Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

  1. tanulmány, december 31. – január 6. Isten családjának tagjai A negyedéves Bibliatanulmányunk arról szól, hogyan gazdálkodjunk azokkal az eszközökkel (anyagi javakkal), amelyeket Isten bízott ránk. De előtte nagyon fontos tisztázni az alapokat: Kik vagyunk mi Isten szemében? Milyen kapcsolatban vagyunk vele? És Ő milyen kapcsolatban szeretne lenni velünk?  Ha eddig a sáfárság számodra leginkább a kötelességekről szólt, gyere és gondold át velem ezeket az igéket, hogy meglásd, mennyi áldást tartogat számodra Isten ezeken a „kötelességeken” keresztül is! „Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk.” 1János 3:1 (RÚF) Ismered ezt a pólófeliratot? „Yes, I am a princess, my father is the King of kings” (Igen, hercegnő vagyok, az apukám a királyok Királya). János azt mondja, Isten gyermekei vagyunk. Mit jelent ez számodra? Miben tudod megélni a hétköznapjaidban, hogy Isten gyermeke vagy? Gondoltál már...

„Uram, nem láttuk, hogy te éhes lettél volna. Mikor adtunk neked enni? Nem láttuk, hogy szomjas lettél volna. Mikor adtunk neked inni? Mikor történt az, hogy idegen voltál a városunkban, és mi szállást adtunk neked? Nem láttuk, hogy ruhára lett volna szükséged. Mikor adtunk neked ruhát? Nem láttunk téged a betegek között, sem a börtönben. Mikor látogattunk meg? Akkor a király így válaszol majd: Igazán mondom nektek: amikor segítettetek a testvéreimnek – akár a legkisebbnek is –, akkor nekem segítettetek.” (Máté 25:37-40 – EFO) Jézus főként arra használta hatalmát, hogy betöltse az emberek szükségleteit. Nem gyógyított meg mindenkit, ahogy azonban a bűnösökkel és szükségben szenvedőkkel bánt, abból nyilvánvaló, hogy Isten szeretettel és együttérzéssel fordult feléjük. Csodái mind egy jobb világ előhírnökei voltak. Az apostolok később is gyakran rácsodálkoztak, milyen gazdagon árasztja ki ránk Isten a szeretetét. Az ő gyermekei vagyunk! De ha ez így van, adódik a kérdés: miért n...

Szereted a jó történeteket? Szeretsz olvasni, filmet vagy sorozatot nézni? Esetleg belegondoltál már, hogy milyen lenne a kedvenc történeted világának (fő)szereplőjének lenni? De biztos nem ezek a kérdések futottak végig a fejeden, amikor a Gondolatébresző új témájának címét megláttad… Apropó… miért nem? Ha azt gondolod, hogy ez a könyv a csodás múltról szól, amikor sokkal könnyebb volt kereszténynek lenni, és különben is, sokkal könnyebb volt hinni is akkoriban, akkor még biztos nem olvastál eleget az első keresztényekről. Tudtad, hogy az első keresztények nagyrésze ugyanúgy csak történetek alapján hitt Jézusban, mint te is? Tudtad, hogy komoly nézeteltérések voltak a helyes keresztény életmódról a gyülekezeteken belül? Tudtad, hogy akkor is ugyanúgy meglepődtek az emberek a keresztények gondolkodásán, mint ma? Tudtad, hogy az, hogy valaki feltámadt a halálból, az már akkor is valótlannak tűnt? Tudtad, hogy az Apostolok cselekedetei egy olyan történet, aminek te is a sz...

„ A vámszedők és a bűnösök mind Jézus köré gyűltek, hogy hallgassák őt. De a farizeusok és a törvénytanítók morgolódni kezdtek: » Ez az ember a bűnösökkel barátkozik, sőt, együtt eszik velük! « ” (Lukács 15:1-2) A gyülekezetek rendkívül sok energiát fektetnek abba, hogy felvegyék a kapcsolatot olyan emberekkel, akik még nem tértek meg, és Jézushoz vezessék őket. Előadássorozatok, egészségügyi programok, párkapcsolati tréningek, szeretetszolgálat, gyermektáborok, sportolási lehetőségek... Hosszú listát lehetne írni ezekből. De vajon el tudjuk mondani azt magunkról, hogy az emberek körénk gyűlnek, hogy hallgassák amit mondunk? Hogy el kell menekülnünk előlük, hogy egy kicsit magunk legyünk és feltöltődhessünk (Máté 14:13)? Milyen hatékonynak látod a gyülekezeted törekvéseit minél több ember elérésére? Mi volt a legjobban sikerült evangelizációs alkalmatok? Mit gondolsz, az miért volt sikeres? A negyedév első tanulmányában beszéltünk arról, hogy a kereszténység lényege az, ...

„Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, kenyeret ad az éhezőknek, kiszabadítja a foglyokat az ÚR. Az ÚR megnyitja a vakok szemeit, az ÚR fölegyenesíti a görnyedezőket, az ÚR szereti az igazakat.  Az ÚR őrzi a jövevényeket, támogatja az árvát és az özvegyet; de a bűnösöket tévútra vezeti.” (146. Zsoltár 7-9.) Hányszor jártál már így? Szombat reggel van, díszmagyarban várod a buszt, vagy ülsz be az autóba, hogy fél tízre biztosan odaérj a gyülekezetbe. Három percet késel a szombatiskoláról, megvető pillantások mindenfelől, ráadásul még a ruhád sem elég hosszú/fekete/stb. Az istentiszteletet végigülöd, és bár az elhangzottak vonatkozhatnának mindenkire, neked is csak a másik sorban ülő jut eszedbe — bizony, meg kellene változnia. A délutáni óra nem maradhat el, még akkor sem, ha csak hárman jönnek össze, és miután végre hazaértél, várod a naplementét, mint a rabbi a San Francisco-i Kölyök című filmben. Isten határozott tervvel adta a szombatot az ember részére. Eredetileg ...

Sok kultúrában és társadalomban hatalmas a jelentősége annak, hogy kik a szüleid vagy melyik társadalmi osztályba születtél. Ez a hagyomány végigkíséri az emberiség történelmét, és a világ számos helyén napjainkban is mélyen gyökerezik, nem tűnt el. De vajon mekkora hatással van ránk az, hogy hová születtünk? Mit gondolsz, mennyiben befolyásolja későbbi életedet az, hogy kik a szüleid, milyen iskolákat végeztek, milyen a bőrszínük és az anyagi körülményeik? Ezek közül melyiknek van szerinted legnagyobb hatása a jelenedre és a jövődre? Tanárnak készülök, és egyszer azt hallottam, hogy egy gyerek ugyanazt a tanulmányi szintet fogja elérni, mint a szülei, illetve attól legfeljebb egy szinttel fog eltérni. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk az én szüleim legmagasabb iskolai végzettsége egy főiskolai diploma, akkor érettségit biztos szerzek, nagy valószínűséggel tovább is tanulok, de kicsi a valószínűsége, hogy egy doktori címet is szerezzek. Na de ha csak nyolc általánost végeztek a s...

Jézus elment. Itt hagyta a tanítványait egy nagyon nehéz feladattal: „Mennyei Atyám minden hatalmat nekem adott a Mennyben és a Földön. Ezért menjetek el a nemzetekhez, és tegyetek tanítványommá minden embert az egész világon! Merítsétek be őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevébe! Tanítsátok őket, hogy engedelmeskedjenek mindannak, amit én parancsoltam nektek!” (Máté 28:18-20a - EFO) Összegyűjtöttem néhányat azok közül a problémák közül, amivel az első időkben ezeknek az embereknek szembesülniük kellet. Aki a barátjuknak mondta magát, otthagyta őket, már nem láthatták szemtől szembe, nem beszélgethettek vele úgy, mint korábban. Ez a barát rájuk bízta egy olyan feladat folytatását, amiért őt már egyszer megölték, így nem elképzelhetetlen, hogy rájuk is ez vár. Csapatuk nagy része tanulatlan, egyszerű ember, nyelvismeret, szónoki és teológiai tanulmányok, illetve tudományos ismeretek nélkül. Azt a feladatot kapták, hogy kb. hetvenen fogják magukat, és a világon élő össz...

Mielőtt belekezdenénk Pál „missziói stratégiájának” tanulmányozásába, érdemes megemlítsük, hogy ha Pál nincs, emberileg nézve nincs keresztyénség. Ő volt a nagybetűs MISSZIONÁRIUS. Pálnak egyetlen dolog kötötte le minden idejét és figyelmét, ez pedig a misszió volt. Igen, jól értetted. Mindent hátrahagyott, minden mást feleslegesnek ítélt, és teljes erővel arra a küldetésre koncentrált, amit a Damaszkusz felé vezető úton kapott ( ApCsel 9:1-31 ). Ez egy jól felépített stratégiát eredményezett, aminek nézzük most meg néhány pontját!

„Én is azt mondom nektek: kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. 10 Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak megnyittatik.” (Lk. 11:9-10 RÚF) Szoktál imádkozni? Reggel és este, esetleg dolgozatok előtt? Miért imádkozol? Mi a célja az imának úgy egyáltalán? Minden keresztény tudja, hogy imádkozni jó, és mindenki érzi a szükségességét. A világban elcsendesedésnek hívják, meditációnak, mi megspékeljük ezt egy kis Istennel való beszélgetéssel is. De felteszek egy másik kérdést: tudsz imádkozni? Mert megvallom őszintén, nem mindenki tud. Sokan vannak, akik úgy imádkoznak Istenhez, mint amikor te, vagy én bemegyünk a boltba, és egy kiló kenyeret kérünk. Vannak, akik úgy imádkoznak, mint a színész, aki napjában ötször mondja el, hogy „Színház az egész világ…” . Elmondja, szép is, de tartalma  már nincs.

Nem tudom, te hogy jöttél ki a szombattal, mikor még kisebb voltál és nem is tudtad, miért szombat, mit jelent a szombat. Én arra emlékszem, hogy néha szerettem a szombatot, néha nem. Ez leginkább attól függött, hogy hova mentünk és hol volt közös ebéd, ki volt a gyerektanító és érett-e már a körte a gyüli udvarán vagy lehetett-e gyűjteni stikában diót a hátsó udvarban. Később, mikor megtértem, rácsodálkoztam, hogy micsoda vak és süket lehettem több éven át a gyülekezetben, hogy nem fogtam fel Jézus kereszthalálát, miközben milyen sokszor erről beszéltek. Ezzel sok mindent leírtam. Ennyire figyeltem a szombati prédikációkon és a gyerektanításokon. Vagy éppen ennyire sem érdekelt. Egyszóval a gyerekkori szombatnapok nekem (és valószínűleg nem csak én voltam így) nem a teremtés emlékünnepéről és Isten imádatáról szólt. Csak egy szokás volt, hétről-hétre, ami a kajálásról, játékról, társaságról szólt.

„És leszállt rá a Szentlélek látható alakban, mint egy galamb. A Mennyből pedig hang hallatszott: ››Te vagy a Fiam, szeretlek téged, és benned gyönyörködöm.‹‹” (Luk 3:22 - EFO) Azt láthatjuk, hogy mielőtt Jézus sok csodákat művelt volna, nyilvános szolgálata szintén egy nagy csodával kezdődik: megkeresztelkedik.

Nekem komolyan nehézséget okoz, hogy ne akarjak mindent jobban tudni másoknál. Meg az is, hogy segítséget kérjek. És szörnyen nehéz elismerni, hogy hibáztam... meg persze bocsánatot kérni... Problémám van az alázattal. Saját magamra nézve ezt olvasom a Bibliában: „ Jól ismerem mindazt, amit teszel. Ismerlek téged: sem hideg nem vagy, sem forró. Bárcsak hideg, vagy forró lennél! De mivel langyos vagy, kiköplek a számból! Azt mondod: Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és nincs szükségem semmire! Nem veszed észre, hogy valójában milyen nyomorult vagy, szánalmas, szegény, vak és meztelen? Azt tanácsolom, hogy tőlem vegyél igazi aranyat, amelyet tűzben tisztítottak meg, hogy valóban gazdag legyél! Tőlem vegyél fehér ruhát, hogy eltakard szégyenletes meztelenségedet! Tőlem vegyél orvosságot a szemedre, hogy tisztán láss! ” (Jelenések 3:15-18 EFO)

Ahogy „növekedünk Krisztusban”  nem meglepő, hogy az e heti gondolatébresztésünk is Jézusról, mint példaképről szól. De mielőtt bármire is rájövünk az olvasgatás alatt, egy fontos kérdést érdemes megválaszolni magunknak: MIÉRT CSINÁLOD EZT AZ EGÉSZET? Elkezdted olvasni a heti gondolatébresztőt (netán az eredeti szombatiskolát is?), talán azért mert így szoktad. Lehet, hogy a héten te tartod az ifi bibliakört és kéne egy kis infó vagy téma. Azonban Krisztusi életről nem lehet csak olvasni. Mi keresztények sokat beszélgetünk erről a témáról, de ha nincs meg egy olyan belső motiváció, ami késztet erre, kíváncsivá tesz, vágyakozóvá, akkor csak száraz dogmának vagy frázis puffogtatásnak fog tűnni az egész. Tehát mindenek előtt gondolatban (vagy akár fizikailag) csendesedj el. Fújd ki magad, dobd ki a fejedből a sok zavaró gondolatot és keress választ arra, hogy miért szeretnél Krisztusra hasonlítani.

MIT GONDOLNAK RÓLAD A TÖBBIEK? Tükörbe nézel. Egy szempár mered vissza rád. Megvan az arcod, orrod, szád. Mosolyod egyszerre tükröz boldogságot és szomorúságot. De ezzel nem is igazán foglalkozol. Előkapod a mobilodat, egy villanás, három gombnyomás: kész a selfie. A közösségi média lassan, de biztosan változtatja meg életünket. Ha kapcsolatokra vágyunk, biztos alternatíva a világháló. Egy perc alatt ítéletet mondhatsz a másikról a Facebook-profilja alapján. Kicsit majd irigykedsz, kicsit kárörvendsz, kicsit vele örülsz, de egy perc elegendő, hogy kialakítsd iránta szimpátiádat. Pedig csak fényképeket és gondolatok sokaságát tartalmazza. Eltöprengsz: vajon mit gondolnak rólad a többiek? Vajon egy boldog embert látnak, ha adatlapodra tévednek? Irigykednek, vagy inkább csak kinevetnek? A gondolat elkezd belülről felőrölni és pár perc múlva már ott a boldog, szexis mosolyod az adatlapodon, mint aki tökéletes összhangban van önmagával és a külvilággal. De közben félsz, mert te j...