Gondolatébresztő - ifi bibliatanulmányok

Születésnap, szalagavató, esküvő, diploma… Mindegyikünknek vannak nagy napjai az életben. Neked milyen nagy eseményed lesz a közeljövőben? Nemrég beszéltünk arról, hogy a próféták nem jósok, hanem azok, akik Isten szemével látnak. Most egy olyan próféciáról lesz szó, ami a jövőbe enged belesnünk. De álljunk csak meg egy pillanatra: Most akkor mégis a jövőt tudjuk meg a próféciából? Hogyan derül ki a jövőről szóló próféciákból, hogy mi Isten akarata a jelenben? Nézzük meg, hogy miről ír Péter: „Mindenekelőtt értsétek meg, hogy az utolsó napokban olyan gúnyolódók lépnek majd színre, akik csak a saját emberi kívánságaikat követik, és mindenből gúnyt űznek! Azt mondják: »Jézus megígérte, hogy vissza fog jönni, igaz? De hol késik? Mióta őseink meghaltak, semmi sem változott! Minden ugyanúgy megy tovább, mint a világ teremtése óta.« Ezek a gúnyolódók szándékosan nem akarnak emlékezni arra, hogy Isten a szava által teremtette az eget és a földet réges-régen, majd a szárazfölde...

„Akkor ezt mondta Isten: Teremtsünk embert a magunk képére és hasonlóságára. Uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon, mind az egész földön és a földön csúszó­mászó mindenféle állaton.” ​ (1Móz 1:26 – ÚRK) A Biblia első lapjain azt olvassuk, hogy amikor Isten befejezte a teremtést a földön, minden egyes nap végén azt mondta, hogy tökéletes az amit alkotott, beleértve az embert is. Sátánnak, azonban sikerült kételyt ébreszteni az emberiség szívében Isten iránt, és így bűnbe, az az a pusztulásba taszította az emberi fajt. Az ember sokkal többet veszített az engedetlenségével, mint csupán a „tökéletességét”​. Szinte minden megváltozott. „Elbitorolta az eredetileg Ádámnak adott uralmat a föld felett. Krisztus azonban áldozatával megfizette a bűn árát, amivel nemcsak az embert mentheti meg, hanem elveszett uralmát is visszaadja neki. Mindazt, amit az első Ádám elveszített, a második Ádám visszaszerzi.”​ (Ellen G. White cikke, Signs of the Times. 1908. november 4.) ...

„ Szólt Isten: » Alkossunk embert, aki hasonló hozzánk, és olyan, mint mi. Uralkodjon a tenger halain, az ég madarain és a háziállatokon. Uralkodjon az egész földön és a kisebb állatokon, amelyek a földön mozognak! « Megteremtette hát Isten az embert, aki hasonlít hozzá. Úgy teremtette, hogy olyan legyen, mint ő. Férfinak és nőnek teremtette őket. ” (1Mózes 1:26-27 – EFO ) Keresztényként hiszünk abban, hogy Isten a saját képére teremtette meg az embereket, vagyis olyannak, hogy hasonlítsunk hozzá. De vajon még mindig olyanok vagyunk mint Isten? Ha körülnézünk a világunkban, mit látunk? Háborúk, faji ellentétek, pénzügyi válságok, éhezés, sikkasztás, hazugságok vesznek minket körül, amit az emberek hoztak létre. Olyanok vagyunk mint Isten? Vagy legalább a keresztények olyanok? Azok a keresztények, akik marakodnak egymás között, lenéznek mindenkit, aki nem keresztény, meghurcolnak bizonyos bűnöket, másokról viszont nem vesznek tudomást... Olyanok vagyunk, mint Isten? Mit jele...

A bírák kora igencsak izgalmas (értsd: kaotikus) kora volt a zsidó népnek, ami eléggé egysíkú, ha csak a felszínét nézzük: a nép elfordul Istentől, aki az elnyomó szomszédos népek kezébe adja őket, ekkor a nép segítségül hívja Őt, mire Isten egy szabadítót (bírát) küld, aki elhozza a békét. Mielőtt megnéznénk néhány konkrét példát, gondold végig, hogy hányszor tesszük ugyanezt: jól megvagyunk Isten nélkül, és amikor jön az ellenség, kétségbeesetten szaladunk vissza hozzá. De sosem tanulunk a hibánkból, így kezdődik az egész elölről... Az eheti tanulmányhoz elég sokat kell olvasni, segítségként mindenhol megtalálod a vonatkozó részekhez vezető linket. Arra biztatlak, hogy legalább az egyik történetet olvasd végig, hidd el, úgy sokkal mélyebbre tudsz ásni!

„Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te utódod és az ő utódja között: ő a fejedet tapossa, te pedig a sarkát mardosod.” (I. Mózes 3:15, RÚF) Minden itt kezdődött. Isten megteremtette a világosságot, hogy az ember fényben élhessen. Megteremtette a vizeket, a szárazföldeket, az eget, hogy az embernek meglegyen a helye a világban. Ez az ember lakhelye, a teremtménye ízlésére formálta azt. Ezután megteremtette a növényeket, hogy az embernek legyen mit enni, Megteremtette a különféle csillagokat, a napot, a holdat, hogy az ember mérni tudja az időt, a gyorsaságot, a távolságot, lásson fényt és sötétséget. Megteremtette a vízi állatokat, és a madarakat, megteremtette a szárazföldön élő állatokat, a csúszómászókat, és látta Isten, hogy ez jó az embernek. Ez jó neki. Ezután otthagyta a Mennyet, és a porba térdelt, úgy alkotta meg sárból, a saját kezével az embert. Végre élni fog az, akire annyira vágyik, akit annyira szeret, hogy minden vágya, hogy vele élhessen....

1. Hetven év, egy emberöltőnyi idő. Sok, vagy kevés? Megítélés kérdése. Ha azt mondják, hogy ennyi ideig kell egy gyűlölt országban élned, ahol másodrangú polgár, legjobb esetben is megtűrt személy lehetsz a társaddal együtt, biztosan túlságosan hosszúnak érzed. Sok minden átértékelődik bennünk akkor, ha hosszú ideig nem élhetünk Istentől kapott legelemibb emberi jogunk egyikével, a mozgás szabadságával.

Néhány ráhangoló kérdés: Mi a kultusz? Istenben vetett hitünk rendezett, istentiszteleti keretek között folyó rendszeres megvallása. Nem Istennek, hanem az embernek van rá szüksége, hitének megvallásához. Mi a reform? Visszatérés az alapokhoz. Nem újítás, nem konzervatív hagyománytisztelet, hanem újragondolni az érvényes tartalom felől a formákat. Ki volt Jósiás? Júda utolsó nagy királya (Kr. e. 639­-608) között, aki a bálványok imádása helyett visszatért az ősi egyistenhithez és megreformálta az ország vallásos életét.

Tudtad, hogy az IQ-ként ismert kognitív készségek az összes készségeinknek mindössze 20%-át teszik ki? És tudod miért fontos ez? Az, hogy tudsz valamit, még nem jelent azt, hogy a tudásod szerint is fogsz cselekedni! Kérdezd meg azokat a szülőket, akik már vagy százszor elmondták a gyereküknek, hogy köszönjön, ne csoszogjon, csukott szájjal egyen... Három összetevő befolyásolja, hogy hogyan reagálsz a téged körülvevő dolgokra, eseményekre: Kognitív készség: ez tulajdonképpen minden, amit racionálisan, ésszel meg tudsz érteni. Logikai érveléssel, magyarázatokkal lehet fejleszteni. Affektív készség: ez az átélésnek vagy beleélésnek a képessége, amit empátiának nevezünk. Ezt tapasztalatokkal, történetekkel, mesével fejleszthetjük, amikor gyakoroljuk a különféle érzelmek átélését. Konatív készség: ez pedig a szociális készségeket jelenti, azt, hogy hogyan tudod kezelni a kapcsolataidat, hogyan kezdeményezed, tartod fenn vagy zárod le őket. Ez szintén csak megtapasztalással fej...

Ebben a tanulmányban megismerhetjük Jeremiás sorsán keresztül, hogyan viszonyul hozzánk Isten és mi hogyan viszonyulhatunk Istenhez életünk nehéz időszakaiban. 1. Kontextus Azok az emberek, akik nem szeretik Istent vagy egyáltalán az istenhitet, sokszor hozzák fel érvként Isten ellen, hogy annyi szenvedés és tragédia van az életben. Érdekes  módon Isten ugyanezeket az érveket hozza fel a hitetlen emberekkel szemben.

„Gyógyíts meg, Uram, akkor meggyógyulok, szabadíts meg, akkor megszabadulok, csak téged dicsérlek.” (Jeremiás 17:14) „Ami volt, ugyanaz lesz majd, és ami történt, ugyanaz fog történni, mert nincs semmi új a nap alatt.” (Prédikátor 1:9) Mondhatnánk, hogy „sziszifuszi” munka a prófétáké. Tudjuk a görög mitológiából ismert történetet: Sziszüphosz királyt agyafúrt gonoszságai miatt örökös kőgörgetésre ítélték az istenek, ő a „példaképe” mindenkinek, aki sokat dolgozik feleslegesen. No nem az agyafúrtság és a gonosztettek miatt hasonlítanak a próféták erre a pórul járt királyra. 

„Jaj annak, aki házát gazsággal építi, annak emeleteit pedig jogtalansággal, aki ingyen dolgoztatja szomszédait, és a munkásainak nem adja meg bérüket! Jaj annak, aki azt mondja: »Nagy palotát építek magamnak, tágas felső szobákkal« —, és ablakokat készít rajta, belülről cédrussal burkolja, majd vörösre festi! Az tesz téged igazán királlyá, hogy több cédrusból építesz, mint elődeid? Hiszen apád is evett-ivott, mint minden ember, de igazságosan élt és uralkodott, ezért jól is ment a sora. Igazságot szolgáltatott a szegénynek és elnyomottnak, ezért ment jól a sora. Így él, aki ismer és tisztel engem! — ezt mondja az Örökkévaló. — De szíved és szemed csak a saját hasznodat keresi! Ártatlanok halálát kívánod, s erőszakkal elnyomod népedet.” (Jeremiás 22:13-17 - EFO)

KI KERES KIT? Vannak dolgok, amik olyan könnyen berögződnek az ember agyába. Szinte alig lehet kiszedni őket onnan. Egy önjelölt érdekesség kutató vállalta, hogy megépít egy olyan biciklit, aminek a kormánya fordítva működik. Ha jobbra tekered a kormányt, akkor a kerék balra fordul és a bicikli balra megy. Meg is építette. Meglepetésére egyáltalán nem tudta használni. Az addigi berögződésen csak hosszú évek munkája tudott csak segíteni – szó szerint több évnyi erős, mindennapos gyakorlás. Eleinte fél méter után elesett. Amint érezte, hogy dől valamelyik irányba, azonnal az agya küldte a jelet, hogy rántsa az ellenkező irányba a kormányt és korrigáljon, azonban az agyba berögződött információ hamis volt, mert amerre az agya mondta, hogy rántsa a kormányt, az egy sima biciklin jól is működött volna, itt viszont még jobban az elesés felé döntötte a biciklit. Öt évnyi gyakorlás után sikerült elmondja magáról, hogy végre tud fordított-biciklizni. Ilyen nehéz egy berögződést megváltozt...

„ Péter pedig megnyitotta száját, és azt mondta: Most értettem meg igazán, hogy Isten nem személyválogató, hanem minden népben kedves előtte, aki őt féli, és igazságot cselekszik. ”  (ApCsel 10:34-35) Jónás könyvére tökéletesen  jellemző a fent idézett igeszakasz. Jónás volt az első olyan próféta, akit az Úr egy olyan néphez küldött, akik nem héberek voltak, hanem  a Biblia szavait használva pogányok voltak. 

VAN EGY JÓ ÉS EGY ROSSZ HÍREM... Melyikkel kezdjem? Talán előbb a rosszal kezdem, mert minden jó, ha jó a vége ! Az a rossz hír em, hogy bizony, előbb vagy utóbb mindenki meg fog halni. Ijesztő gondolat, de sajnos igaz. Bizonyára a legtöbbünk már találkozott ezzel a dologgal olyan formában, hogy valakit, akit szeret, valamelyik rokonát, közeli hozzátartozóját elveszítette. Nincs olyan ember, akinek ne okozna ez a dolog sok kellemetlen percet és fájdalmat, és a helyzet az, hogy a Biblia is vallja azt, hogy a halál az egy jelen lévő, igenis valóságos dolog. Egy személy viszont már a Szentírás elején tagadja. Az a gondolat, hogy a bűnnek nem lesz olyan következménye, hogy valaki meghal (megsemmisül), hanem valamilyen úton módon örökké él, a mai napig jelen van. Viszont érdemes elgondolkozni, hogy ki is az, aki azt mondja a Teremtés könyvének 3. fejezetében, hogy „Dehogy haltok meg!” .

FELFÜGGESZTETT Hallottál már a „felfüggesztett kávé” mozgalomról? Egy olyan másfél éve terjedt facebookon az erről szóló történet: „Egy barátommal betértünk egy kis kávéházba. Miközben leadtuk a rendelést két vendég lépett be és ment egyenesen a pénztárhoz. - Öt kávét kérünk. Kettőt magunknak és hármat felfüggesztve. Kifizették a rendelést, fogták a két kávét és elhagyták a kávézót. - Mi az a felfüggesztett ? – kérdeztem a barátomtól. - Várj egy kicsit és meglátod. – válaszolta. Ismét bejött néhány ember. Két lány kért egy-egy kávét, fizetett majd távozott. Ekkor három ügyvéd lépett be. - Kértek hét kávét. Hármat saját részre és négyet felfüggesztve. Amíg azon töprengtem, mégis mire szolgálnak ezek a felfüggesztett kávék, élveztem a kellemes napos időjárást, és gyönyörködtem a kilátásban, ami a hangulatos térre nyílt. Hirtelen, egy kopott ruhákba öltözött, koldusnak látszó férfi lépett az üzletbe, és kedvesen a pincérhez fordult. - Van egy felfügg...

„A törvény azért van, hogy áthágjuk...” A közhelyektől nem idegenkedő forgatókönyvírók előszeretettel szajkózzák ezt a mondatot. De azon túlmenően, hogy elég sekélyes a hangzása, és kisstílűvé teszi az alkotást, az igazságtartalma is megkérdőjelezhető, és egy jó érzésű, tisztes ember nem ehhez tartja magát. Eddig kilenc héten át Krisztus törvényéről elmélkedtünk, de a címben megjelent egy új szó is: a szövetségek. Mit jelent a szövetség? Egy ilyen kérdés hallatán akár zavarba is jöhetünk, hiszen a szó jelentése mindenki számára ismert, mégis nehézkes szavakba önteni. Azért próbáljuk meg!

Itt járt Krisztus, vége a törvénynek ... A német autópályán való száguldás a legtöbb sebességet szerető ember fejében egyfajta szabadságot megtestesítő érzés megvalósulása. Több tucatszor is átszelve Németországot elmondhatom, hogy a 130-160as utazótempót ritka kivételektől eltekintve mégsem léptem át. Tehát hiába gondoltam úgy a helyzetre, mint ami majd lehetőséget biztosít a féktelen mámoros száguldásra, miután rövid periódusra kipróbáltam az autó teljesítő képességének határait, visszavonultam a biztonságot jelentő komfortzónámba.   Szabadságom volt, mégsem éltem (vissza) a lehetőségeimmel, mert ez rám és másokra is veszélyt rejtegetett. Mit jelent számodra a törvénynélküliség állapota? Talán igaz valamelyik rád az alábbiak közül, talán új kategóriát tudsz megnevezni: Varázslatosnak tűnik a törvénytelenség El sem hiszed, hogy van olyan közeg ahol létezhet törvénytelen állapot Netán nem is érted a kérdést, hiszen amúgy sem ismersz el semmiféle törvényt a...

Egy kis nosztalgiára invitállak. Gondolj vissza a gyerekkorodra! Ismerős az a szituáció, amikor egy rosszul végződő csínytevés után alaposan elnáspángolnak a szüleid? Gondolok itt arra például, hogy a nappaliban focizás közben eltalálod A Vázát, ez pedig azonnali fizikai szankciókat eredményez, ami fáj ugyan, de a jogosságát meg sem kérdőjelezed... Vagy az az eset, amikor a szavaiddal vagy viselkedéseddel okozol csalódást nekik, és azt kívánod, bárcsak kapnál egy kijózanító nyaklevest, de ehelyett csak egy szívszorítóan csalódott tekintetű Apuval és Anyuval állsz szemben? És most nem a „tiltott alma a legédesebb” dologgal szeretnék foglalkozni, vagy a csábítással, önuralommal, stb., hanem azzal a ténnyel, hogy tudtad a szüleid álláspontját az összes huncutságoddal kapcsolatban, vagy ki tudtad következtetni, hogy mi lesz az ítélet, és azzal is tisztában voltál, hogy következetesen és igazságosan „jutalmaznak meg”. De mégis megtetted, és vállaltad a következményeket. Most pedig itt v...

Ésaiás könyvében az 52 . és 53. fejezetekben csodálatosan és egyértelműen tárul elénk a Megváltó küldetése. Egyértelműen bizonyítja, hogy halála engesztelés volt. Jézus másokért szenvedett. Magára vette betegségeinket, fájdalmainkat, bűneinket, vétkeinket. Áldásokat tartogat nekünk: békességet, gyógyulást, megigazulást. Isten terve, akarata volt, helyettünk szenvedjen. Jézus igaz volt, bűntelen. Bűnért való áldozat, engesztelő áldozat volt.

„Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén” (1Pt 1:18-19). A Bibliában több helyen olvasunk a bűnről, és annak következményéről. „A bűn zsoldja a halál…” – így írja a Biblia. Tehát ha bűnt követünk el természetszerűleg meg kell halnunk.  Miért van mégis az, hogyha rosszat teszünk, nem esünk össze? Miért van az, hogy még mindig élünk és Isten számon tart bennünket? A válasz a kérdésekre az áldozat, amely a bűnös helyett veszti életét.