Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

Ahogy „növekedünk Krisztusban”  nem meglepő, hogy az e heti gondolatébresztésünk is Jézusról, mint példaképről szól. De mielőtt bármire is rájövünk az olvasgatás alatt, egy fontos kérdést érdemes megválaszolni magunknak: MIÉRT CSINÁLOD EZT AZ EGÉSZET? Elkezdted olvasni a heti gondolatébresztőt (netán az eredeti szombatiskolát is?), talán azért mert így szoktad. Lehet, hogy a héten te tartod az ifi bibliakört és kéne egy kis infó vagy téma. Azonban Krisztusi életről nem lehet csak olvasni. Mi keresztények sokat beszélgetünk erről a témáról, de ha nincs meg egy olyan belső motiváció, ami késztet erre, kíváncsivá tesz, vágyakozóvá, akkor csak száraz dogmának vagy frázis puffogtatásnak fog tűnni az egész. Tehát mindenek előtt gondolatban (vagy akár fizikailag) csendesedj el. Fújd ki magad, dobd ki a fejedből a sok zavaró gondolatot és keress választ arra, hogy miért szeretnél Krisztusra hasonlítani.

MIT GONDOLNAK RÓLAD A TÖBBIEK? Tükörbe nézel. Egy szempár mered vissza rád. Megvan az arcod, orrod, szád. Mosolyod egyszerre tükröz boldogságot és szomorúságot. De ezzel nem is igazán foglalkozol. Előkapod a mobilodat, egy villanás, három gombnyomás: kész a selfie. A közösségi média lassan, de biztosan változtatja meg életünket. Ha kapcsolatokra vágyunk, biztos alternatíva a világháló. Egy perc alatt ítéletet mondhatsz a másikról a Facebook-profilja alapján. Kicsit majd irigykedsz, kicsit kárörvendsz, kicsit vele örülsz, de egy perc elegendő, hogy kialakítsd iránta szimpátiádat. Pedig csak fényképeket és gondolatok sokaságát tartalmazza. Eltöprengsz: vajon mit gondolnak rólad a többiek? Vajon egy boldog embert látnak, ha adatlapodra tévednek? Irigykednek, vagy inkább csak kinevetnek? A gondolat elkezd belülről felőrölni és pár perc múlva már ott a boldog, szexis mosolyod az adatlapodon, mint aki tökéletes összhangban van önmagával és a külvilággal. De közben félsz, mert te j...

Kivetett lelkek Csövesek, kéregetők, drogosok, prostituáltak, alkoholisták, bűnözők, rasszizmus áldozatai, politikai és szexuális botrányok elkövetői … Ismertetőik: sötét-lelkűség, lecsúszott életvitel, bűnösség mindenekfölött! A társadalmi ítélet pallosa keményen súlyt le azokra, akik nem férnek bele a „normális emberek” csoportjába. Hihetetlen ragályosan terjedő ítélkezés mindenkit, téged is megfertőz, még ha sikerül is kigyógyulnod belőle. Számodra ki számít/számított leginkább kivetettnek? Legyél őszinte, amikor ilyen emberekkel találkozol az utcán, nem tölt el egy bizonyos felsőbbrendűségi érzés?

Isten hatalmas erővel bír, az egész teremtett világ remeg előtte, nem tűri meg örökre a bűnt és egyszer türelmének vége szakad. „...az Úr harajának napja! Mert oly gyorsan jön az a nap, ahogyan a polyva száll” (Zof 2:2) „Félelmesen lép fel velük szemben az Úr, semmivé teszi a föld minden istenét. Akkor az Úr előtt borulnak le az emberek mindenütt...” (Zof 2:11) Zofóniás e szavakat használja az Isten ítéletének napjára, mikor az Úr véget vet a bűn történelmének.

„De az Örökkévaló dicsőségének megismerése betölti a földet, ahogy a víz megtölti a tengert!” (Hab 2:14) Képzeld el, ahogy állsz a szobád közepén, odalépsz az ablakhoz, és azt látod, hogy ami mozog, ami körülvesz, minden látszólag ellened van! Képzeld el, ahogy ekkor imádkoznál! Azt hiszem, ilyen helyzetben nem jön ki kedves szó a szánkon Isten felé. Ebben a tanulmányban egy olyan prófétáról fogunk gondolkozni, és rajta keresztül Istenről, aki pont egy ilyen helyzetben van. Habakuk épp gondolkozik, körbenéz, és csak azt látja, hogy a népe, a családja, az egész világa, amit kiépített magának, romokban van. Folyamatosan támadják őket a népek, és emiatt kétségbeesik. Az egyetlen dolog amit tehet, az az, hogy Istenhez szól, de még abban sem talál nyugalmat.

Biztos Te is sokszor érezted már magad úgy, hogy semmi nem stimmel… összecsapnak a fejed fölött a hullámok. Én nagyon is sokszor voltam már így. A problémák az életünkben gyakran túlélhetetlennek tűnnek. Én a stresszelés világbajnoka vagyok, de biztos vagyok benne, hogy mindenki szokott azért aggódni. Mindig az adott probléma az „eddigi legnagyobb gond, amivel eddigi életemben szembesültem” típus dolog, ügye?! Érettségizőknek az érettségi, vizsgaidőszakban a vizsgák, majd a munka. A mókuskerék mindig csak forog és forog és forog és forog és forog és forog. Ha akadály van az életünkben, azt gyakran Isten büntetésének tekintjük. Keressük magunkban a hibákat, bűneinket. Vagy egy rosszabb reakció: vádoljuk Istent, mert minden ok nélkül büntet. Jóel korában a sáskák voltak ezek az akadályok. Mikor rálépsz az egyikre, máris ott ugrik a következő. Belegondoltunk már valaha is abba, hogy egy sáska is lehet szép, menthet életet, ha a pusztában egy eltévedt keresztelő tápláléka? Ritkán ford...

Mit gondolsz, hogyan van jelen Isten a mi világunkban? Egyáltalán van arra szükség, hogy bármennyire is foglalkozzon vele? Esetleg ő maga is valamilyen módon a teremtett világ része? Az évek során nagyon sok furcsa elképzeléssel álltak elő erre nézve az emberek. A legismertebbekről talán már te is hallottál: Deizmus: Isten megteremtette az önmagát irányítani képes világot, majd magára hagyta, hogy további isteni tettek nélkül fejlődjön tovább. Panteizmus: Isten és a világ azonosítása, vagyis ez a felfogás a világot isteni mivoltúnak tekinti. Panenteizmus: A világ Isten része, mintha a saját teste volna, vagyis Isten részben azonos a világgal, részben túlhaladja azt.