Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

„Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, kenyeret ad az éhezőknek, kiszabadítja a foglyokat az ÚR. Az ÚR megnyitja a vakok szemeit, az ÚR fölegyenesíti a görnyedezőket, az ÚR szereti az igazakat.  Az ÚR őrzi a jövevényeket, támogatja az árvát és az özvegyet; de a bűnösöket tévútra vezeti.” (146. Zsoltár 7-9.) Hányszor jártál már így? Szombat reggel van, díszmagyarban várod a buszt, vagy ülsz be az autóba, hogy fél tízre biztosan odaérj a gyülekezetbe. Három percet késel a szombatiskoláról, megvető pillantások mindenfelől, ráadásul még a ruhád sem elég hosszú/fekete/stb. Az istentiszteletet végigülöd, és bár az elhangzottak vonatkozhatnának mindenkire, neked is csak a másik sorban ülő jut eszedbe — bizony, meg kellene változnia. A délutáni óra nem maradhat el, még akkor sem, ha csak hárman jönnek össze, és miután végre hazaértél, várod a naplementét, mint a rabbi a San Francisco-i Kölyök című filmben. Isten határozott tervvel adta a szombatot az ember részére. Eredetileg ...

„Biztosak lehettek benne, hogy állandóan veletek leszek. Igen, veletek maradok minden nap, amíg ez a korszak véget nem ér!” (Máté 28:20 – EFO) Ebben a negyedévben a lázadásról és az ezt követő megváltásról tanulunk, azon belül is hetedik tanulmányhoz érkeztünk. A tanulmány egy jó útmutatót ad, hogy megtaláld a lelki békét, és közösségbe lépj a Teremtővel. Szerinted mi az összefüggés a NYUGALOM és a BIZALOM között? Jézus arra hív, hogy pihenjünk meg, tegyük le a terheinket. Fantasztikus érzés ez. Amikor úgy éreznéd, hogy már nem bírod, mert összecsapnak a fejed felett a hullámok a sok teendő miatt, állj meg egy percre, és meríts erőt az Úrtól. Nekünk remek lehetőség a szombat, és az ahhoz kapcsolódó nyugalom. Ez egy nagy ajándék Istenünktől.  „Isten a hatodik nap végére befejezte a teremtés minden munkáját, és a hetedik napon visszavonult az alkotástól.” (1Mózes 2:2 – EFO) A nyugalom tehát úgy tűnik, hogy nagyon is az életünk részét kéne  képezze, de m...

Nem tudom, te hogy jöttél ki a szombattal, mikor még kisebb voltál és nem is tudtad, miért szombat, mit jelent a szombat. Én arra emlékszem, hogy néha szerettem a szombatot, néha nem. Ez leginkább attól függött, hogy hova mentünk és hol volt közös ebéd, ki volt a gyerektanító és érett-e már a körte a gyüli udvarán vagy lehetett-e gyűjteni stikában diót a hátsó udvarban. Később, mikor megtértem, rácsodálkoztam, hogy micsoda vak és süket lehettem több éven át a gyülekezetben, hogy nem fogtam fel Jézus kereszthalálát, miközben milyen sokszor erről beszéltek. Ezzel sok mindent leírtam. Ennyire figyeltem a szombati prédikációkon és a gyerektanításokon. Vagy éppen ennyire sem érdekelt. Egyszóval a gyerekkori szombatnapok nekem (és valószínűleg nem csak én voltam így) nem a teremtés emlékünnepéről és Isten imádatáról szólt. Csak egy szokás volt, hétről-hétre, ami a kajálásról, játékról, társaságról szólt.

„Végül ezt mondta: »A szombat ünnepe van az emberért, és nem az ember a szombatért.  Így hát az Emberfia úr a szombat ünnepe fölött is«” (Mk. 2:27-28 - EFO) Az eredeti dolgok sokkal értékesebbek az utánzatoknál, azt hiszem ebben mindannyian egyetértünk. Biztos nem rossz egy Adios cipő, na de az csak az Adidas utánzata... Az utánzat rosszabb, mint ha valami márkajelzés nélküli holmid van. Tudod, a hamisítvány-kereszténység is ilyen: ha vissza tudod mondani azt, amit tanultál, sokat tudsz, de nem éled meg, akkor valami nem stimmel. Az Istennel való kapcsolat az, ami eredetivé tesz, azzá, akinek lenned kell - nyilván a gonosz pedig abban érdekelt, hogy gyengítse ezt. A kereszténység a folyamatos kapcsolatról szól. Nincs annál silányabb dolog, mint 30 éves tapasztalatokat mesélni (főleg, ha nem is a sajátod), miközben Isten naponta akar veled csodát művelni. Mikor találkoztál utoljára Istennel? El tudod mondani azt magadról, hogy folyamatosan látod őt munkálkodni az életedben...

Egyszer régen egy barátommal elhatároztuk, hogy elmegyünk egy nagyobb gyülekezetbe szombaton. Tapasztalatunk szerint ebben a közösségben minden istentisztelet után közös ebédre invitálták a vendégeket. Pechünkre akkor valamilyen oknál fogva nem így történt. Vége volt az istentiszteletnek, s mindenki villámgyorsan hazament, mi pedig ott álltunk, korgó gyomorral. Mivel a vendéglátás elmaradt, és szendvicset sem hoztunk magunkkal két választásunk maradt: 1. Jó adventistaként böjtnapnak fogjuk fel azt a szombatot. 2. Séta közben vásárolunk magunknak valami harapni valót. Az utóbbit választottuk. Még mindig emlékszem barátom rémült arcára, amikor a szent napon beléptünk a közért ajtaján, s vásároltunk fél kiló banánt magunknak. Amikor beleharaptunk valósággal ott éreztük magunkat a jó és gonosz tudásának fája alatt. Aztán megettük kedvenc déli gyümölcsünket és séta közben még egy szerencsétlenül járt autósnak is segítettünk kereket cserélni.

Számodra mit jelent egy mózesi törvény? Jó vagy rossz? Olvass bele Mózes 3. könyvének fejezeteibe! Egy mai ember számára mennyire tartod elfogadhatónak (vagy szükségesnek) az ilyen részletes törvényeket?

„Te szólj az Izráel fiainak, mondván: Az én szombatimat bizony megtartsátok; mert jel az én közöttem és ti köztetek nemzetségről nemzetségre, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ki titeket megszentellek.” (2Móz 31:13) Isten megteremtette a világot, berendezte növényekkel, állatokkal, és végül belehelyezte az embert ebbe a térbe. Betette egy kész műbe, ahol minden az ember javára szolgál. Fantasztikus dolgot vitt végbe Isten ezzel, de még mindig nem volt kész a mű. Létezett tér, fény, sötétség, talaj, víz, és minden, amire szükség volt, de Isten ajándékkal készült. Hat napot dolgozott az emberért, és úgy döntött, hogy a hetediket megáldja. Ez a pihenés, a nyugalom napja.

Előző héten arról tanulhattunk, hogy a házasság Isten első ajándékai között volt számunkra. Ám a többi ajándékhoz hasonlóan ezt sem kaptuk feltétel nélkül. Tudnunk kell, hogyan éljünk vele. Srácok, sikerült megértenünk, hogy nem a férfi a teremtés koronája, hanem ketten együtt? Mit gondoltok erről? Ez azt jelenti, hogy mindig udvarias? Férfi és Nő, együtt egy egész. Mit gondoltok a múlt hét óta, hogyan tudtok erre a feladatra felkészülni fiatalon? Lányok, mit jelent számotokra ebben a korban társnak lenni? A Jó Isten nem csak a másik embert, a barátod, a kedvesed bízta rád, hanem a világot is, amiben élsz. Ahhoz, hogy eljussunk e heti gondolatunk „felébresztéséhez”, nézzük meg egy kicsit a teremtés történetét felülről. „ Az Örökké való Isten tehát az Éden kertjében helyezte el Ádámot, hogy ő művelje meg a kertet, és viselje annak gondját.” ( 1Mózes 2:15 -  EFO)

A múlt héten beszélgettünk a teremtés munkájának kezedéről. Emlékeztek rá? Össze tudnátok foglalni egy mondatban, hogy mi a tanulsága? (nem azt, hogy mi történt!) Megtanulhattuk, hogy a világosság minden élet előfeltétele. A héber ember számára ez volt a legfőbb életerő (D vitamin :)). A Teremtő szava ad győzelmet a világosságnak a sötétség felett, amelyet külön nem is kell megteremteni. Naptól függetlenül. Gondolkodtatok már arról, hogyan lehetett világosság a 4. nap előtt? Mondjatok példákat arra, amikor a Jóisten dicsősége szolgál fényforrásként… számunkra. (Jelenések könyve, Mózes arca). Ahogy halad előre a teremtés, lépésről lépésre szorul vissza az életellenes, kaotikus állapot, hogy a Föld felszabaduljon az élet terévé.

Lehet, hogy gyerekkorod óta vallásos nevelésben részesülsz, és az is lehet, hogy életed folyamán találkoztál valahogy Istennel, két dologról biztosan nagyon sokat tudnál mesélni: Isten törvényéről, és az evangéliumról. Mielőtt belevágnánk, gondolkozz el rajta, hogy mit jelent a számodra az egyik és a másik kifejezés? Ha nagyon bátor vagy, próbáld meg a kettőt összehasonlítani! Ugye, hogy milyen nehéz? Míg az egyik eredendően „megkötöz” addig a másik az Istentől kapott szabadságunkat hirdeti.