az, hogyan gondolkodunk a vagyonszerzésről?

A Biblia tele van gazdagokkal, akár jó, akár rossz példákat keresünk. Itt felsorolok néhányat:


Sába királynője (A királyok első könyve 10:1-9)

Salamon király (A királyok első könyve 10:14-25, 27)

Naámán (A királyok második könyve 5:1-19)

Nebukadneccar (Dániel próféta könyve 4. fejezet)

Nikodémus (János evangéliuma 3:1-12)

"A gazdag ifjú" (Máté evangéliuma 19:16-24)

Arimáthiai József (Máté evangéliuma 27:57-60)

Az eitóp eunuch (Az Apostolok Cselekedetei 8:26-39)


A lista nem teljes, ennél sokkal több gazdag emberről ír a Bibliánk, és láthatod, hogy többnyire pozitívan: olyan emberek ezek, akik gazdagságuk ellenére / mindamellett, hogy gazdagok / éppen gazdagságuk okán / gazdagságuktól függetlenül (Beszéljétek meg, melyik verziót tartjátok helyesnek!) megismerték Isten kegyelmét, és részt kívántak venni Isten országának építésében. Sokan ezek közül nem csak, hogy hívők lettek, de tevőlegesen hozzá is járultak a misszióhoz és akár anyagilag is támogatták Isten ügyét.


Válassz ki egyet a fenti listából, és gondolkodj rajta, milyen tanulságot hordoz a történetben bemutatott gazdag ember élete a te számodra!

Mit gondolsz, keresztényként hogyan kell viszonyulnunk a gazdagokhoz és a hatalommal bíró emberekhez? Máshogy, mint a szegényekhez? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem?


És egy személyes megjegyzés a tanulmány végére:

Bárki bármit is mondjon, az egyháznak nem célja gazdag embereket bevonzani a gyülekezeteinkbe. Anyagi megfontolásból talán volna értelme, de etikailag semmi esetre sem. Isten országa nem üzlet, a tizedbevételnél fontosabb dolgok forognak kockán. (Egyetértesz ezzel a gondolattal? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem?) Éppen ezért nem tippeket, trükköket, taktikákat osztottam meg veled ezen a héten a gazdagok “becserkészésére”. Inkább szerettem volna, ha elgondolkodsz azon, hogy hogyan is viszonyulsz azokhoz, akik nálad jobb körülmények közt élnek.


Barátod, Kiki


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2014/4/1 - Jakab, az Úr testvére

  „ Jakab, Isten és az Úr Jézus Krisztus szolgája, üdvözletét küldi Izráel szétszóratásban élő tizenkét törzsének. ”  (Jak. 1:1 EFO) Mostantól három hónapon keresztül Jakab levelével fogunk foglalkozni, úgyhogy kezdjük talán azzal, hogy ki is lehet ez a Jakab? Nyilván a születési anyakönyvi kivonatát nem tudjuk megnézni, sajnos a naplója vagy önéletrajza szintén nem maradt fenn, vagyis csak a Biblia szövegére, és az ókeresztény hagyományokra tudunk támaszkodni.

2015/3/12 - Pál missziója és üzenete

Mielőtt belekezdenénk Pál „missziói stratégiájának” tanulmányozásába, érdemes megemlítsük, hogy ha Pál nincs, emberileg nézve nincs keresztyénség. Ő volt a nagybetűs MISSZIONÁRIUS. Pálnak egyetlen dolog kötötte le minden idejét és figyelmét, ez pedig a misszió volt. Igen, jól értetted. Mindent hátrahagyott, minden mást feleslegesnek ítélt, és teljes erővel arra a küldetésre koncentrált, amit a Damaszkusz felé vezető úton kapott ( ApCsel 9:1-31 ). Ez egy jól felépített stratégiát eredményezett, aminek nézzük most meg néhány pontját!

2024/1/7 - Az egekig ér kegyelmed (február 17)

  Az egekig ér kegyelmed Mert kegyelmed és jóságod magasabb az égnél, hűséged a felhőkig ér! Istenem, magasztaljanak téged a Mennyben, dicsőséged borítsa be a földet! (Zsoltárok könyve 57:10-11) Érezted már azt, hogy kényszeresen jobb akarsz lenni? Érezted már azt, hogy méltatlan vagy az elismerésre, vagy esetleg nem vagy elég jó ahhoz, hogy Istenhez menj? Ha igen, miért? Ha nem… Taníts, mester! A zsoltárok egy jó része dicsőítő énekeket tartalmaz. Lényegében olyan művek, amik Isten érdemeit sorolják fel különböző költői módszerekkel, és kifejezik csodálatukat. Nem lehet rossz, ha olyan felszabadult kapcsolatban vagy Istennel, hogy te is hasonlóképpen gondolkodsz. El tudod mondani, milyen csodálatos a kegyelme vagy a jósága. Azért ez manapság nem a legegyszerűbb. Te szoktad dicsőíteni Istent? Ha igen, hogyan? Ha nem, miért nem? Mi változtathatna ezen? (Ha szoktad dicsőíteni, akkor ne változtass rajta!) Kényszerből nem nagyon lehet dicsőíteni. Képzeld el a következőt! Egy poros, dohos s