Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

  3. Az örökkévaló evangélium Húsvétot ünnepeltünk néhány napja, Jézus feltámadását (ha április 9-én olvasod ezt a tanulmányt, akkor pont időben vagy). Ő értünk halt meg és kelt újból életre. Ennyit érünk Isten szemében, hisz a mindent adta oda értünk, azért, hogy helyreállítsa azt, amit elrontottunk, és egy örökkévalóságon át együtt élhessünk az újjáteremtett Földön. Ilyen az Isten. Ez az örök evangélium. Nincs is jobb téma, amiről gondolkodhatnánk együtt ezen a héten.  Játsszunk először egy asszociációs játékot! Milyen igék csendülnek fel benned, ha meghallod az evangélium szót? „Ez Jézus Krisztus kijelentése. Azért kapta Istentől, hogy előre megmutassa a szolgáinak azokat, amiknek hamarosan és hirtelen meg kell történniük. Jézus elküldte angyalát a szolgájához, Jánoshoz, hogy jelképek által közölje vele ezeket, János pedig tanúskodott mindarról, amit látott. Ez az, amit Isten üzent, amit Jézus Krisztus kijelentett Jánosnak. Boldog és áldott, aki felolvassa, s boldogok és ál...

„Uram, nem láttuk, hogy te éhes lettél volna. Mikor adtunk neked enni? Nem láttuk, hogy szomjas lettél volna. Mikor adtunk neked inni? Mikor történt az, hogy idegen voltál a városunkban, és mi szállást adtunk neked? Nem láttuk, hogy ruhára lett volna szükséged. Mikor adtunk neked ruhát? Nem láttunk téged a betegek között, sem a börtönben. Mikor látogattunk meg? Akkor a király így válaszol majd: Igazán mondom nektek: amikor segítettetek a testvéreimnek – akár a legkisebbnek is –, akkor nekem segítettetek.” (Máté 25:37-40 – EFO) Jézus főként arra használta hatalmát, hogy betöltse az emberek szükségleteit. Nem gyógyított meg mindenkit, ahogy azonban a bűnösökkel és szükségben szenvedőkkel bánt, abból nyilvánvaló, hogy Isten szeretettel és együttérzéssel fordult feléjük. Csodái mind egy jobb világ előhírnökei voltak. Az apostolok később is gyakran rácsodálkoztak, milyen gazdagon árasztja ki ránk Isten a szeretetét. Az ő gyermekei vagyunk! De ha ez így van, adódik a kérdés: miért n...

„Ha letérsz az útról, ha jobbra vagy balra elhajolsz, füled meghallja a mögötted szóló hangot: »Ez a helyes út, ezen járjatok!«” (Ézsaiás 30:21 – EFO) Törvény és kegyelem. Olyan sokszor használt, mégis olyan kevéssé értett kifejezések. Szegény Pál is megpróbált valahogy rendet tenni a fejekben és a szívekben, de mindig valahogy szélmalomharcot vívott. Talán azért, mert a probléma nem a megértéssel hanem a hitetlenséggel van. Pál, akiben ott él a kegyelem és akit Isten lelke vezet, olyan embereknek magyarázza ezeket a dolgokat, akik szintén átélték már ezt az állapotot, életérzést, de valahogy mindig átvették az irányítást Istentől újra a saját kezükbe. A két irány, a bizonyos ló egyik vagy másik oldala pedig a törvényeskedés és a szabadosság. Mindegyik a lelkiismeretünket nyugtatja, a törvényeskedéssel a saját szemünkben akarunk jobbak lenni, a másikkal pedig folyton felmentjük magunkat. Kegyelemben élni tulajdonképpen Isten jelenlétében élést jelent és ez egyszerűen jó érzés....

„Akkor ezt mondta Isten: Teremtsünk embert a magunk képére és hasonlóságára. Uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, mind az egész földön és a földön csúszó­mászó mindenféle állaton.” ​ (1Móz 1:26 – ÚRK) A Biblia első lapjain azt olvassuk, hogy amikor Isten befejezte a teremtést a földön, minden egyes nap végén azt mondta, hogy tökéletes az amit alkotott, beleértve az embert is. Sátánnak, azonban sikerült kételyt ébreszteni az emberiség szívében Isten iránt, és így bűnbe, az az a pusztulásba taszította az emberi fajt. Az ember sokkal többet veszített az engedetlenségével, mint csupán a „tökéletességét”​. Szinte minden megváltozott. „Elbitorolta az eredetileg Ádámnak adott uralmat a föld felett. Krisztus azonban áldozatával megfizette a bűn árát, amivel nemcsak az embert mentheti meg, hanem elveszett uralmát is visszaadja neki. Mindazt, amit az első Ádám elveszített, a második Ádám visszaszerzi.”​ (Ellen G. White cikke, Signs of the Times. 1908. november 4.) ...

„ Szólt Isten: » Alkossunk embert, aki hasonló hozzánk, és olyan, mint mi. Uralkodjon a tenger halain, az ég madarain és a háziállatokon. Uralkodjon az egész földön és a kisebb állatokon, amelyek a földön mozognak! « Megteremtette hát Isten az embert, aki hasonlít hozzá. Úgy teremtette, hogy olyan legyen, mint ő. Férfinak és nőnek teremtette őket. ” (1Mózes 1:26-27 – EFO ) Keresztényként hiszünk abban, hogy Isten a saját képére teremtette meg az embereket, vagyis olyannak, hogy hasonlítsunk hozzá. De vajon még mindig olyanok vagyunk mint Isten? Ha körülnézünk a világunkban, mit látunk? Háborúk, faji ellentétek, pénzügyi válságok, éhezés, sikkasztás, hazugságok vesznek minket körül, amit az emberek hoztak létre. Olyanok vagyunk mint Isten? Vagy legalább a keresztények olyanok? Azok a keresztények, akik marakodnak egymás között, lenéznek mindenkit, aki nem keresztény, meghurcolnak bizonyos bűnöket, másokról viszont nem vesznek tudomást... Olyanok vagyunk, mint Isten? Mit jele...

„Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te utódod és az ő utódja között: ő a fejedet tapossa, te pedig a sarkát mardosod.” (I. Mózes 3:15, RÚF) Minden itt kezdődött. Isten megteremtette a világosságot, hogy az ember fényben élhessen. Megteremtette a vizeket, a szárazföldeket, az eget, hogy az embernek meglegyen a helye a világban. Ez az ember lakhelye, a teremtménye ízlésére formálta azt. Ezután megteremtette a növényeket, hogy az embernek legyen mit enni, Megteremtette a különféle csillagokat, a napot, a holdat, hogy az ember mérni tudja az időt, a gyorsaságot, a távolságot, lásson fényt és sötétséget. Megteremtette a vízi állatokat, és a madarakat, megteremtette a szárazföldön élő állatokat, a csúszómászókat, és látta Isten, hogy ez jó az embernek. Ez jó neki. Ezután otthagyta a Mennyet, és a porba térdelt, úgy alkotta meg sárból, a saját kezével az embert. Végre élni fog az, akire annyira vágyik, akit annyira szeret, hogy minden vágya, hogy vele élhessen....

Néhány ráhangoló kérdés: Mi a kultusz? Istenben vetett hitünk rendezett, istentiszteleti keretek között folyó rendszeres megvallása. Nem Istennek, hanem az embernek van rá szüksége, hitének megvallásához. Mi a reform? Visszatérés az alapokhoz. Nem újítás, nem konzervatív hagyománytisztelet, hanem újragondolni az érvényes tartalom felől a formákat. Ki volt Jósiás? Júda utolsó nagy királya (Kr. e. 639­-608) között, aki a bálványok imádása helyett visszatért az ősi egyistenhithez és megreformálta az ország vallásos életét.

Ebben a tanulmányban megismerhetjük Jeremiás sorsán keresztül, hogyan viszonyul hozzánk Isten és mi hogyan viszonyulhatunk Istenhez életünk nehéz időszakaiban. 1. Kontextus Azok az emberek, akik nem szeretik Istent vagy egyáltalán az istenhitet, sokszor hozzák fel érvként Isten ellen, hogy annyi szenvedés és tragédia van az életben. Érdekes  módon Isten ugyanezeket az érveket hozza fel a hitetlen emberekkel szemben.

„Így szólt hozzám az Úr igéje: Menj és hirdesd Jeruzsálemnek: Ezt mondja az Úr: Emlékszem rád: ifjúkorod hűségére, mátkaságod szeretetére, amikor követtél a pusztában, a be nem vetett földön. Az Úr szent tulajdona volt Izráel, termésének a legjava. Akik ettek belőle, mind meglakoltak, rossz végük lett - így szól az Úr.” (Jeremiás 2: 1-3)   Úgy gondolom nem járok messze az igazságtól ha azt mondom, a válság szó az egyik leggyakrabban használt kifejezés napjaink médiumaiban. Szinte átöleli egész életünket, rengeteget hallunk személyes, társadalmi, politikai, erkölcsi, vallási, egzisztenciális válságról, és a lista még korántsem teljes. Mivel nincs új a nap alatt azt mondhatjuk, hogy Jeremiás korának is az egyik legfontosabb üzenete ebben rejlett. Izrael népe külső és belső válsághelyzetekkel nézett szembe. Miben gyökerezett mindez? 

A BŰNTAKARÍTÓ Emlékszel a kakasszóra? Ha te nem is tudod, pontosan milyen volt, Péter biztosan tudta. Az a hang valószínűleg beleégett az emlékezetébe. De van egy lényeges dolog ebben a történetben! Tudod mi történt Péterrel ezután? Péter depresszióba került. Magányosan járta a vándorútjait, lelombozó hangvételű naplót írt. Akárhányszor kakast hallott, magát okolta és próbálta mélyebbre és mélyebbre elásni önmagát, amiért ilyen bűnt követett el. Az idő múltával mindenért magát okolta és a végén… Vagy máshogy írta le a Biblia? „Péter erre így válaszolt:  » Térjetek vissza Istenhez, és merítkezzetek be mindannyian Jézus, a Messiás nevében. Isten meg fogja bocsátani bűneiteket, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert az ígéret nektek szól és gyermekeiteknek, meg azoknak is, akik távol vannak — mindenkinek, akit Istenünk, az Örökkévaló magához hív. « ” (ApCsel 2:38-39, EFO)

„ Péter pedig megnyitotta száját, és azt mondta: Most értettem meg igazán, hogy Isten nem személyválogató, hanem minden népben kedves előtte, aki őt féli, és igazságot cselekszik. ”  (ApCsel 10:34-35) Jónás könyvére tökéletesen  jellemző a fent idézett igeszakasz. Jónás volt az első olyan próféta, akit az Úr egy olyan néphez küldött, akik nem héberek voltak, hanem  a Biblia szavait használva pogányok voltak. 

„Tanúvá tettem őt a népek között, fejedelemmé és parancsolóvá a nemzetek fölött.” (Ézsaiás 55:4) Mit gondolsz, az 1900-as évek elején vajon sikerült volna-e munkát találnia egy profi programozónak? Ma a világ elképzelhetetlen jó programozók nélkül. Ahhoz, hogy te most olvasni tudd ezt a tanulmányt, programozók ezrei dolgoztak, programok százain, mígnem végül megszületett az az operációs rendszer, az a böngésző, az az internet, az a weboldal, amin keresztül te most a misszionáriusokról tanulhatsz. (Persze ehhez meg az kellett, hogy én egy másik programban megírjam… a sort a végtelenségig lehetne folytatni.) Még akkor is, ha az említett 20. század eleji programozó tényleg profi, nagyon valószínű, hogy az említett évszázad végéig nem kapna semmi munkát, lévén hogy nincs szükség rá: az első számítógépek megjelenésére még várni kell egy pár évet. Ebből következik, hogy ahhoz, hogy ezt most olvashasd, két dolognak feltétlen be kellett következnie a múltban: a személyi számítógép fel...

Amikor azt a szót hallod, hogy küldetés, mi jut eszedbe? Mit jelent ez a szó számodra?   Sok állam, közösség, cég a működése elején meghatározza a küldetésnyilatkozatát. Az üzleti világban a küldetés megfogalmazza a vállalkozás létezésének okát, fő általános céljait és az azok elérésre alkalmazott megközelítést. Egy olyan célt fogalmaz meg, aminek az eléréséért minden mást alárendel, mindent ennek fényében vizsgál. A héten arról tanulunk, hogy mi Jézus küldetése a mi életünkben. A te életedben mi Jézus küldetése?

Nekem komolyan nehézséget okoz, hogy ne akarjak mindent jobban tudni másoknál. Meg az is, hogy segítséget kérjek. És szörnyen nehéz elismerni, hogy hibáztam... meg persze bocsánatot kérni... Problémám van az alázattal. Saját magamra nézve ezt olvasom a Bibliában: „ Jól ismerem mindazt, amit teszel. Ismerlek téged: sem hideg nem vagy, sem forró. Bárcsak hideg, vagy forró lennél! De mivel langyos vagy, kiköplek a számból! Azt mondod: Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és nincs szükségem semmire! Nem veszed észre, hogy valójában milyen nyomorult vagy, szánalmas, szegény, vak és meztelen? Azt tanácsolom, hogy tőlem vegyél igazi aranyat, amelyet tűzben tisztítottak meg, hogy valóban gazdag legyél! Tőlem vegyél fehér ruhát, hogy eltakard szégyenletes meztelenségedet! Tőlem vegyél orvosságot a szemedre, hogy tisztán láss! ” (Jelenések 3:15-18 EFO)

KÉT JÓBARÁT Nem egyszer vagyok úgy, hogy tanulok valamit, például a biológiát vagy a kémiát és egyszerűen amit olvasok, azok csak puszta szavak és semmiképpen nem állnak össze mondatokká, amit tudnék értelmezni. Aztán lehet, hogy még egyszeri átolvasás után már összeáll a fejemben a kép, hogy miről ír a tankönyv, de a rendszert nem látom át – miből mi lesz és ennek mi is a konkrét feladata. Mihelyst megtapasztalom és meglátom a rendszert, melyben a kis molekula vagy sejt szerepet játszik, ráeszmélek, micsoda nagy dolgok ezek és fontosak. Valahogy ugyanígy voltam a bibliai dolgokkal. Sokszor csak ültem a szombatiskolán és néztem ki a fejemből és azon gondolkodtam, vajon akkor ennek a rendszere hogy is épül fel. Mi következik miből? Nagyjából tudtam, hogy mi micsoda, de a lényeget, amire épül az egész, azt bizony nem láttam. Aztán megtértem és megláttam, hogy az egész összefogó erő a sok teológiai értekezésnek és fogalomtárnak, ami a száraz, kőnek tűnő definíciókat élő hús-vér l...

Mindent elsöprő reménység Milyen jó is lesz, mikor Jézus visszajön! – gondoljuk néhanapján. Ezek után a mondatok és gondolatok után általában két féle reakció létezik. Van, akinek a szemében csillan a remény, a vágy, a sóvárgás, a várakozás. És van, aki megtorpan egy pillanatra. Aztán még jobban… valahogy fennakad a gondolatban. Jézus visszajön…

„Mert az ítélet irgalmatlan azzal szemben, aki nem irgalommal bánik másokkal. Az irgalom azonban erősebb, mint az ítélet, és felülírja azt.” (Jak. 2:13, EFO) Az ellentétek tengerében élünk. Van minden, és a minden ellentéte is: a semmi. Van szép és csúnya, jó és rossz, — még ha sokszor elmosódottnak hatnak is a határok, — kegyelem és irgalom, gazdag és szegény… Sőt, mi több, nekünk, keresztényeknek kiegészül a lista a „szenttel” és „profánnal” vagy mondhatjuk „világinak” ez utóbbit, ha a politikai korrektség nem az erősségünk. De kérdem én, minden esetben van különbség? Vagy kell legyen? Mert lássuk be, ez a kérdés igenis számít. Mert ha van különbség gazdag és szegény között, vagy magyar és <helyettesítsd be a megfelelő nemzetiséget> között, akkor van különbség aközött is, hogy hogyan viszonyulok az egyikhez és a másikhoz, nem?

A HÓFEHÉR SZOBÁBAN Még felsőbe jártam, amikor az egyik legjobb sulis barátom megkérdezte tőlem, hogy nem akarok-e elmenni az ő gyülijükbe megtérni. Visszakérdeztem, hogy mit csinálni? Megtérni? Elmondta, hogy időnként összegyűlik egy csoport fiatal és a gyülekezet vezetője imádkozik értük. És ezt nevezik megtérésnek. Még a tapasztalatlan és tudatlan tizenhárom éves énem is fenn akadt azon, hogy így lehet megtérni… Valaki kézrátétellel megáld, vagy épp csak imádkozik – ezt jelenti a megtérés? „…térj én hozzám, mert megváltottalak.” (Ézs. 44:22, Károli) Isten a Bibliában számtalanszor felszólítja az eltévelyedett Izráelt, hogy térjen hozzá. Istenhez térni. Számodra mit jelent ez? Hogyan akarunk megtérni? Odaadni magunkat úgy Istennek, hogy mindenről lemondunk, vagy inkább kompromisszumokat kötünk Vele? Vagy egyszerűen csak hívőnek tituláljuk magunkat, miután valaki megáldott minket?

FELFÜGGESZTETT Hallottál már a „felfüggesztett kávé” mozgalomról? Egy olyan másfél éve terjedt facebookon az erről szóló történet: „Egy barátommal betértünk egy kis kávéházba. Miközben leadtuk a rendelést két vendég lépett be és ment egyenesen a pénztárhoz. - Öt kávét kérünk. Kettőt magunknak és hármat felfüggesztve. Kifizették a rendelést, fogták a két kávét és elhagyták a kávézót. - Mi az a felfüggesztett ? – kérdeztem a barátomtól. - Várj egy kicsit és meglátod. – válaszolta. Ismét bejött néhány ember. Két lány kért egy-egy kávét, fizetett majd távozott. Ekkor három ügyvéd lépett be. - Kértek hét kávét. Hármat saját részre és négyet felfüggesztve. Amíg azon töprengtem, mégis mire szolgálnak ezek a felfüggesztett kávék, élveztem a kellemes napos időjárást, és gyönyörködtem a kilátásban, ami a hangulatos térre nyílt. Hirtelen, egy kopott ruhákba öltözött, koldusnak látszó férfi lépett az üzletbe, és kedvesen a pincérhez fordult. - Van egy felfügg...

ISTEN ALKOTÁSAI VAGYUNK A mi Mindenható Urunk a szabad akarattal felruházva már teremtésünkkor kifejezte, mennyire szeret és mennyire értékes teremtménynek tart minket. Nem robotoknak, nem vakon engedelmeskedő lényeknek alkotott minket, hanem akik tudnak érezni, választani, dönteni saját életünk felett. Persze ennek ára is volt, hiszen a szabad akaratunknál fogva bukunk el sokszor a mindennapi kicsi vagy nagy kísértésekben, ha valóban a saját erőnkből akarunk a gondok ellen küzdeni és nem hagyatkozunk Istenre. És ebben bukott el az Édenben az első emberpár. A kígyó ravasz beszédével egy pillanat alatt elhitette Évát, mikor Isten szavaira nem emlékezve döntött. Az erkölcsi szabadság ugyanúgy képessé tette őket a rosszra, mint a jóra, csakis így lehetett valóban az akaratuk szabad. Isten azonban nem azért adott az embernek szabad akaratot, hogy a rosszat válassza, hanem hogy a jóra törekedjen, és ezáltal ő válassza az igazi ösvényt. Ezt mondja az Efézusi levél is: Hiszen minket ...