Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

  1. tanulmány, december 31. – január 6. Isten családjának tagjai A negyedéves Bibliatanulmányunk arról szól, hogyan gazdálkodjunk azokkal az eszközökkel (anyagi javakkal), amelyeket Isten bízott ránk. De előtte nagyon fontos tisztázni az alapokat: Kik vagyunk mi Isten szemében? Milyen kapcsolatban vagyunk vele? És Ő milyen kapcsolatban szeretne lenni velünk?  Ha eddig a sáfárság számodra leginkább a kötelességekről szólt, gyere és gondold át velem ezeket az igéket, hogy meglásd, mennyi áldást tartogat számodra Isten ezeken a „kötelességeken” keresztül is! „Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk.” 1János 3:1 (RÚF) Ismered ezt a pólófeliratot? „Yes, I am a princess, my father is the King of kings” (Igen, hercegnő vagyok, az apukám a királyok Királya). János azt mondja, Isten gyermekei vagyunk. Mit jelent ez számodra? Miben tudod megélni a hétköznapjaidban, hogy Isten gyermeke vagy? Gondoltál már...

A filmek visszatérő motívuma, hogy egy szereplő örököl egy korábban elhunyt hozzátartozójától valamit. Lehet az egy ingóság (autó, vállalat, cég ), egy ház, vagy egy nagyobb pénzösszeg. Ez a jobbik eset. De előfordulhat, hogy nem vagyont, hanem adósságot örököl.  Ezt szokták kevésbé várni a szereplők :) Ilyenkor a történet drámaivá válik, és a legtöbbször rájönnek, hogy a legfontosabb örökség nem jelent egyet a gazdagságukkal. De hogy ne csak a filmeket idézzem, amikor (idősebb) emberekkel beszélgetek, arra a fontos tapasztalatra hívják fel a figyelmemet, hogy az imént említett lehetőségek  közül sajnos még a vagyon öröklése sem jelentett teljes örömet. De ha nem a földi örökségre, akkor mire gondolhatunk? Lehet más lehetőség? Milyen örökségről beszél a Biblia? Vajon, hogyan lehet a  miénk ez az örökség? Meg kell valamilyen fondorlatos módon szereznünk? Vagy ki kell állnunk valamilyen próbát, ami után győztesként megkapjuk ezt? Esetleg csak úgy ingyen megkaphatjuk?...

Sok kultúrában és társadalomban hatalmas a jelentősége annak, hogy kik a szüleid vagy melyik társadalmi osztályba születtél. Ez a hagyomány végigkíséri az emberiség történelmét, és a világ számos helyén napjainkban is mélyen gyökerezik, nem tűnt el. De vajon mekkora hatással van ránk az, hogy hová születtünk? Mit gondolsz, mennyiben befolyásolja későbbi életedet az, hogy kik a szüleid, milyen iskolákat végeztek, milyen a bőrszínük és az anyagi körülményeik? Ezek közül melyiknek van szerinted legnagyobb hatása a jelenedre és a jövődre? Tanárnak készülök, és egyszer azt hallottam, hogy egy gyerek ugyanazt a tanulmányi szintet fogja elérni, mint a szülei, illetve attól legfeljebb egy szinttel fog eltérni. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk az én szüleim legmagasabb iskolai végzettsége egy főiskolai diploma, akkor érettségit biztos szerzek, nagy valószínűséggel tovább is tanulok, de kicsi a valószínűsége, hogy egy doktori címet is szerezzek. Na de ha csak nyolc általánost végeztek a s...

A bírák kora igencsak izgalmas (értsd: kaotikus) kora volt a zsidó népnek, ami eléggé egysíkú, ha csak a felszínét nézzük: a nép elfordul Istentől, aki az elnyomó szomszédos népek kezébe adja őket, ekkor a nép segítségül hívja Őt, mire Isten egy szabadítót (bírát) küld, aki elhozza a békét. Mielőtt megnéznénk néhány konkrét példát, gondold végig, hogy hányszor tesszük ugyanezt: jól megvagyunk Isten nélkül, és amikor jön az ellenség, kétségbeesetten szaladunk vissza hozzá. De sosem tanulunk a hibánkból, így kezdődik az egész elölről... Az eheti tanulmányhoz elég sokat kell olvasni, segítségként mindenhol megtalálod a vonatkozó részekhez vezető linket. Arra biztatlak, hogy legalább az egyik történetet olvasd végig, hidd el, úgy sokkal mélyebbre tudsz ásni!

„Jaj annak, aki házát gazsággal építi, annak emeleteit pedig jogtalansággal, aki ingyen dolgoztatja szomszédait, és a munkásainak nem adja meg bérüket! Jaj annak, aki azt mondja: »Nagy palotát építek magamnak, tágas felső szobákkal« —, és ablakokat készít rajta, belülről cédrussal burkolja, majd vörösre festi! Az tesz téged igazán királlyá, hogy több cédrusból építesz, mint elődeid? Hiszen apád is evett-ivott, mint minden ember, de igazságosan élt és uralkodott, ezért jól is ment a sora. Igazságot szolgáltatott a szegénynek és elnyomottnak, ezért ment jól a sora. Így él, aki ismer és tisztel engem! — ezt mondja az Örökkévaló. — De szíved és szemed csak a saját hasznodat keresi! Ártatlanok halálát kívánod, s erőszakkal elnyomod népedet.” (Jeremiás 22:13-17 - EFO)

JEREMIÁS ELHÍVÁSA „Mielőtt az anyaméhben megformáltalak, már ismertelek téged. Még meg sem születtél, én már különválasztottalak magamnak, hogy a nemzetek prófétája legyél. (...) Ne mondd, hogy túl fiatal vagy, csak menj, ahová küldelek, és mondd el mindazt, amit parancsolok! Ne félj azoktól, akikhez menned kell, mert én vagyok veled, hogy megmentselek a kezükből! (...) Saját szavaimat adtam most a szádba! Ezáltal a mai napon felvigyázóvá teszlek, nemzetek és királyságok fölé állítalak, hogy gyökerestül kitépj, lerombolj, elpusztíts, szétszórj, s hogy építs fel, és ültess el.” (Jeremiás 1:5-10 - EFO) Jeremiás az elhívását fiatalon kapja Istentől, olyan 15-20 év közötti lehetett. Az életében még nincsenek olyan tapasztalatok, amelyre ráépíthetné a szolgálatát, hiszen még a mai szempontok alapján is túlságosan fiatal volt.  Milyen előnye lehet a szolgálat vonatkozásában egy fiatalnak? Milyen jellemtulajdonsággal rendelkezik egy fiatal, amely alkalmassá teheti őt a szolgála...

„Ti mindnyájan Isten gyermekei vagytok Krisztus Jézusban, és ez a hitetek által valósult meg, mivel, aki Krisztusba merítkezett be, az Krisztust öltötte magára. Ebben a tekintetben tehát nincs többé különbség zsidó és görög, rabszolga és szabad, vagy férfi és nő között, mert Krisztus Jézusban mindannyian egyek vagytok.” (Galata 3:26-28 - EFO) Tudtad, hogy Lukács evangéliumát időnként a nők evangéliumának is szokták nevezni? ennek az az oka, hogy a többi evangéliumnál sokkal inkább hangsúlyozza, hogyan gondoskodott Jézus az asszonyok szükségleteiről, illetve milyen részt vállaltak nők a Megváltó szolgálatában.

A NEMET MONDÁS MŰVÉSZETE  „Mai példabeszédek könyve, valahol a közepe tájékán, a lap tetején, második bekezdés: És történt egyszer, hogy  a mi emberünk, akinek problémái valának az alkohol fogyasztással, amely oly mélyen ette bele magát az életébe, mint az hernyó magát az almába, elméne az orvoshoz, és mondá neki vala: Doktor Úr! Szívem és vesém beleremeg vala abba az állapotba, amibe most sajnos belekerültem, s amelyből önerőből kimászni nem nagyon van lehetőségem. Mondá néki az orvos, miután megvizsgálta vala minden oldalról: - Kedves Uram önnek problémája van az alkohollal, sőt! Egyenesen kimondhatom, hogy az ön betegségének az oka, az alkohol maga. Erre imigyen kezdett hálálkodni a mi emberünk, nagy boldogan és megnyugodva: - Jaj drága doktor úr, maga az első olyan ember, aki végre nem engem hibáztat és nem engem okol a betegségemért, hanem végre az alkoholt teszi felelőssé! S emberünk nagy boldogan távozott el vala onnan, és gyújték pár gyertyát valamely szentnek, hálá...

„Az Úrnak félelme az ismeret kezdete, a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg.” (Péld. 1:7, RÚF) Életemben rengeteg tanácsot kaptam már — jót és rosszat is. Tanácsoltak azért, hogy segítsenek valamiben és tanácsoltak már azért is, hogy hátráltassanak. Tanácsoltak azért, mert az érdekem úgy kívánta, de tanácsoltak a saját érdekeikből is. Egy dolog viszont biztos: ha az összes jó és rossz tanácsot el is felejtettem már, azok, melyeket édesapámtól kaptam, még a mai napig a fülembe csengenek.  És egytől-egyig jó tanácsok! Legyen szó egyszerűen munkáról, hogy hogyan használjam a fűrészt, a forrasztót, vagy hogy milyen fúrószárat használjak, egészen az emberekkel és Istennel való kapcsolataimig, édesapám tanácsai elkísérnek, és sokszor segítenek ki olyan szituációkban, amelyekben saját kútfőből — vagy mások tanácsolgatásaival — nem tudnék helytállni. A szüleim tanítottak meg „helyesen” imádni Istent, és sokszor az ő tanácsaik segítettek a gyülekezetben, sőt, egyszerűen...

  „ Jakab, Isten és az Úr Jézus Krisztus szolgája, üdvözletét küldi Izráel szétszóratásban élő tizenkét törzsének. ”  (Jak. 1:1 EFO) Mostantól három hónapon keresztül Jakab levelével fogunk foglalkozni, úgyhogy kezdjük talán azzal, hogy ki is lehet ez a Jakab? Nyilván a születési anyakönyvi kivonatát nem tudjuk megnézni, sajnos a naplója vagy önéletrajza szintén nem maradt fenn, vagyis csak a Biblia szövegére, és az ókeresztény hagyományokra tudunk támaszkodni.

„Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat.”  (1 Móz 2:18) Értékeld 1-től 10-ig terjedő skálán, hogy mennyire fontos neked a házasság (1 – egyáltalán nem fontos, 10 – nagyon fontos)! 1      2      3      4      5      6      7      8      9      10

„ Megteremtette hát Isten az embert, aki hasonlít hozzá. Úgy teremtette, hogy olyan legyen, mint ő. Férfinak és nőnek teremtette őket.”    (1Mózes 1:27) A mostani tanulmány egy nehéz kérdésről tárgyal. A Biblia ugyan tele van az erkölcsi parancsolatokkal, vagy tanácsokkal, törvényekkel, de ezeket ki kell hámozni a történetekből. Most a teremtés történetével foglalkozva kell ezt megtennünk. V ajon hol szól a teremtés az erkölcsről? Mit tanácsolhat? Milyen gondolatokkal foglalkozhat? Mielőtt belemélyednénk a kérdésbe, kezdjük azzal, hogy tisztázzuk magának az erkölcs szónak a jelentését! Mit jelent? Mit tudtok róla? Az erkölcs jelentése, az, hogy egy adott társadalomban szükség van szabályokra, melyek korlátozzák, vagy védik az embert. Így, ezt tisztázva talán kicsit könnyebb lett a téma.