Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

  2. tanulmány, január 7-13. Isten velünk kötött szövetségei A teremtéskor az Úr megalkotta az első emberpárt és szövetséget kötött velük. Élettel, otthonnal, feladattal ajándékozta meg őket, felelősséget bízott rájuk, és szabott egy feltételt is: ne egyenek a jó és gonosz tudásának fájáról. Vázolta világosan a következményeket, és így éltek együtt ezután harmóniában, békében, szeretetben. Kapcsolatban.  Az ember azonban rosszul döntött, fellázadt Isten ellen, megszakítva ezzel a békét, harmóniát, szeretetet. A Teremtővel való kapcsolatot. És mint egy sakkjátszmában, miután az ember lépett, Istenen volt a sor. Ő pedig ahelyett, hogy az ellenségesen viselkedő teremtményre borította volna az asztalt táblástul, mindenestül, kezébe vette a Vezért, és elindult, hogy feláldozza; így mentve meg gyermekeit és a velük kötött szövetségét a biztos pusztulástól. Olvasd el 5Mózes 28:1-14 szakaszát! Mit mond ez a szakasz neked Istenről, az emberről, és kettejük szövetségéről?  Mit olva...

"Talán mindenki egyetért abban, hogy A jelenések könyve az Újszövetség legkülönösebb irata. Ezen túlmenően azonban nem sok mindenben van egyetértés. A jelenések könyvének titokzatos számai, szimbólumai és kódolt üzenetei nyomán több bizarr teória kapott lábra, mint a Biblia bármely más iratával kapcsolatban. Milyen célt szolgál mindez? Erre a kérdésre akkor kaphatunk választ, ha megpróbáljuk elképzelni a Bibliát A jelenések könyve nélkül. Az Ószövetség után a négy evangélium következik, majd Az apostolok cselekedetei a kalandos misszióutakról szóló beszámolókkal, ezt pedig az így létrejött gyülekezetekhez írott levelek követik. Mindez szép, ám valami hiányzik: merre tart a történelem? Mi lesz a végkifejlet? Jézus tanítványai mind zsidó emberek voltak, akik gyermekkoruk óta azt hallották, hogy a Messiás majd véget vet a sok igazságtalanságnak, és új királyságot alapít, amelyben béke, szeretet és igazság uralkodik. Amikor azonban végig kellett nézniük, ahogy Jézus két gonosz...

Sáfárság. Valami pénzzel kapcsolatos dolog, ugye? Tizedet kell fizetni, meg adományt adni… Vagy ez ugyanaz? A gyülekezet kiadásaira… A lelkészek fizetésére… A misszóra… A rászorulóknak… Vagy valami ilyesmi. De várjunk csak! Használunk olyan kifejezéseket is, hogy „sáfárkodjunk az időnkkel” vagy „sáfárkodjunk a lehetőségeinkkel”. Az pedig valami olyasmit jelent, hogy jól osszuk be az időnket, meg használjuk ki ügyesen a lehetőségeinket. Közeledünk a megoldáshoz. Ebben a negyedévben erről a témáról fogunk tanulni, ám mielőtt belekezdenénk, tisztázzunk néhány alapfogalmat: Sáfár: gondozó, intéző, rendező, udvarmester. A sáfár az, akit megbíztak más birtokának vagy háztartásának gondviselésével.  Az evangéliumok alapján Jézus a követőit sáfársággal bízta meg: felelősek mindazért, amit rá bíztak: az életért, az időért, a képességekért, az anyagi javakért, az embertársakért való szolgálat alkalmaiért, a Földért és a természeti környezetért. Vagyis egy felelősségvállalást j...

„Az Írások ugyanezt mondják Ábrahámról is: »Ábrahám hitt Istenben, aki elfogadta őt a hite alapján.« Értsétek meg tehát, hogy akik hisznek és bíznak Istenben, azok Ábrahám igazi gyermekei! Az Írás előre megmondta, hogy Isten a zsidóságon kívülieket a hitük által fogja elfogadni. Ezt az örömhírt Isten jó előre kijelentette Ábrahámnak, amikor ezt ígérte neki: »Rajtad keresztül áldom meg a Föld összes népét.« Ezt Ábrahám hittel elfogadta, s ezért Isten megáldotta őt — és a hívő Ábrahámmal együtt azokat is mind megáldja, akik maguk is hasonlóképpen hisznek.” (Galata 3:6-9 – EFO) Pál idejében a Biblia még csak az ószövetségi részből állt. Annak is elsősorban Mózes öt könyvét – helyesebben a Tórát – tartották nagy tiszteletben. Az apostol maga is többször hivatkozik az Ószövetségre, mint iránymutató, Istentől érkező üzenetre. Ezt azért fontos leszögeznünk, mert 21. századi keresztényként (bár meglepő, hogy mennyire nem újdonság ez) hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy ránk csak az új...

Születésnap, szalagavató, esküvő, diploma… Mindegyikünknek vannak nagy napjai az életben. Neked milyen nagy eseményed lesz a közeljövőben? Nemrég beszéltünk arról, hogy a próféták nem jósok, hanem azok, akik Isten szemével látnak. Most egy olyan próféciáról lesz szó, ami a jövőbe enged belesnünk. De álljunk csak meg egy pillanatra: Most akkor mégis a jövőt tudjuk meg a próféciából? Hogyan derül ki a jövőről szóló próféciákból, hogy mi Isten akarata a jelenben? Nézzük meg, hogy miről ír Péter: „Mindenekelőtt értsétek meg, hogy az utolsó napokban olyan gúnyolódók lépnek majd színre, akik csak a saját emberi kívánságaikat követik, és mindenből gúnyt űznek! Azt mondják: »Jézus megígérte, hogy vissza fog jönni, igaz? De hol késik? Mióta őseink meghaltak, semmi sem változott! Minden ugyanúgy megy tovább, mint a világ teremtése óta.« Ezek a gúnyolódók szándékosan nem akarnak emlékezni arra, hogy Isten a szava által teremtette az eget és a földet réges-régen, majd a szárazfölde...

„Hiszen éppen erre hívott el benneteket! Gondoljátok meg, hogy Krisztus is szenvedett értünk! Ezzel példát adott nekünk, hogy ebben is kövessük.” (1Péter 2:21 – EFO) „Az utolsó időkben élünk” . Minden testvértől, és testvérnőtől legalább hetente egyszer halljuk ezt a mondatot valamilyen formában, és mindig vele jön egy csomó másik gondolat. Üldözni fognak, háborúk lesznek, rossz lesz, közel a vég. Lehet hogy egyedül vagyok vele, de nekem nagyon keserűvé válik ilyenkor a szám íze, pedig sajnos ez így igaz. A Biblia rengeteg helyen elmondja, hogy mire számíthatunk az utolsó időkben, és a jelek arra utalnak, hogy közel járunk. Mielőtt ebbe belemélyedünk, tisztázzunk valamit. Nem kell az utolsó időkre gondolni, hogy a szenvedést megértsük. Már az első keresztények is szenvedtek, és azt hiszem mindenkinek volt már ilyenben tapasztalata. Pár percig gondolkozzatok, hogy mikor volt olyan, amikor kiálltatok a hitetekért, és ezért bármilyen szinten bántottak, vagy akár csak rosszul érez...

„Mert az Úr figyel az igaz emberekre, és meghallgatja imádságukat, de szembeszáll azokkal, akik gonoszságot művelnek.” (1Péter 3:12 – EFO)  A mai tanulmányhoz olvasd el 1Péter 3:8-12 és 4:1-11 verseit! Te hogyan szoktál várni? Van valamiféle megszokott rendje annak, ahogyan vársz egy vendéget, vagy a kedvenc műsorodat a TV-ben? A múlt héten megfigyeltem magamon, hogy van egy sajátságos stílusom, ahogyan várakozom. Barátok jelentkeztek be hozzánk, hogy egy éjszakát szeretnének nálunk aludni — a Somoskői vár, a Karancs hegy mind vonzó célpontjai lehetnek a túrázó kedvűeknek, ezért mindig be van készítve egy garnitúra ágynemű és törölköző az erre tévedő vándoroknak. Így volt ez aznap is, ám akadt egy kis bökkenő: senki nem tudta megmondani, hogy pontosan mikor érkeznek meg hozzánk. Így hát időben felkelve az egész napot arra szántuk Annával, hogy a házat felkészítsük a vendégek érkezésére: takarítottunk, pakoltunk, rendezkedtünk, és vártuk, hogy a barátok végre megérkezz...

Gondolkodtatok Ti már azon, hogy mit miért teszünk? Én bevallom sokszor. Néhány év gazdasági képzés alatt belém nevelték, hogy az ember hogyan is működik a világ szerint. Egyszer, régebben említettem már a Maslow-féle szükségletpiramist. A közgáz egy elmélete alapján az emberi szükségletek így épülnek egymásra, ezek a mozgatórugók. Ez határozza meg, hogy mire van kereslet és kínálat. Egyszerűbben ezt úgy fogalmazhatnám meg, hogy mindennek lesz egy ok-okozati összefüggése, amit teszünk. Mindenért, amit teszünk, valamilyen ’hasznosságot’, előre lépést várunk. Itt jön a képbe a Biblia tanítása. Ahogy a címben is olvashatjuk, volt Valaki, aki nem szorosan e piramis mentén lépdelt előre. Mesterünk úgy akarta az embert szolgálni, hogy nem a saját igényét, elvárásait nézte. Pedig nem kisebb dolgot hordozott, mint a mi Üdvösségünk lehetőségét. Ezen a héten gondolatébresztőként arról fontos gondolkodnunk, hogy a mi szívünkben milyen motiváció is van az emberek szolgálata iránt. Mi az, ami...

„Ti olyanok vagytok az emberek között, mint a só. De ha a só elveszti az ízét, hogyan lehet azt helyreállítani? Bizony, akkor már semmire sem jó, ezért az emberek kidobják és eltapossák. Ti vagytok a világosság az egész világ számára. A hegy tetejére épített várost sem lehet elrejteni. Ugyanígy, aki olajmécsest gyújt, nem rejti edény alá, hanem a mécstartóra teszi, hogy mindenkinek világítson, aki a házban van. Így ragyogjon a világosságotok az embereknek: hadd lássák, milyen jó, amit tesztek, és dicsérjék érte Mennyei Atyátokat!” (Máté 5:13-16 - EFO) Eltöprengtem, hogy az e heti szombatiskola miben más, mint az előzőek. Minden eddigi lecke a helyreállításról és a hívők ebben betöltött szerepéről szól, mégis most egy kicsit más szemszögől nézzük meg ezt a témát. Ez pedig a SZÜKSÉGLET. Jézus eljön és szabadulást hirdet, mert az emberiségnek megmentőre van szüksége. Elküld minket, hogy legyünk a föld sói a világban, hogy szeressük a felebarátot és legyünk az Ő munkatársai, mert a ...

„ Szólt Isten: » Alkossunk embert, aki hasonló hozzánk, és olyan, mint mi. Uralkodjon a tenger halain, az ég madarain és a háziállatokon. Uralkodjon az egész földön és a kisebb állatokon, amelyek a földön mozognak! « Megteremtette hát Isten az embert, aki hasonlít hozzá. Úgy teremtette, hogy olyan legyen, mint ő. Férfinak és nőnek teremtette őket. ” (1Mózes 1:26-27 – EFO ) Keresztényként hiszünk abban, hogy Isten a saját képére teremtette meg az embereket, vagyis olyannak, hogy hasonlítsunk hozzá. De vajon még mindig olyanok vagyunk mint Isten? Ha körülnézünk a világunkban, mit látunk? Háborúk, faji ellentétek, pénzügyi válságok, éhezés, sikkasztás, hazugságok vesznek minket körül, amit az emberek hoztak létre. Olyanok vagyunk mint Isten? Vagy legalább a keresztények olyanok? Azok a keresztények, akik marakodnak egymás között, lenéznek mindenkit, aki nem keresztény, meghurcolnak bizonyos bűnöket, másokról viszont nem vesznek tudomást... Olyanok vagyunk, mint Isten? Mit jele...

Sok kultúrában és társadalomban hatalmas a jelentősége annak, hogy kik a szüleid vagy melyik társadalmi osztályba születtél. Ez a hagyomány végigkíséri az emberiség történelmét, és a világ számos helyén napjainkban is mélyen gyökerezik, nem tűnt el. De vajon mekkora hatással van ránk az, hogy hová születtünk? Mit gondolsz, mennyiben befolyásolja későbbi életedet az, hogy kik a szüleid, milyen iskolákat végeztek, milyen a bőrszínük és az anyagi körülményeik? Ezek közül melyiknek van szerinted legnagyobb hatása a jelenedre és a jövődre? Tanárnak készülök, és egyszer azt hallottam, hogy egy gyerek ugyanazt a tanulmányi szintet fogja elérni, mint a szülei, illetve attól legfeljebb egy szinttel fog eltérni. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk az én szüleim legmagasabb iskolai végzettsége egy főiskolai diploma, akkor érettségit biztos szerzek, nagy valószínűséggel tovább is tanulok, de kicsi a valószínűsége, hogy egy doktori címet is szerezzek. Na de ha csak nyolc általánost végeztek a s...