2013/4/12 – Az Isten jelleme körüli kozmikus küzdelem

Szegedi Kovács György: Epilógus

Az első drámaíró műve

ma sem ért véget.

Főszereplő fia,

mint színész-rendező, úgy ígérte,

ha majd kijön meghajolni

Nap-fehér ruhában,

s magasba emeli két lyukas tenyerét

a legfelső erkélyen helyet foglaló

Szerző felé (akit a közönség

még soha nem látott), akkor lesz vége.

És megtapsoljuk majd együtt

az erkélyen fölállót.

Ő hatalmas, bánat-szántott tenyerével

visszamutat fiára — hangrobban a dicsőítés —

majd miránk is,

mintha nekünk is járna

némi elismerés.

Szárnyas lények sokasága

már nekünk tapsol,

s csodálkozva vesszük észre,

hogy a lyukas kezű ruhája

rajtunk ragyog.

Sokan megkérdezik, hogy Isten miért nem pusztította el már a kezdet kezdetén a gonoszt. Te mit válaszolnál nekik?

„Azután megmutatták nekem Jósua főpapot, aki az Örökkévaló angyala előtt állt. Jósua jobb oldalán a Sátán állt, és vádolta őt.” (Zak. 3:1 EFO)

„Ekkor megszólalt a mennyei oltár: »Igen, Mindenható Úr Isten, ítéleteid igazak és igazságosak!«” (Jel. 16:7 EFO)

Mivel vádolja Sátán Istent? Ha kíváncsi vagy, hogy hogyan is kezdődött ez az egész, olvasd el itt: Ez. 28:12-17; Ézs. 14:12-15, aztán gondoljuk végig a történetet. A tökéletes Isten által teremtett tökéletes lény bűnbe esik… Hogyan lehetséges ez? Mit árul el ez Az Isten által teremtett univerzumban uralkodó erkölcsi szabadság valóságáról?

Isten már a kezdet kezdetétől fogva nem hagyott kétséget az iránt, hogy visszautasítja Sátán vádjait, nyilvánvalóvá teszi végtelen szeretetét és igazságosságát. Igazsága büntetést követel az emberiség bűneiért. Szeretete viszont az egész emberiséggel igyekszik helyreállítani közösségét. Hogyan bizonyíthatja mindkét tulajdonságát?

A keresztények olyan emberek, akikre odafigyelnek. Igen, jól olvastad. Ha keresztény vagy, biztosan oda fognak figyelni arra, hogy mit mondasz, mit teszel, hogyan élsz:

„Ti vagytok a világosság az egész világ számára. A hegy tetejére épített várost sem lehet elrej-teni. Ugyanígy, aki olajmécsest gyújt, nem rejti edény alá, hanem a mécstartóra teszi, hogy mindenkinek világítson, aki a házban van. Így ragyogjon a világosságotok az embereknek: hadd lássák, milyen jó, amit tesztek, és dicsérjék érte Mennyei Atyátokat!” (Mt. 5:14-16 EFO)

Mit gondolsz, rajtad látszik, hogy keresztény vagy? És ha látszik, akkor milyen képet közvetítesz a többi embernek a keresztényekről? Jézus azt mondja, hogy a keresztény ragyog. Vagyis valami vonzó dolgot csinál, az élete nem elrettentő példa, nem ül „szent szomorúság” az arcán. Gyűjtsetek össze minél több olyan dolgot a szombati beszélgetésen, ami miatt szuper dolog Jézus követőjének lenni!

De nem csak a többi ember figyel minket, hanem „Látványosságává lettünk az egész világnak: angyaloknak, embereknek egyaránt.” (1Kor. 4:9b) Miért fontos ez?

„Az el nem bukott világok mélységes érdeklődéssel figyelték, felkel-e az Úr, hogy elsöpörje a föld lakóit… De Isten, ahelyett, hogy elpusztította volna a világot, elküldte Fiát, hogy megmentse azt… A válság mélypontján, amikor Sátán már-már diadalmaskodott, Isten Fia eljött az isteni kegyelem üzenetével” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó. 27-28. o.).

Mit árul el ez az idézet Isten jelleméről?

Az, hogy hogyan élünk, az állásfoglalás a nagy küzdelemben Isten és Sátán között. Nem tudod megtenni, hogy nem állasz egyik oldalra sem. Te hová szeretnél tartozni?

Bogi