Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

Végidő… Apokalipszis… Nagy nyomorúság… Üldözés… Talán neked is ezek ugrottak be először az új Gondolatébresztő címét olvasva. Ha igen, akkor örülök, hogy legalább a bevezetőig eljutottál, és nem tetted máris félre a tanulmányt. Sokunk számára elképzelhetetlen a végre gondolni. Annyira távolinak és megfoghatatlannak tűnik. Arról nem is beszélve, hogy születésünk óta azt halljuk, hogy az utolsó időkben élünk (sőt, kapaszkodj meg, a nagyszüleink gyerekkorában is ezt mondták). Azért ebbe bele lehet fásulni, nem? A Bibliában van egy történet, ami tíz koszorúslányról szól, akiket meghívtak egy esküvőre, sőt, feladatot is kaptak: nekik kellett fogadni a vőlegényt mécsesekkel világítva. De a vőlegényre olyan sokáig kellett várni, hogy nem csak elaludtak, de a mécsesük is kialudt. Mi is valahogy így vagyunk. A lámpásaink épp csak pislákolnak, és már ragad le a szemünk az álmosságtól. Már nem is nagyon hisszük, hogy felbukkan a vőlegény, hogy visszajön Jézus. Vagy ha vissza...

„Ha ugyanis a Törvény megtartásáért kapnánk örökséget, akkor az nem függne az ígérettől. Isten viszont az Ábrahámnak tett ígérete alapján, és azon keresztül áldotta meg Ábrahámot.” (Galata 3:18 – EFO) Gondolkodtál már azon, hogy az Ószövetséget miért nevezzük időnként Ótestamentumnak? Nem, nem azért, mert szeretjük a régies és érthetetlen szavakat :) Járjunk egy picit ennek utána! Mit jelent a testamentum szó? Próbálj utánanézni! Mi a különbség a szövetség és a testamentum között? Általában véve a szövetség és a végrendelet (testamentum) eltér egymástól. A szövetség jellemzően két vagy több fél közös megegyezése, amit szerződésnek vagy megállapodásnak is neveznek. Ezzel szemben a végrendelet egyetlen ember kijelentése. Ha visszalapozol az előző heti tanulmányhoz, akkor láthatod, hogy mikor Isten Ábrahámmal szövetséget kötött, tulajdonképpen egy ilyen egyoldalú kijelentést tett. Nem volt semmi „de”, „csak”, „ha”, „amennyiben”. Nagyon érdekes, hogy az Ószövetség görög ...

„Az Írások ugyanezt mondják Ábrahámról is: »Ábrahám hitt Istenben, aki elfogadta őt a hite alapján.« Értsétek meg tehát, hogy akik hisznek és bíznak Istenben, azok Ábrahám igazi gyermekei! Az Írás előre megmondta, hogy Isten a zsidóságon kívülieket a hitük által fogja elfogadni. Ezt az örömhírt Isten jó előre kijelentette Ábrahámnak, amikor ezt ígérte neki: »Rajtad keresztül áldom meg a Föld összes népét.« Ezt Ábrahám hittel elfogadta, s ezért Isten megáldotta őt — és a hívő Ábrahámmal együtt azokat is mind megáldja, akik maguk is hasonlóképpen hisznek.” (Galata 3:6-9 – EFO) Pál idejében a Biblia még csak az ószövetségi részből állt. Annak is elsősorban Mózes öt könyvét – helyesebben a Tórát – tartották nagy tiszteletben. Az apostol maga is többször hivatkozik az Ószövetségre, mint iránymutató, Istentől érkező üzenetre. Ezt azért fontos leszögeznünk, mert 21. századi keresztényként (bár meglepő, hogy mennyire nem újdonság ez) hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy ránk csak az új...

 „Krisztussal együtt engem is keresztre feszítettek, és meghaltam, s így ettől kezdve már nem a saját régi életemet élem, hanem Krisztus él bennem! Ezt az életet, amelyet most testben élek, az Isten Fiába vetett hit által élem, aki annyira szeretett engem, hogy önmagát áldozatul adta értem.” (Galata 2:20 – EFO) Teljes gőzzel készülök az idei Páneurópai Adventista Ifjúsági Kogresszusra, ami legnagyobb örömömre Spanyolországban lesz megrendezve. Lévén, hogy nyelvész alapokkal rendelkezem, gondoltam, nekiállok, és amennyit csak lehet, tanulok ebből a számomra eleddig ismeretlen nyelvből, hogy ha kint leszünk, néhány szót tudjak váltani a helyiekkel, és ne legyünk annyira elveszve nyelvi ismeretek hiányában. Szépen lassan haladok a tanulással, de hát az ilyent nem is lehet elkapkodni. Megnéztem a Duolingo-t, és állítólag körülbelül 400 szót már tudok is használni Spanyolul. Persze ez nem tűnik soknak, de talán már egy üveg vizet fogok tudni kérni a benzinkúton, ha arra kerül a sor...

Születésnap, szalagavató, esküvő, diploma… Mindegyikünknek vannak nagy napjai az életben. Neked milyen nagy eseményed lesz a közeljövőben? Nemrég beszéltünk arról, hogy a próféták nem jósok, hanem azok, akik Isten szemével látnak. Most egy olyan próféciáról lesz szó, ami a jövőbe enged belesnünk. De álljunk csak meg egy pillanatra: Most akkor mégis a jövőt tudjuk meg a próféciából? Hogyan derül ki a jövőről szóló próféciákból, hogy mi Isten akarata a jelenben? Nézzük meg, hogy miről ír Péter: „Mindenekelőtt értsétek meg, hogy az utolsó napokban olyan gúnyolódók lépnek majd színre, akik csak a saját emberi kívánságaikat követik, és mindenből gúnyt űznek! Azt mondják: »Jézus megígérte, hogy vissza fog jönni, igaz? De hol késik? Mióta őseink meghaltak, semmi sem változott! Minden ugyanúgy megy tovább, mint a világ teremtése óta.« Ezek a gúnyolódók szándékosan nem akarnak emlékezni arra, hogy Isten a szava által teremtette az eget és a földet réges-régen, majd a szárazfölde...

„Szabadságot ígérnek nekik, holott ők maguk is a romlottság rabszolgái. Ugyanis, ha valaki alulmarad a bűnnel szemben, rabszolgája lesz annak.” (2 Péter 2:19 – EFO) A mai tanulmányhoz olvasd el 2Péter 2:1-22. verseit! A világ leghalálosabb fordítási hibájából kifolyólag több, mint 150.000 japán katona és civil vesztette életét. 1945. június 22-én véget ért az  okinavai csata, ami a japánok vereségével és brutális veszteségekkel zárult. Ekkor a németek már másfél hónapja letették a fegyvert Európában, és mindenki számára világossá vált, hogy a japánoknak nincs több esélyük. Hirohito császár még aznap összehívta a vezérkart, és közölte, hogy el kell kezdeni a béketárgyalásokat. A potsdami deklarációként ismert ultimátumban a szövetséges nagyhatalmak felszólították Japánt, hogy azonnal adja meg magát, mert amennyiben ez nem történik meg, „olyan pusztítással kell szembenéznie, amilyent még nem látott a világ”. A mai eszünkkel már tudjuk, hogy mire is utalhattak, mikor ezze...

„Ezért teljesen megbízhatónak tartjuk a próféták üzenetét. Jól teszitek hát, ha hallgattok a prófétákra, mert a szavuk olyan, mint a fény a sötétségben. Figyeljetek is rá, amíg eljön a hajnal, és a hajnalcsillag felkel a szívetekben! Mindenekelőtt meg kell értenetek, hogy az Írásban található próféciák közül egyetlen egyet sem lehet önkényesen értelmezni és magyarázni. Ugyanis a próféciák sohasem ember akaratából keletkeztek, hanem úgy, hogy a Szentlélek indított bizonyos embereket arra, hogy az Isten üzenetét mondják!” (2Péter 1:19-21 – EFO)   Ha adventista családban nőttél fel, biztos, hogy úgy érzed, neked már semmi újat nem lehet mondani a próféciákról. Óvodásként le tudtad vezetni a Dániel és a Jelenések könyve kapcsolatát, mindent tudtál a világbirodalmak szerepéről a történelemben, és talán hozzám hasonlóan azon aggódtál, hogy legalább a családi nyaralásig ne kezdődjön még el a nagy nyomorúság. De vajon biztos, hogy olyan jól informáltak vagyunk ebben a kérdésben? ...

Ha tudnád, hogy hamarosan meghalsz, te kinek írnál levelet? A családodnak? A barátaidnak? És mit írnál nekik? Péter nagyon is valóságosan szembesült ezzel a problémával. Második levelében azokat a dolgokat gyűjti össze, amelyeket mindenképpen tudatosítani akar a címzettekben, még a halála előtt. Most a 2Péter 1:1-15-ig tartó részt vizsgáljuk meg alaposabban. „Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, üdvözletét küldi mindazoknak, akik velünk együtt ugyanazt a drága hitet kapták Istenünk és Üdvözítőnk, az igazságos Jézus Krisztus által. Mind több és több kegyelem és békesség töltsön be titeket azáltal, hogy Istent és Urunkat, Jézust, személyesen és egyre mélyebben megismeritek.” (1-2) Kiknek ír Péter? Mi lehet a levél témája a bevezetője alapján? Oké, a levél tehát minden kereszténynek szól. Ezt elég könnyű kiolvasni belőle. Na de kik azok a keresztények, és mi az a hit, amit Jézus által kaptak? Keresztény az, aki Krisztust követi, és ebből következik az a hit is, a...

„Egy dolgot biztosan tudok: csakis azok lehetnek igazán boldogok, akik keresik és megtalálják a lehetőséget mások szolgálatára.” (Albert Schweitzer)  Egyszer egy lelkésszel beszélgettem az elhivatottságról. Próbáltuk megfogalmazni, hogy mi az az elhívás, amit érezhetünk a szolgálatunkban. Valahogy így hangzott: „Nincs annál nagyobb dolog, mint embereket Jézushoz vezetni.” Ha komolyan vesszük azt, amit hiszünk és Jakab apostol levele alapján nem csak szóban, hanem tettekben, cselekedetekben is valljuk, akkor hamar rájövünk, hogy az e heti gondolatok a mi életünkre is vonatkoznak. Akkor is, ha esetleg nincs az imaházunkban ránk osztva vezetési feladat vagy nem érezzük magunkat vezetőnek. A vezetés lelki ajándék. Meg kell, hogy teremjen bennünk. Ápolni, gondozni kell, de legfőképpen akarni kell. Hiszek abban, hogy Isten mindenkit elhív egy olyan feladatra, ami rá van szabva és Ő tudja a legjobban végezni a közösségében, jól érzi magát benne. Te már megtaláltad a tied? Mi az? A...

„ Beszéltünk nektek arról, hogy Urunk, Jézus Krisztus nagy hatalommal fog visszajönni. De nem ravaszul kitalált történeteket meséltünk el nektek, hiszen mi a saját szemünkkel láttuk Jézus fenséges nagyságát! Ott voltunk Jézussal együtt a szent hegyen, amikor az Atya-Isten abban a dicsőségben és tisztességben részesítette, hogy a Felséges Dicsőség hangja szólt hozzá: » Ez az én Fiam, akit nagyon szeretek, és akiben gyönyörködöm! « Mi hallottuk ezt a Mennyből jövő hangot! ” (2Péter 1:16-18 – EFO) Ha feltennénk az embereknek a kérdést, hogy hány tanítványt tudnak felsorolni, Péter jó eséllyel köztük lenne. Nyilván azért, mert elég sok szó esik róla, egy aktív, lobbanékony természetű, nagy hangú, mindig a középpontban álló alakja a Jézust körülvevő csoportnak. Ha Péterről hallasz, neked mi az első történet, ami eszedbe jut róla?  Milyennek mutatja az be a tanítványt? Csak nagyjából tudjuk azt, hogy pontosan hogyan is került Jézus és Péter kapcsolatba, köszönhetően annak, h...

„Akkor ezt mondta Isten: Teremtsünk embert a magunk képére és hasonlóságára. Uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, mind az egész földön és a földön csúszó­mászó mindenféle állaton.” ​ (1Móz 1:26 – ÚRK) A Biblia első lapjain azt olvassuk, hogy amikor Isten befejezte a teremtést a földön, minden egyes nap végén azt mondta, hogy tökéletes az amit alkotott, beleértve az embert is. Sátánnak, azonban sikerült kételyt ébreszteni az emberiség szívében Isten iránt, és így bűnbe, az az a pusztulásba taszította az emberi fajt. Az ember sokkal többet veszített az engedetlenségével, mint csupán a „tökéletességét”​. Szinte minden megváltozott. „Elbitorolta az eredetileg Ádámnak adott uralmat a föld felett. Krisztus azonban áldozatával megfizette a bűn árát, amivel nemcsak az embert mentheti meg, hanem elveszett uralmát is visszaadja neki. Mindazt, amit az első Ádám elveszített, a második Ádám visszaszerzi.”​ (Ellen G. White cikke, Signs of the Times. 1908. november 4.) ...

„Mint tudjátok, két nap múlva lesz a Páska ünnepe. Akkor az Emberfiát kiszolgáltatják az ellenségeinek, és keresztre feszítik.” (Máté 26:1 - EFO) Fordítva látunk. Nem, ez nem valami lelki törvényszerűség megállapítása, hanem úgy értem, hogy a szemünkkel fordítva látunk, mert optikailag a retinánkon a világ fejtetőn jelenik meg, ahogy a fény betör a pupillánkon. Viszont az agyunk rájön, hogy valami nem stimmel és átkódolja a látottakat, hogy a világot olyannak lássuk, amilyen. Ha volt már érzéki csalódásod, akkor tulajdonképpen az agyad lett átverve, nem az érzékszerved. A leghétköznapibb példa erre a mozi, ami álló képek gyors sorozata, amit így mozgónak látunk. Tudom, hogy mindezzel nem mondtam semmi újat, csak rá akartam világítani arra, hogy az agyunk könnyen átverhető. Jézus utolsó napjaiban is valami hasonló történt a tanítványokkal, csak ők saját magukat csapták be. Jézus folyamatosan a közelgő haláláról és feltámadásáról beszél. Az áldozatról, aminek az ideje elérke...