Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

"Talán mindenki egyetért abban, hogy A jelenések könyve az Újszövetség legkülönösebb irata. Ezen túlmenően azonban nem sok mindenben van egyetértés. A jelenések könyvének titokzatos számai, szimbólumai és kódolt üzenetei nyomán több bizarr teória kapott lábra, mint a Biblia bármely más iratával kapcsolatban. Milyen célt szolgál mindez? Erre a kérdésre akkor kaphatunk választ, ha megpróbáljuk elképzelni a Bibliát A jelenések könyve nélkül. Az Ószövetség után a négy evangélium következik, majd Az apostolok cselekedetei a kalandos misszióutakról szóló beszámolókkal, ezt pedig az így létrejött gyülekezetekhez írott levelek követik. Mindez szép, ám valami hiányzik: merre tart a történelem? Mi lesz a végkifejlet? Jézus tanítványai mind zsidó emberek voltak, akik gyermekkoruk óta azt hallották, hogy a Messiás majd véget vet a sok igazságtalanságnak, és új királyságot alapít, amelyben béke, szeretet és igazság uralkodik. Amikor azonban végig kellett nézniük, ahogy Jézus két gonosz...

Végidő… Apokalipszis… Nagy nyomorúság… Üldözés… Talán neked is ezek ugrottak be először az új Gondolatébresztő címét olvasva. Ha igen, akkor örülök, hogy legalább a bevezetőig eljutottál, és nem tetted máris félre a tanulmányt. Sokunk számára elképzelhetetlen a végre gondolni. Annyira távolinak és megfoghatatlannak tűnik. Arról nem is beszélve, hogy születésünk óta azt halljuk, hogy az utolsó időkben élünk (sőt, kapaszkodj meg, a nagyszüleink gyerekkorában is ezt mondták). Azért ebbe bele lehet fásulni, nem? A Bibliában van egy történet, ami tíz koszorúslányról szól, akiket meghívtak egy esküvőre, sőt, feladatot is kaptak: nekik kellett fogadni a vőlegényt mécsesekkel világítva. De a vőlegényre olyan sokáig kellett várni, hogy nem csak elaludtak, de a mécsesük is kialudt. Mi is valahogy így vagyunk. A lámpásaink épp csak pislákolnak, és már ragad le a szemünk az álmosságtól. Már nem is nagyon hisszük, hogy felbukkan a vőlegény, hogy visszajön Jézus. Vagy ha vissza...

„Akkor ezt mondta Isten: Teremtsünk embert a magunk képére és hasonlóságára. Uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, mind az egész földön és a földön csúszó­mászó mindenféle állaton.” ​ (1Móz 1:26 – ÚRK) A Biblia első lapjain azt olvassuk, hogy amikor Isten befejezte a teremtést a földön, minden egyes nap végén azt mondta, hogy tökéletes az amit alkotott, beleértve az embert is. Sátánnak, azonban sikerült kételyt ébreszteni az emberiség szívében Isten iránt, és így bűnbe, az az a pusztulásba taszította az emberi fajt. Az ember sokkal többet veszített az engedetlenségével, mint csupán a „tökéletességét”​. Szinte minden megváltozott. „Elbitorolta az eredetileg Ádámnak adott uralmat a föld felett. Krisztus azonban áldozatával megfizette a bűn árát, amivel nemcsak az embert mentheti meg, hanem elveszett uralmát is visszaadja neki. Mindazt, amit az első Ádám elveszített, a második Ádám visszaszerzi.”​ (Ellen G. White cikke, Signs of the Times. 1908. november 4.) ...

Mindent elsöprő reménység Milyen jó is lesz, mikor Jézus visszajön! – gondoljuk néhanapján. Ezek után a mondatok és gondolatok után általában két féle reakció létezik. Van, akinek a szemében csillan a remény, a vágy, a sóvárgás, a várakozás. És van, aki megtorpan egy pillanatra. Aztán még jobban… valahogy fennakad a gondolatban. Jézus visszajön…

„Ne nyugtalankodjatok: higgyetek Istenben, és higgyetek bennem! Atyám házában sokak számára van lakóhely. Ha nem így volna, megmondtam volna nektek. Most elmegyek, hogy helyet készítsek a számotokra. Miután elkészítettem, visszajövök értetek, és magammal viszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is.” (Jn 14:1-3 - EFO). Jézus Krisztus meghalt és feltámadt, újra találkozott a tanítványokkal, és mielőtt végleg elhagyta volna őket, néhány hasznos tanáccsal ellátta még az itt hagyott barátait. Nyugtatgatta őket, hogy bár nem lesz most itt köztük, higgyenek benne, és abban, hogy el fogja vinni őket is arra a helyre, amit kimondottan nekik épített, kimondottan az ő igényeik szerint. De Akármennyire is hiszünk, vagy nem hiszünk Istennek, egy dolog biztos: az évek telnek, és Ő még mindig nem jött vissza. A Biblia lapjain több, mint háromszázszor találkozunk azzal, hogy Krisztus vissza fog jönni, de ez mind a mai napig nem történt meg.

„Hanem ez lesz a szövetség, amelyet e napok után az Izráel házával kötök, azt mondja az Úr: Törvényemet az ő belsejükbe helyezem, és az ő szívökbe írom be, és Istenökké leszek, ők pedig népemmé lesznek.” (Jer 31:33) Ha örökké élhetnék itt, a Földön, biztos vagyok benne, hogy nem tanultam volna meg angolul, nem tanultam volna meg gitározni, főzni, nem akartam volna diplomát, főleg nem kettőt, nem akartam volna minél több országot meglátogatni, vagy megnősülni, mire 25 éves leszek. Ha örökké élhetnék itt, a Földön, biztosan úgy gondolnám, hogy előttem van ez a rengeteg idő, nem kell semmit elkapkodni. De nem élünk örökké. Ezen a Földön biztosan nem! Behatárolt időnk van, nem is tudjuk, pontosan mennyi, és ha ütött az óránk, az álmainknak, a tetteinknek, az összegyűjtött vagyonunknak, az emlékeinknek, mindennek annyi. Itt, a Földön. Semmi értelme. Mert ez a Föld ilyen. Behatárolt, törvényekkel, törvényszerűségekkel lekorlátozott, és az egyik ilyen korlátozás az, hogy csak ideig...

ISTEN ALKOTÁSAI VAGYUNK A mi Mindenható Urunk a szabad akarattal felruházva már teremtésünkkor kifejezte, mennyire szeret és mennyire értékes teremtménynek tart minket. Nem robotoknak, nem vakon engedelmeskedő lényeknek alkotott minket, hanem akik tudnak érezni, választani, dönteni saját életünk felett. Persze ennek ára is volt, hiszen a szabad akaratunknál fogva bukunk el sokszor a mindennapi kicsi vagy nagy kísértésekben, ha valóban a saját erőnkből akarunk a gondok ellen küzdeni és nem hagyatkozunk Istenre. És ebben bukott el az Édenben az első emberpár. A kígyó ravasz beszédével egy pillanat alatt elhitette Évát, mikor Isten szavaira nem emlékezve döntött. Az erkölcsi szabadság ugyanúgy képessé tette őket a rosszra, mint a jóra, csakis így lehetett valóban az akaratuk szabad. Isten azonban nem azért adott az embernek szabad akaratot, hogy a rosszat válassza, hanem hogy a jóra törekedjen, és ezáltal ő válassza az igazi ösvényt. Ezt mondja az Efézusi levél is: Hiszen minket ...

Ezen a héten folytatjuk Zakariás könyvének olvasását. Mivel ismételten egy hosszabb részt kell átnézzünk, megint csak az lenne a kérés, hogy olvasd el a 8-14. fejezeteket , itt pedig pár fontosabb részt nézünk csak meg. Tudod, a Biblia központi üzenete a leggyönyörűbb történet, ami valaha elhangzott: Fia személyében a Teremtő Isten elhagyta a mennyei dicsőséget, hogy megmentse az emberiséget a bűntől és a haláltól. Zakariás könyvének második fele az erre előre mutató próféciákról szól. Isten egy olyan korban adta ezeket az ígéreteket, amikor Izrael népe fogságban volt. Gondolj bele! Egy idegen uralkodó fennhatósága alatt, egy lerombolt városban élsz… Ekkor jön egy ember, aki a szabadítóról beszél, aki majd elhozza a béke, biztonság és bőség korszakát. Jól hangzik, nem?

„ És az Isten letöröl minden könnyet az ő szemeikről; és halál nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak ” (Jel. 21:4) Beszélgessetek róla csoportban: Mit jelent életünkben az Advent? Mi az, amit először kipróbálnál a mennyországban? Ha hiányzik az életedből valami, - ami tudod, hogy az új Földön meg lesz- akkor mi az?