Ugrás a fő tartalomra

2015/2/7 - Jézus, a Szentlélek és az imádság

„Én is azt mondom nektek: kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. 10 Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak megnyittatik.” (Lk. 11:9-10 RÚF)
Szoktál imádkozni? Reggel és este, esetleg dolgozatok előtt? Miért imádkozol? Mi a célja az imának úgy egyáltalán?
Minden keresztény tudja, hogy imádkozni jó, és mindenki érzi a szükségességét. A világban elcsendesedésnek hívják, meditációnak, mi megspékeljük ezt egy kis Istennel való beszélgetéssel is. De felteszek egy másik kérdést: tudsz imádkozni?
Mert megvallom őszintén, nem mindenki tud. Sokan vannak, akik úgy imádkoznak Istenhez, mint amikor te, vagy én bemegyünk a boltba, és egy kiló kenyeret kérünk. Vannak, akik úgy imádkoznak, mint a színész, aki napjában ötször mondja el, hogy „Színház az egész világ…”. Elmondja, szép is, de tartalma  már nincs.
Pedig az ima kifejezetten fontos része a keresztényi életnek. Ez az a kapcsolat, amit senki nem vehet el tőlünk (néha azt hiszik, de az oroszlánok vermében is van térerő, mint ez utólag kiderült) és ami nélkül lelkileg kiszáradnánk. Éppen ezért kritikus fontosságú megvizsgálnunk, Jézus életében milyen szerepe volt az imának.

Lukács evangéliumában azt találjuk, hogy Jézus a Szentlelken keresztül tartotta a kapcsolatot Istennel. Láthatjuk, hogy míg Keresztelő János vízzel, Jézus Szentlélekkel” keresztelt. Ennél sokkal többet találunk erről a kapcsolatról a következő versekben: Lk 1:35, 41; 2:25-32. Olvasd el őket, és fogalmazd meg, mit találunk itt Jézus és a Szentlélek kapcsolatáról!

Jézus életét végigkíséri a Szentlélek felügyelete, minden lépésében a Szentlélek, a három isteni személy közül a „legmegfoghatatlanabb” irányítja őt, és befolyásolja a körülötte lévő emberek gondolkodását. Illetve rajta keresztül tartotta a kapcsolatot Jézus az Atyával.
Jézus nem csak reggel és este imádkozott. Lukács evangéliumában sok helyen olvashatunk arról, hogy Jézus imádkozott. Olvasd el a következő szakaszokat, és gyűjtsd ki, hogy melyik alkalommal miért, és hogyan beszélt az Atyával!
1. Jézus imádkozott keresztségekor (Lk 3:21).
2. Jézus imádkozott, mielőtt kiválasztotta tizenkét tanítványát (Lk 6:12-13).
3. Jézus imádkozott tanítványaiért (Lk 9:18).
4. Jézus imádkozott megdicsőülése előtt (Lk 9:28-36)
5. Jézus imádkozott a Gecsemáné-kertben (Lk 22:39-46)
6. Jézus imádkozott, hogy le tudja tenni életét Isten kezébe (Lk 23:46)
Feltételezhetjük, hogy ennél sokkal többször is imádkozott, de ezek nagyszerű példát adnak arra nézve, hogy mi magunk hogyan szóljunk Istenhez.
Volt azonban még egy alkalom, amikor konkrétan megtanította a hallgatóit imádkozni. Kicsit néha ódzkodunk a Mi Atyánk”-tól, mert valami hagyományközpontú liturgiához kötjük, pedig ebben az imában sokkal több van, mint azt mi első ránézésre gondolnánk.

Olvasd el, és kicsit gondolkozz el a Mi Atyánk”-on! Ha úgy érzed, mondd is el, mint imát Istenhez, (nincs ebben semmi rossz) és gondold végig a szükségleteid fényében! Ennél összetettebben, vagy inkább egyszerűbben szoktál imádkozni? Melyik a jobb? Hogyan kell imádkozni?
„(Mi) Atyánk, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként. És bocsásd meg bűneinket, mert mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek. És ne vígy minket kísértésbe!” (Lk. 11:2-4 RÚF)
Abraham Maslow, amerikai pszichológus az 1900-as évek elején felrajzolt egy piramist, (Maslow-piramis) ami rámutat az ember legalapvetőbb szükségleteire. Sokat lehetne beszélni erről a piramisról, és azóta már több másik elmélet is megjelent, de ha ehhez a gondolatmenethez hasonlítjuk Jézus imáját, nagyon érdekes dolgot láthatunk.

Maslow a következő szinteket, emberi szükségleteket határozta meg a piramisban:
1. (legalsó) szint: Létszükségletek  táplálék, víz, oxigén
2. szint: Biztonság  létbiztonság; közbiztonság; anyagi biztonság; magántulajdon
3. szint: Szociális szükségletek, a valahova tartozás szükséglete - anya-apa-testvérek – család; barátok; isten; házastárs – szerelem; munkakapcsolatok; társadalmi szintű kapcsolatok…
4. szint: Elismerés  felismerés, teljesítmény, kiválóság, tisztelet, megbecsülés;
5. szint: Önmegvalósítás  az egyén követi, kibontakoztatja a belső képességeit, kreativitás, beteljesedés
Olvasd végig újra Jézus imáját, vesd össze Mt 6:9-13-al és gondolkozz el, hogy a következő részek melyik szükségletekbe helyezhetők bele:
„Mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként”„ne vígy minket kísértésbe” (Szabadíts meg minket a gonosztól” ld. Máténál)
„(Mi) Atyánk, (aki a mennyekben vagy” ld. Máténál)
„ És bocsásd meg bűneinket, mert mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek.”„mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké.” (Ld. Máténál)

(Ha nem sikerült minden szakaszhoz szükségletet párosítani, csak nézd meg a piramis szintjeit, ugyanez a sorrend a szakaszoknál is.)

Isten minden szükségletünket meg akarja és meg tudja adni. Ezt Jézus is tudta, nekünk is biztosnak kell lennünk benne. Jézus nem arra tanította a tanítványait, hogy mindig ugyanazt mondják, amikor Istennel beszélnek (és hogy ugyanazt mondják el sok százszor akár), sokkal inkább arra, hogy minden szükségletükkel forduljanak Istenhez, mert Ő fog tudni segíteni nekik.

Persze nem szabad elfeledkeznünk azokról a tanulságokról sem, melyeket Jézus Lk. 18:9-14-ben tanít a számunkra! Nehogy a rossz oldalon álljunk!

Soha ne feledd: Imádkozni nem csak reggel és este lehet, és nem csak azért, hogy szépen szóljon! Isten minden szükségletedet meg akarja adni, és a Szentlélek melletted is itt van ugyanúgy, ahogy Jézus mellett is volt!

Barátotok, Kiki

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2025/1/1 – Isten őszinte szeretete (január 4)

1. Isten őszinte szeretete (Január 4.) Ebben a tanulmányban Isten jelleméről fogunk gondolkodni. Arról, hogyan tudja kiegyensúlyozottan bemutatni a szeretetteljességet és igazságosságot egy személyben anélkül, hogy ellentmondásokba ütközne. És mit jelent az, hogy számunkra is hasonló életet szán, amelyben mindenkit egyenlőként kezelünk, és igazságosan bánunk velük, akár ösztönösen jön, hogy ilyen módon mutassunk szeretetet az irányukba, akár tudatos erőfeszítés kell hozzá. Olvassátok el Egyszerű Fordítású Bibliából Hóseás próféta könyvének 1. fejezetét! (A világosabb megfogalmazás és a magyarázó jegyzetek segítenek jobban átlátni.) Ismertétek ezt a történetet? Mit mond ez számotokra Isten jelleméről? Beleillik az istenképetekbe, hogy Ő néha ilyen furcsa dolgokat is kérhet a követőitől? Miért? Beszélgessetek ezekről! Isten hűsége és szeretete dacára saját választott népe újból és újból fellázadt ellene. A Szentírás ezért mutatja be többször is úgy az Urat, mint aki egy rossz házasságban...

2025/1/10 - A hatalom gyakorlásának szabályai (március 8.)

  10. A hatalom gyakorlásának szabályai (Március 8.) A hatalom Gyerek voltam még, amikor egy idős lelkész megtanított nekem egy szójátékot: "Azt mondják a hatalmasok, hogy akinek hat alma sok, annak hatalma sok, de akinek hatalma nincs, annak hat alma sincs." A közmondás azt az ironikus gondolatot hordozza, hogy a hatalom és az anyagi javak közötti összefüggés sokszor igazságtalanul alakul. A hatalommal bírók könnyebben jutnak hozzá a javakhoz, míg a hatalom nélküliek számára az alapvető dolgok is elérhetetlenek lehetnek. Szerinted mit jelent a hatalom? Neked milyen hatalmad van? Kik azok, akik rajtad gyakorolnak hatalmat és hogy viseled? Van olyan személy, akit felruháztál hatalommal?   Közjogi értelemben, a hatalom megszerzésének két útja van. Demokratikus környezetben a választók felhatalmaznak valakit közvetlenül, vagy megbízott küldöttjeik által. Ebben az esetben a polgárok legalább egyszerű többsége átadja valakinek, vagy egy csoportnak a hatalom gyakorlásának jogát, am...

2025/1/2 – Szövetség és szeretet (január 11)

 2. Szövetség és szeretet (Január 11.) Keresztény körökben gyakran emlegetjük a görög agapé szót, amely a feltétlen, önfeláldozó és önzetlen szeretetet jelöli. Ezért ezt a szót gyakran egyedül Isten szeretetével azonosítjuk. Az igazság azonban az, hogy emberek is képesek így szeretni. Sőt, Isten is képes máshogyan szeretni, hiszen a szeretet saját természeténél fogva egy többdimenziós dolog. Így amíg az alábbi jól ismert versben az eredeti szöveg az agapét használja (“Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” János 3:16), addig például János 16. fejezetének 27. versében a fileó kifejezés áll az eredetiben („Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem”.) Egy újabb görög szó, amit ugyanúgy a szeretetre használunk, de annak valahogy egy másik rétegét fogja meg. A fileo a baráti szeretetet jelöli, ezért úgy is lefordíthatnánk, hogy ‘kedvel’. Tehát az utóbbi bibliaverset val...