Ugrás a fő tartalomra

2013/1/12 - A teremtés és az evangélium

Gondolkodtál már rajta, hogy mit is jelent az, hogy 'evangélium'? Persze... a legtöbben rá tudjuk vágni, hogy örömüzenet, jó hír vagy valami hasonló. De jó hír az is, ha átmész egy vizsgán, jól sikerül a dolgozatod, eljutsz a következő szintre a játékban, megkapod azt, amire régóta vágytál, meggyógyul egy ismerősöd vagy megnyered az ötös lottót. Annyiféle jó hír van, ezeket mégsem szoktuk feltétlenül 'evangéliumnak' nevezni. Mi az a jó hír, amit viszont igen? És az hogyan kapcsolódik a teremtéshez?
Képzeld el, ahogyan Isten teremti a Földet! Mindent előre eltervez, aztán megalkotja, és ő, a tökéletes Isten, aki soha nem hibázik, még minden egyes nap végén ellenőrzi, hogy jó-e az, ami aznap elkészült. Nem adta ki másnak a feladatot, hanem ő maga, elejétől a végéig megcsinálta. Azért, mert már akkor szeretett, és a lehető legtökéletesebb és legszebb életteret akarta biztosítani nekünk. Azután képzeld el azt is, hogy milyen érzés lehetett neki, mikor Ádám és Éva ettek a fáról, és ő tudta, hogy meg kell haljanak, mert ez a törvény. Mit gondolsz, milyen érzés lehetett az? És milyen érzés minden alkalommal, amikor te eszel a tiltott gyümölcsből?
Isten a szeretet. És ez a fajta szeretet soha nem adja föl a küzdelmet.
Mert Isten szeretetétől semmi, de semmi nem tud minket elválasztani — ebben egészen biztos vagyok! Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem az uralkodó szellemek, sem ami most van, vagy ami ezután következik, sem azok, akiknek hatalmuk van, semmi, ami a magasságban vagy a mélységben van, semmiféle teremtmény sem választhat el bennünket Isten irántunk való szeretetétől, amely Urunkban, Jézus Krisztusban mutatkozott meg. (Róma 8:38-39 - EFO)
Isten szeretetétől még a bűn sem tudott elszakítani minket. Gondold csak végig: Isten, aki a bűn ellentéte, aki gyűlöli a bűnt, emberré lett, és a bűn hatalma alatt élt... Sőt, hagyta, hogy a bűn következtében az emberek, akiket ő teremtett, megölhessék. És ez még nem minden. Jézus magára vette mindegyikünk bűnét. Kivétel nélkül minden emberét, mert hiába tudta, hogy lesznek akik elvesznek, ő megadta az esélyt. Mindent megtett, és a mai napig megtesz értünk.
„Mert ahogyan Ádám után minden ember meghal annak következtében, amit Ádám tett — ugyanúgy Krisztus által is minden ember fel fog támadni, annak következtében, amit Krisztus tett.” (I. Kor. 15:22)
Jézus bűntelen volt, így feltámadt a halálból. Viszont a bűneink árát megfizette, így nekünk is örök életünk lehet őbenne. Mit jelent Jézusban lenni?

Ha Jézus meghalt helyettünk, akkor miért halnak meg most is az emberek? Miért kell még mindig szenvednünk?
Nézzük most ezt az üzenetet egy kicsit más szempontból. Isten nem csak örök életet adott nekünk, hanem megszabadított minket a bűn uralma alól. Érezted már úgy, hogy valakit egyszerűen képtelen vagy szeretni? Vagy nem tudsz megbocsátani neki? Volt már olyan, hogy azt érezted, nem tudsz ellenállni a kísértésnek? Amikor ezek az érzések kavarognak benned, akkor te a bűn uralma alatt vagy. De tudod mi a csodálatos? Isten nem akarja, hogy bármi is irányíts az életedet. Nem akarja, hogy valami külső erő döntsön arról, hogy hogyan érezz vagy mit gondolj, esetleg mit tegyél meg. Próbáld ki egyszer, hogy szembe menve a szabályokkal" valami olyat teszel, ami nem természeted, és szereted azt, akit nem lehet, megbocsátod a megbocsáthatatlant és nemet mondasz, mikor mindenki más igent mondana.

Az evangélium üzenete ez. Isten meghalt, mert a bűneid következtében valakinek meg kellett, és ő azt akarta, hogy te élj. Feltámadt, így neked is örök életed lehet vele együtt, és összetörte azokat a bilincseket, amik téged fogva tartottak.
Ezért már nem fenyegeti büntető ítélet azokat, akik a Krisztus Jézusban élnek.(Róma 8:1)
Te mihez kezdesz a szabadságoddal?

Bogi

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2015/3/12 - Pál missziója és üzenete

Mielőtt belekezdenénk Pál „missziói stratégiájának” tanulmányozásába, érdemes megemlítsük, hogy ha Pál nincs, emberileg nézve nincs keresztyénség. Ő volt a nagybetűs MISSZIONÁRIUS. Pálnak egyetlen dolog kötötte le minden idejét és figyelmét, ez pedig a misszió volt. Igen, jól értetted. Mindent hátrahagyott, minden mást feleslegesnek ítélt, és teljes erővel arra a küldetésre koncentrált, amit a Damaszkusz felé vezető úton kapott ( ApCsel 9:1-31 ). Ez egy jól felépített stratégiát eredményezett, aminek nézzük most meg néhány pontját!

2025/3/9 A törvény szerinti élet

  9. A törvény szerinti élet (Augusztus 30.) „Szeresd az Örökkévalót, Istenedet, teljes szíveddel, egész lelkeddel, teljes értelmeddel; és úgy szeresd az embertársadat, mint saját magadat!” (Lukács 10,27) Az előző héten arról beszélgettünk, miként adott Isten törvényt a népének. Miért volt szükség rá, mi volt a fő célja, stb. A múlt heti beszélgetést felfrissítve, és a mostani téma bemelegítéseként vitassátok meg az alábbi kérdéseket: Mire jó a törvény? Miben akadályoz a törvény? Mi történik akkor, ha nincs törvény? Ha körülnézünk magunk körül a világban, a történelemben, a különböző vallások területén, azt látjuk, hogy nincs két egyforma törvény és szabályrendszer. Ez egyrészt azért van, mert a törvények minden kultúrában a törvényadó ideáljait, céljait, szándékát és jellemét tükrözik. Másrészt viszont azért, mert a törvények az adott közösség korához, társadalmához, szokásaihoz, kultúrájához is igazodnak. Ezért van az például, hogy az ószövetségi korban nem volt szükség Ál...

2025/3/11 - Hitehagyás és közbenjárás - „Aranyborjú a szívekben (szeptember 13)

11. Hitehagyás és közbenjárás - „Aranyborjú a szívekben” (Szeptember 13.) Képzeld el, hogy több ezer évet utazunk vissza az időben, hogy ott álljunk mi is a Sínai-hegy lábánál, várva Mózest, aki már napok óta fent van a hegyen, hogy Istennel beszéljen. De hol van már? Visszajön egyáltalán? Van ott „valaki” tényleg, akivel beszélni tud? Egyre nő a feszültség, és az úgy érezzük, hogy kell valami, ami látható, kézzelfogható, amihez kapcsolódhatunk. Aminek elmondhatjuk a kéréseinket, kérdéseinket, akitől várhatjuk a problémáink megodását, és akit hibáztathatunk a minket ért sérelmekért. Így születik meg az aranyborjú (2Mózes 32). Miért volt vonzó az aranyborjú Izráel népének? Te ma milyen helyzetben érzed magad úgy, mint ők a hegy lábánál – türelmetlenül, kapaszkodót keresve? Első hallásra nevetségesnek tűnik az összegyűjtött fülbevalókból és ékszerekből öntött aranyborjú előtt táncolni és kiáltani: „Íme, a te istened, Izráel!” (2Móz 32:4). Ma már senki nem állít szobrot a nappalijába és ...