Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

„Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te utódod és az ő utódja között: ő a fejedet tapossa, te pedig a sarkát mardosod.” (I. Mózes 3:15, RÚF) Minden itt kezdődött. Isten megteremtette a világosságot, hogy az ember fényben élhessen. Megteremtette a vizeket, a szárazföldeket, az eget, hogy az embernek meglegyen a helye a világban. Ez az ember lakhelye, a teremtménye ízlésére formálta azt. Ezután megteremtette a növényeket, hogy az embernek legyen mit enni, Megteremtette a különféle csillagokat, a napot, a holdat, hogy az ember mérni tudja az időt, a gyorsaságot, a távolságot, lásson fényt és sötétséget. Megteremtette a vízi állatokat, és a madarakat, megteremtette a szárazföldön élő állatokat, a csúszómászókat, és látta Isten, hogy ez jó az embernek. Ez jó neki. Ezután otthagyta a Mennyet, és a porba térdelt, úgy alkotta meg sárból, a saját kezével az embert. Végre élni fog az, akire annyira vágyik, akit annyira szeret, hogy minden vágya, hogy vele élhessen....

A gravitáció az egyik legjelentősebb azok közül a természeti törvények közül, amelyek meghatározzák az életünket. Soroljatok fel néhány dolgot, ami ebből a tömegvonzás törvényéből következik!  Isten teremtette ezt a világot, és annak törvényeit is. Mit gondolsz, miért van szükségünk ezekre a fizikai törvényekre? Isten királyságának alapja a szeretet törvénye, aminek első kitétele, hogy önkéntes kell legyen. Azért ez furcsa, nem? Képzeld el, ha a gravitáció is ilyen lenne, eldönthetnénk, hogy hasson-e ránk, vagy ne... Csakhogy ennek a törvénynek csakis így van értelme. Parancsra nem lehet szeretni, így ha Isten ragaszkodni akar a saját maga által felállított játékszabályokhoz, akkor ez a törvény egyenes út a szabad akarat törvényéhez, amivel  hatalmas kockázatot vállalt Isten. Ha szabad akaratot ad minden teremtményének, akkor fennáll annak a veszélye, hogy kilépünk abból a rendszerből, ami a legjobb nekünk (hiszen erre lettünk teremtve), ami egyenes út a pusztuláshoz. Mi...

„Mert Szövétnek [fényforrás] a parancsolat, és a tudomány világosság, és az életnek útja tanító-feddések” (Példab. 6:23) Jogosan merül fel bárkiben a kérdés: vajon mit is jelent az, hogy valami élet-halál kérdés? Ez valami olyasmit jelenthet, hogy vannak dolgok, melyek eldöntése az életünk javát szolgálhatja, vagy pedig az ellenkező dolgot, vagyis halált vonhat maga után.

Mit gondolsz, hogyan van jelen Isten a mi világunkban? Egyáltalán van arra szükség, hogy bármennyire is foglalkozzon vele? Esetleg ő maga is valamilyen módon a teremtett világ része? Az évek során nagyon sok furcsa elképzeléssel álltak elő erre nézve az emberek. A legismertebbekről talán már te is hallottál: Deizmus: Isten megteremtette az önmagát irányítani képes világot, majd magára hagyta, hogy további isteni tettek nélkül fejlődjön tovább. Panteizmus: Isten és a világ azonosítása, vagyis ez a felfogás a világot isteni mivoltúnak tekinti. Panenteizmus: A világ Isten része, mintha a saját teste volna, vagyis Isten részben azonos a világgal, részben túlhaladja azt.

A múlt héten beszélgettünk a teremtés munkájának kezedéről. Emlékeztek rá? Össze tudnátok foglalni egy mondatban, hogy mi a tanulsága? (nem azt, hogy mi történt!) Megtanulhattuk, hogy a világosság minden élet előfeltétele. A héber ember számára ez volt a legfőbb életerő (D vitamin :)). A Teremtő szava ad győzelmet a világosságnak a sötétség felett, amelyet külön nem is kell megteremteni. Naptól függetlenül. Gondolkodtatok már arról, hogyan lehetett világosság a 4. nap előtt? Mondjatok példákat arra, amikor a Jóisten dicsősége szolgál fényforrásként… számunkra. (Jelenések könyve, Mózes arca). Ahogy halad előre a teremtés, lépésről lépésre szorul vissza az életellenes, kaotikus állapot, hogy a Föld felszabaduljon az élet terévé.

„Messze kinn a Galaxis Nyugati Spirálkarjának soha fel nem térképezett, Isten háta mögötti zugában található egy sehol sem jegyzett sárga nap. . Durván kilencvenmillió mérföldre tőle kering egy tökéletesen jelentéktelen, kékeszöld bolygócska, melynek majomtól eredő civilizációja oly döbbenetesen primitív, hogy a kvarcórát még mindig pompás dolognak tartja.” Talán nem sokan tudjátok, hogy melyik kedvenc regényem kezdő sorai az előbbiek. A következőt viszont biztosan ismeritek: "Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet" Bár a Bibliát nem úgy szoktuk olvasni, mint a Galaxis Útikalauz Stopposoknak ot, vagy bármely hétköznapi könyvet, ebben a negyedévben visszalapozunk a kis fekete, keményfedelű mentálhigiénés tanácsadónk első lapjaira, és a létünk alapjait, okát, és értelmét kutatjuk együtt. Hát vágjunk is bele!