Ugrás a fő tartalomra

2025/1/10 - A hatalom gyakorlásának szabályai (március 8.)


 

10. A hatalom gyakorlásának szabályai (Március 8.)


A hatalom

Gyerek voltam még, amikor egy idős lelkész megtanított nekem egy szójátékot: "Azt mondják a hatalmasok, hogy akinek hat alma sok, annak hatalma sok, de akinek hatalma nincs, annak hat alma sincs." A közmondás azt az ironikus gondolatot hordozza, hogy a hatalom és az anyagi javak közötti összefüggés sokszor igazságtalanul alakul. A hatalommal bírók könnyebben jutnak hozzá a javakhoz, míg a hatalom nélküliek számára az alapvető dolgok is elérhetetlenek lehetnek.


Szerinted mit jelent a hatalom? Neked milyen hatalmad van? Kik azok, akik rajtad gyakorolnak hatalmat és hogy viseled? Van olyan személy, akit felruháztál hatalommal? 


Közjogi értelemben, a hatalom megszerzésének két útja van. Demokratikus környezetben a választók felhatalmaznak valakit közvetlenül, vagy megbízott küldöttjeik által. Ebben az esetben a polgárok legalább egyszerű többsége átadja valakinek, vagy egy csoportnak a hatalom gyakorlásának jogát, ami a vezetői tekintély forrása.


Másik lehetőség az erőszakos hatalomszerzés, ami forradalom, puccs, államcsíny vagy katonai hódítás segítségével valósul meg. A többség szempontjából nézve az ilyen hatalomgyakorlásnak nincs legitimitása (kivéve talán a forradalmat), de az erő alkalmazása miatt mégis megvalósulhat. Az erőszakos hatalomszerzés „soft” verziói a gazdasági monopólium kialakítása, kulturális és ideológiai (propaganda, vallási félrevezetés, oktatás/dezinformálás) vagy pszichológiai alapú hatalomszerzés (karizmatikus vonzerő, manipuláció). 


A hatalomgyakorlás módja még izgalmasabb kérdés. Ennek is két formája van. Az egyik a hatalmat eszköznek tekinti a közjó elősegítésére, a másik a hatalmat arra használja, hogy a saját vagy egy szűkebb csoport érdekeinek minden mást alárendeljen. Az emberi történelem valójában a hatalom megszerzésének vagy megtartásának, használásának vagy az azzal való visszaélésnek bonyolult, sokrétű, mindig is vitatott szövevénye.


A nagy küzdelem és a hatalomgyakorlás 

A Biblia általunk jól ismert legnagyobb narratívája a nagy küzdelem, amelyben a hatalomszerzés és hatalomgyakorlás minden módozata felsorakozik. 


A fenti kategóriákat használva, hogyan tudnád jellemezni a Sátán által szerzett hatalom legitimitását, eszközeit, céljait és annak gyakorlásának módozatait? 

Vedd figyelembe: küzdelem volt a mennyben (választás?), ahol Sátán alul maradt, de jelentős követőtábora maradt (1/3). Hogyan került a földre, mi a célja és milyen módszereket használ? 


Hogyan válaszolt erre Isten, aki minden hatalom forrása? Milyen hatalomgyakorlási módozatot használ(t) Isten Sátán legyőzésére? 


A földi hatalmak és Isten hatalma

Külön érdekes megvizsgálni, hogyan fonódik össze a földi hatalom a „levegőbeli hatalmasságokkal?” (Ef.2,2). Egyrészt Isten ezen a földön „tartja a szeleket” (Jel 7,1), nem engedi, hogy a gonosz a maga pusztító erejével kiteljesedjen. Másrészt teljes mértékben tiszteletben tartja a szabad akaratot, nem kényszerít, a hatalomgyakorlás szeretet, kegyelem és meggyőzés alapú szabályai szerint dolgozik. Emiatt a küzdelem egyenlőtlen felek közötti játszmának tűnik, ahol a Sárkány (Jel 12,9) földi hatalmaknak adja át az erejét (Jel 13,2.5), amelyek üldözik és szorongatják Isten népét. 


Egy furcsa történet a Bibliában a kulisszák mögé enged betekinteni. Dániel azért imádkozik, hogy egy régebbi prófécia teljesedjen és 70 év után, a babiloni fogságban élő zsidó nép visszatérhessen saját hazájába. Az ókori birodalmi hatalomgyakorlás szabályai szerint teljes képtelenségnek tűnt az imakérés. Az emberi jogok, nemzetek önrendelkezése, szuverenitás, és vallásszabadság ismeretlen fogalmak voltak abban az időben. Az erősebb mindig zsarnokság alatt tartotta a gyengébbet, akiből hasznot húzott. 


Szembe kerül tehát két hatalom. Egyik oldalon egy világbirodalom korlátlan hatalmú diktátora, a másik oldalon a világmindenség Teremtője, a Mindenható Isten. Az egyik katonai kényszert alkalmaz, isteneknek kijáró tiszteletet követel.


Ezzel szemben mit tesz a másik fél, milyen hatalmi eszközöket vet be? Mennyire volt eredményes? Olvasd el ezt a történetet és gondolkozz el Isten hatalmi módszereiről: Dániel 10,1-14.


Mi a véleményed Isten módszereiről? Vö. János 3,16 abszurd megoldásával. Nem lenne eredményesebb a „szemet szemért, fogat fogért” elvet használni? 


Ha akkora hatalmad lenne, mint Istennek, milyen módszereket vetnél be az igazság győzelme, az ártatlan szabadulása, a rend helyreállítása érdekében? Miért van az, hogy Isten betartja ezen a földön a nagy küzdelem „játékszabályait”, míg az ellenségnek nem kell ezt tennie és kedvére garázdálkodhat?


Milyen szerepe lehet az imának, ami új utakat nyithat Isten szabályokat tiszteletben tartó hatalmi munkája előtt (lásd Dániel imája)? 


Piszkos munka

A háttérben lévő démoni erők legeredményesebb módszere a manipuláció. A keresztényéget leginkább az a narratíva tette tönkre, mely szerint Isten adja a szenvedést (csupa jó szándékból, nevelési célzattal), vagy ha nem, akkor ő engedi, vagyis rendeli meg, a piszkos munkát Sátánnal végeztetve el. Kinek kell egy olyan Isten, aki jellemnevelési célzattal megöleti az ártatlan gyermeket egy vírussal, egy balesettel, vagy gyilkos fegyverekkel? 


Idézd fel Jób történetét (1,1-12; 2,1-7). Hogyan néz ki a nagy küzdelem számunkra láthatatlan dimenziója? Milyen módszereket használ Isten? Milyen eszközökkel dolgozik Sátán? A fenti „szelek” tartása mintájára, hol húzza meg Isten a határt a gonosz számára? Ezek alapján, hogyan magyaráznád el egy idegennek egy jóságos Isten és a földi szenvedések viszonyát? 


A végső felvonás 

A jó hír az, hogy a nagy küzdelem véget ér. Jézus fegyvertelenül, csecsemőként jött az ellenség területére és bár dicsőségben jön el másodszor, mégsem mindenek feletti hatalmával, pusztító erejével fog győzni, hanem a jellemével. Ezzel éri el, hogy végül mindenki elismeri a megváltó szeretet győzelmét. Senki sem Isten haragja miatt fog elpusztulni, hanem csak azért, mert szabad akaratából úgy döntött, hogy a mentőcsónakot elutasítja. 

„Hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyen, földön és föld alatt, és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.” Fil 2,10-11. 


Hogyan változtatott (vagy nem) ez a tanulmány Isten hatalomgyakorlásával kapcsolatos nézeteiden? Mi volt benne, ami reményt adott? Milyen kérdéseket szeretnél majd feltenni Istennek, amire jelenleg nincs minden részletet feltáró magyarázat? 

ŐFE


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2025/1/1 – Isten őszinte szeretete (január 4)

1. Isten őszinte szeretete (Január 4.) Ebben a tanulmányban Isten jelleméről fogunk gondolkodni. Arról, hogyan tudja kiegyensúlyozottan bemutatni a szeretetteljességet és igazságosságot egy személyben anélkül, hogy ellentmondásokba ütközne. És mit jelent az, hogy számunkra is hasonló életet szán, amelyben mindenkit egyenlőként kezelünk, és igazságosan bánunk velük, akár ösztönösen jön, hogy ilyen módon mutassunk szeretetet az irányukba, akár tudatos erőfeszítés kell hozzá. Olvassátok el Egyszerű Fordítású Bibliából Hóseás próféta könyvének 1. fejezetét! (A világosabb megfogalmazás és a magyarázó jegyzetek segítenek jobban átlátni.) Ismertétek ezt a történetet? Mit mond ez számotokra Isten jelleméről? Beleillik az istenképetekbe, hogy Ő néha ilyen furcsa dolgokat is kérhet a követőitől? Miért? Beszélgessetek ezekről! Isten hűsége és szeretete dacára saját választott népe újból és újból fellázadt ellene. A Szentírás ezért mutatja be többször is úgy az Urat, mint aki egy rossz házasságban...

2025/1/2 – Szövetség és szeretet (január 11)

 2. Szövetség és szeretet (Január 11.) Keresztény körökben gyakran emlegetjük a görög agapé szót, amely a feltétlen, önfeláldozó és önzetlen szeretetet jelöli. Ezért ezt a szót gyakran egyedül Isten szeretetével azonosítjuk. Az igazság azonban az, hogy emberek is képesek így szeretni. Sőt, Isten is képes máshogyan szeretni, hiszen a szeretet saját természeténél fogva egy többdimenziós dolog. Így amíg az alábbi jól ismert versben az eredeti szöveg az agapét használja (“Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” János 3:16), addig például János 16. fejezetének 27. versében a fileó kifejezés áll az eredetiben („Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem”.) Egy újabb görög szó, amit ugyanúgy a szeretetre használunk, de annak valahogy egy másik rétegét fogja meg. A fileo a baráti szeretetet jelöli, ezért úgy is lefordíthatnánk, hogy ‘kedvel’. Tehát az utóbbi bibliaverset val...