Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

„Uram, nem láttuk, hogy te éhes lettél volna. Mikor adtunk neked enni? Nem láttuk, hogy szomjas lettél volna. Mikor adtunk neked inni? Mikor történt az, hogy idegen voltál a városunkban, és mi szállást adtunk neked? Nem láttuk, hogy ruhára lett volna szükséged. Mikor adtunk neked ruhát? Nem láttunk téged a betegek között, sem a börtönben. Mikor látogattunk meg? Akkor a király így válaszol majd: Igazán mondom nektek: amikor segítettetek a testvéreimnek – akár a legkisebbnek is –, akkor nekem segítettetek.” (Máté 25:37-40 – EFO) Jézus főként arra használta hatalmát, hogy betöltse az emberek szükségleteit. Nem gyógyított meg mindenkit, ahogy azonban a bűnösökkel és szükségben szenvedőkkel bánt, abból nyilvánvaló, hogy Isten szeretettel és együttérzéssel fordult feléjük. Csodái mind egy jobb világ előhírnökei voltak. Az apostolok később is gyakran rácsodálkoztak, milyen gazdagon árasztja ki ránk Isten a szeretetét. Az ő gyermekei vagyunk! De ha ez így van, adódik a kérdés: miért n...

„ Szólt Isten: » Alkossunk embert, aki hasonló hozzánk, és olyan, mint mi. Uralkodjon a tenger halain, az ég madarain és a háziállatokon. Uralkodjon az egész földön és a kisebb állatokon, amelyek a földön mozognak! « Megteremtette hát Isten az embert, aki hasonlít hozzá. Úgy teremtette, hogy olyan legyen, mint ő. Férfinak és nőnek teremtette őket. ” (1Mózes 1:26-27 – EFO ) Keresztényként hiszünk abban, hogy Isten a saját képére teremtette meg az embereket, vagyis olyannak, hogy hasonlítsunk hozzá. De vajon még mindig olyanok vagyunk mint Isten? Ha körülnézünk a világunkban, mit látunk? Háborúk, faji ellentétek, pénzügyi válságok, éhezés, sikkasztás, hazugságok vesznek minket körül, amit az emberek hoztak létre. Olyanok vagyunk mint Isten? Vagy legalább a keresztények olyanok? Azok a keresztények, akik marakodnak egymás között, lenéznek mindenkit, aki nem keresztény, meghurcolnak bizonyos bűnöket, másokról viszont nem vesznek tudomást... Olyanok vagyunk, mint Isten? Mit jele...

„Mert az Istennél semmi sem lehetetlen” (Lk 1:37). Bevezetésként sok mindent írhatnék Lukácsról. Például azt, hogy egy igazi reneszánsz ember lehetett, noha ennek a szónak még nem igazán volt értelme akkor, amikor az evangéliuma született, hiszen a reneszánszra még kellett várni úgy másfélezer évet, de a tények embere és egy igazi tudós volt, aki logikus és ok okozati összefüggéseket keresett a világ dolgai és történései között. Alapos volt és tényszerű. Amit alkotott, az evangéliuma és az apostolok cselekedetei, az nyugodtan megállná a helyét akármelyik tudományegyetem szakdolgozatai között. Elmondhatnám azt is, hogy az evangéliumát mindenkinek írta. A megfogalmazásai és az, ahogyan Jézust bemutatja, az Ádámig visszavezetett családfa vagy az, hogy konkrétan elhelyezi Jézus életét a történelemben, térben és időben, ezáltal minden korban élő mindenféle embernek válaszol arra, hogy Isten mennyire valóságos és tevékeny az egész emberiség és minden ember életében személy szerint.

ISTEN ALKOTÁSAI VAGYUNK A mi Mindenható Urunk a szabad akarattal felruházva már teremtésünkkor kifejezte, mennyire szeret és mennyire értékes teremtménynek tart minket. Nem robotoknak, nem vakon engedelmeskedő lényeknek alkotott minket, hanem akik tudnak érezni, választani, dönteni saját életünk felett. Persze ennek ára is volt, hiszen a szabad akaratunknál fogva bukunk el sokszor a mindennapi kicsi vagy nagy kísértésekben, ha valóban a saját erőnkből akarunk a gondok ellen küzdeni és nem hagyatkozunk Istenre. És ebben bukott el az Édenben az első emberpár. A kígyó ravasz beszédével egy pillanat alatt elhitette Évát, mikor Isten szavaira nem emlékezve döntött. Az erkölcsi szabadság ugyanúgy képessé tette őket a rosszra, mint a jóra, csakis így lehetett valóban az akaratuk szabad. Isten azonban nem azért adott az embernek szabad akaratot, hogy a rosszat válassza, hanem hogy a jóra törekedjen, és ezáltal ő válassza az igazi ösvényt. Ezt mondja az Efézusi levél is: Hiszen minket ...

„ Isten ígérete szerint azonban Új Eget és Új Földet várunk, ahol igazságosság fog uralkodni. ” (2.Péter 3:13 - EFO) A múlthéten eldöntöttem, hogy új gitárt szeretnék magamnak. Félre ne érts, van már gitárom, egy szép vajsárga Telecaster, de hiányzik róla ez-az: tremolókar, még egy plusz hangszedő, érted mire gondolok. Ki is néztem magamnak, hogy milyet vennék, és találtam is egy eladót, egész jó áron. Ezt a gitárt már 16 éve építették valahol Taiwanban, de a gazdája rendszeresen karbantartotta, mondhatni tökéletes állapotban volt a kora ellenére is. A leírás szerint legalábbis. Új húrok, szépen beállított nyak, öröm rajta játszani. És minden megvan benne, amit szeretnék. Még nem tudtam, hogy mikor mehetek érte, de már nagyon vártam, mert biztos voltam benne, hogy szerelem lesz első látásra. Ez a gitár csak engem várt, hogy végre birtokba vegyem, és örömömet leljem benne.

Gondolkodtál már rajta, hogy mit is jelent az, hogy 'evangélium'? Persze... a legtöbben rá tudjuk vágni, hogy örömüzenet, jó hír vagy valami hasonló. De jó hír az is, ha átmész egy vizsgán, jól sikerül a dolgozatod, eljutsz a következő szintre a játékban, megkapod azt, amire régóta vágytál, meggyógyul egy ismerősöd vagy megnyered az ötös lottót. Annyiféle jó hír van, ezeket mégsem szoktuk feltétlenül 'evangéliumnak' nevezni. Mi az a jó hír, amit viszont igen? És az hogyan kapcsolódik a teremtéshez? Képzeld el, ahogyan Isten teremti a Földet! Mindent előre eltervez, aztán megalkotja, és ő, a tökéletes Isten, aki soha nem hibázik, még minden egyes nap végén ellenőrzi, hogy jó-e az, ami aznap elkészült. Nem adta ki másnak a feladatot, hanem ő maga, elejétől a végéig megcsinálta. Azért, mert már akkor szeretett, és a lehető legtökéletesebb és legszebb életteret akarta biztosítani nekünk. Azután képzeld el azt is, hogy milyen érzés lehetett neki, mikor Ádám és Éva ettek...

Előző héten arról tanulhattunk, hogy a házasság Isten első ajándékai között volt számunkra. Ám a többi ajándékhoz hasonlóan ezt sem kaptuk feltétel nélkül. Tudnunk kell, hogyan éljünk vele. Srácok, sikerült megértenünk, hogy nem a férfi a teremtés koronája, hanem ketten együtt? Mit gondoltok erről? Ez azt jelenti, hogy mindig udvarias? Férfi és Nő, együtt egy egész. Mit gondoltok a múlt hét óta, hogyan tudtok erre a feladatra felkészülni fiatalon? Lányok, mit jelent számotokra ebben a korban társnak lenni? A Jó Isten nem csak a másik embert, a barátod, a kedvesed bízta rád, hanem a világot is, amiben élsz. Ahhoz, hogy eljussunk e heti gondolatunk „felébresztéséhez”, nézzük meg egy kicsit a teremtés történetét felülről. „ Az Örökké való Isten tehát az Éden kertjében helyezte el Ádámot, hogy ő művelje meg a kertet, és viselje annak gondját.” ( 1Mózes 2:15 -  EFO)

„Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat.”  (1 Móz 2:18) Értékeld 1-től 10-ig terjedő skálán, hogy mennyire fontos neked a házasság (1 – egyáltalán nem fontos, 10 – nagyon fontos)! 1      2      3      4      5      6      7      8      9      10

Mit gondolsz, hogyan van jelen Isten a mi világunkban? Egyáltalán van arra szükség, hogy bármennyire is foglalkozzon vele? Esetleg ő maga is valamilyen módon a teremtett világ része? Az évek során nagyon sok furcsa elképzeléssel álltak elő erre nézve az emberek. A legismertebbekről talán már te is hallottál: Deizmus: Isten megteremtette az önmagát irányítani képes világot, majd magára hagyta, hogy további isteni tettek nélkül fejlődjön tovább. Panteizmus: Isten és a világ azonosítása, vagyis ez a felfogás a világot isteni mivoltúnak tekinti. Panenteizmus: A világ Isten része, mintha a saját teste volna, vagyis Isten részben azonos a világgal, részben túlhaladja azt.

„ Megteremtette hát Isten az embert, aki hasonlít hozzá. Úgy teremtette, hogy olyan legyen, mint ő. Férfinak és nőnek teremtette őket.”    (1Mózes 1:27) A mostani tanulmány egy nehéz kérdésről tárgyal. A Biblia ugyan tele van az erkölcsi parancsolatokkal, vagy tanácsokkal, törvényekkel, de ezeket ki kell hámozni a történetekből. Most a teremtés történetével foglalkozva kell ezt megtennünk. V ajon hol szól a teremtés az erkölcsről? Mit tanácsolhat? Milyen gondolatokkal foglalkozhat? Mielőtt belemélyednénk a kérdésbe, kezdjük azzal, hogy tisztázzuk magának az erkölcs szónak a jelentését! Mit jelent? Mit tudtok róla? Az erkölcs jelentése, az, hogy egy adott társadalomban szükség van szabályokra, melyek korlátozzák, vagy védik az embert. Így, ezt tisztázva talán kicsit könnyebb lett a téma.

"Minden igazi szeretet a Földön Isten műve, s csak annyiban a miénk, amennyiben a szeretet bennünk az Övé." (C. S. Lewis) "Az nem lehet, hogy ezen a planétán Őt valami ne érdekelje. Engem egyes állatok teljesen hidegen hagynak, nála ez kizárt dolog. Annyira gyenge az ítélőképessége, hogy egyáltalán nem tud különbséget tenni. Minden állatnak egyformán örül, mindegyiket kedveli, és minden új állatot szeretettel üdvözöl. Amikor a hatalmas brontoszaurusz a kertünket taposta, úgy tekintett rá, mint egy remek új szerzeményre; nekem úgy rémlett, hogy ez valóságos sorscsapás, ő meg csak nevetett. Íme, ez tipikus példája annak, hogy nézeteink mennyire különböznek. A szörnyeteget meg akarta szelídíteni. Én át akartam engedni neki a földünket, mindent ott akartam hagyni. Ő meg azt reméli, hogy szép szóval meg tudja szelídíteni, és azután aranyos játékszerünk lenne. Mondtam neki, hogy egy hét méter magas és huszonnyolc méter hosszú állat nem éppen ölebnek való, és küllemben se...

A múlt héten beszélgettünk a teremtés munkájának kezedéről. Emlékeztek rá? Össze tudnátok foglalni egy mondatban, hogy mi a tanulsága? (nem azt, hogy mi történt!) Megtanulhattuk, hogy a világosság minden élet előfeltétele. A héber ember számára ez volt a legfőbb életerő (D vitamin :)). A Teremtő szava ad győzelmet a világosságnak a sötétség felett, amelyet külön nem is kell megteremteni. Naptól függetlenül. Gondolkodtatok már arról, hogyan lehetett világosság a 4. nap előtt? Mondjatok példákat arra, amikor a Jóisten dicsősége szolgál fényforrásként… számunkra. (Jelenések könyve, Mózes arca). Ahogy halad előre a teremtés, lépésről lépésre szorul vissza az életellenes, kaotikus állapot, hogy a Föld felszabaduljon az élet terévé.

Rengetegféle elmélet született az évszázadok során arról, hogy hogyan keletkezett a föld, amin élünk. Párról valószínűleg te is tanultál az iskolában. Te milyen történeteket ismersz, amik arról szólnak, hogy hogyan született a Földünk? Azt szoktuk gondolni, hogy ma az emberek vagy abban hisznek, hogy Isten teremtette meg a világunkat, vagy pedig egy hosszú folyamat következménye, ahogyan a por és gázhalmazból létrejött a bolygónk, majd egy sor szerencsés véletlen folytán az élet is megszületett. Alapvetően ez azt jelentené, hogy vagy egy tervező áll az élet keletkezése mögött, vagy a puszta véletlen eredménye.

„Messze kinn a Galaxis Nyugati Spirálkarjának soha fel nem térképezett, Isten háta mögötti zugában található egy sehol sem jegyzett sárga nap. . Durván kilencvenmillió mérföldre tőle kering egy tökéletesen jelentéktelen, kékeszöld bolygócska, melynek majomtól eredő civilizációja oly döbbenetesen primitív, hogy a kvarcórát még mindig pompás dolognak tartja.” Talán nem sokan tudjátok, hogy melyik kedvenc regényem kezdő sorai az előbbiek. A következőt viszont biztosan ismeritek: "Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet" Bár a Bibliát nem úgy szoktuk olvasni, mint a Galaxis Útikalauz Stopposoknak ot, vagy bármely hétköznapi könyvet, ebben a negyedévben visszalapozunk a kis fekete, keményfedelű mentálhigiénés tanácsadónk első lapjaira, és a létünk alapjait, okát, és értelmét kutatjuk együtt. Hát vágjunk is bele!

Gondolkoztál már azon, hogy hogyan keletkezett a világ, amelyikben élünk? Nyilván nagyon sokféle magyarázatot ismerünk, ugye? Minden kultúrának megvannak a maga válaszai erre a kérdésre, és ezek a válaszok alapvetően határozzák meg azt is, hogy hogyan viszonyulunk más kérdéseihez az életünknek. A Biblia is kínál egy lehetőséget nekünk: „Kezdetben teremtette Isten az eget, a földet és mindent, ami égen földön létezik.”  (1Mózes 1:1 - EFO) Ebben a negyedévben azt fogjuk együtt megnézni, hogy a keresztény ember világról alkotott képét hogyan befolyásolja az, hogy hiszi egy teremtő Isten létezését.