Ugrás a fő tartalomra

2014/2/10 – Krisztus, a törvény és a szövetségek

„A törvény azért van, hogy áthágjuk...” A közhelyektől nem idegenkedő forgatókönyvírók előszeretettel szajkózzák ezt a mondatot. De azon túlmenően, hogy elég sekélyes a hangzása, és kisstílűvé teszi az alkotást, az igazságtartalma is megkérdőjelezhető, és egy jó érzésű, tisztes ember nem ehhez tartja magát.
Eddig kilenc héten át Krisztus törvényéről elmélkedtünk, de a címben megjelent egy új szó is: a szövetségek.
Mit jelent a szövetség? Egy ilyen kérdés hallatán akár zavarba is jöhetünk, hiszen a szó jelentése mindenki számára ismert, mégis nehézkes szavakba önteni. Azért próbáljuk meg!
A szövetség talán az egyezség, megállapodás szavakhoz áll a legközelebb. Legtöbbször két fél között jön létre, akik valamilyen oknál fogva egymásra vannak utalva. Ezért együttműködést kezdeményeznek, amelyik mindkettőjük számára előnyökkel jár, ugyanakkor feltételeket is szabnak a másiknak, hogy biztosítsák saját maguk számára az előnyök akadálytalan érvényesülését, illetve erre hivatkozva bontják fel a szövetséget, ha a másik fél viselkedése ezt indokolja.
Ugyanakkor van egy másik fajtája is, amikor van egy kezdeményező fél, aki segítséget ajánl fel a másiknak, és nem biztos, hogy cserébe neki is származik valami haszna ebből a szövetségből.
Törvényünk már a kezdetektől fogva volt, de az inkább jelentett áldást vagy kötelezettséget, mint korlátot. (Lássuk be, hajlamosak vagyunk a törvényeket tilalomnak érezni... :) ) (I Móz 1:28-29, 2:16-17).

Isten előre ismerte a bukás lehetőségét, így B-tervként egy nagylelkű szövetséget ajánlott fel nekünk.
Már a bűnbeeséskor halált érdemelt volna az első emberpár, de Isten kegyelmes, és – bizonyos feltételekkel – engedte, hogy viseljük az engedetlenség következményeit. (I Móz 3:16-17)

Kain és Ábel történetében felfedezel valamit, ami a szövetségkötéssel kapcsolatos? Egyrészt az, hogy ajándékot hoztak, erőteljes szimbolikával bír (I Móz 4:3-4), de azt is olvashatjuk, hogy Isten megbélyegezte Kaint, hogy senki ne törhessen az életére, és élete végéig nem szabadulhatott meg a bűn és halál emlékétől (I Móz4:15). Isten a szövetségben egyszerre kegyelmes és következetes. Jobban szeret minket annál, hogy azt adná, amit megérdemlünk, ugyanakkor mindennek ára van.

Néhány nemzedékkel ez események után a világ bűnei olyan méreteket öltöttek, hogy Isten elhatározta, véget vet világunknak. Nyilván jól ismered Nóé történetét, nem részletezem. Egy valamit azonban kiemelnék: Isten itt már szóban is kifejezte szövetségkötési szándékát. (I Móz 9:8-17)

Fussunk még egyszer át a fenti három példán, és ragadjunk meg egy-egy új részletet!
„Majd az Örökkévaló Isten állatbőrökből jobb ruhákat készített Ádámnak és a feleségének, és abba öltöztette őket.” (I Móz 3:21 EFO)„Ábel is áldozott az Örökkévalónak, de ő a nyája elsőszülött bárányainak legjavából.” (I Móz 4:4 EFO)„Ezután Nóé oltárt épített az Örökkévalónak. Mindenféle tiszta állat és madár közül vett néhányat, és az oltáron feláldozta azokat égőáldozatként.” (I Móz 8:20 EFO)
Az áldozatok bemutatása mind-mind Jézusra mutatott, aki halálával fedezi el vétkeinket, és örök életet szerez nekünk. Ugye, már leszögeztük, hogy mindennek ára van. De Ő jobban szeret minket annál, hogy azt adná, amit megérdemlünk. Isten feláldozta az egyszülött fiát, mert szövetségre szeretne lépni veled és velem. Örök életet ajánl, és csak a szívünket, elménket, engedelmességünket szeretné cserébe. Más nem is adhatunk, hiszen a világba sem hozunk magunkkal semmit. De nem is vár el többet.
„Ez az isteni szeretet! Nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem ahogy ő szeret bennünket. Ezt pedig azzal mutatta meg, hogy a saját Fiát küldte a Földre azért, hogy engesztelő áldozat legyen a bűneinkért.” (I Ján 4:10 EFO)
Magyi

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2025/1/1 – Isten őszinte szeretete (január 4)

1. Isten őszinte szeretete (Január 4.) Ebben a tanulmányban Isten jelleméről fogunk gondolkodni. Arról, hogyan tudja kiegyensúlyozottan bemutatni a szeretetteljességet és igazságosságot egy személyben anélkül, hogy ellentmondásokba ütközne. És mit jelent az, hogy számunkra is hasonló életet szán, amelyben mindenkit egyenlőként kezelünk, és igazságosan bánunk velük, akár ösztönösen jön, hogy ilyen módon mutassunk szeretetet az irányukba, akár tudatos erőfeszítés kell hozzá. Olvassátok el Egyszerű Fordítású Bibliából Hóseás próféta könyvének 1. fejezetét! (A világosabb megfogalmazás és a magyarázó jegyzetek segítenek jobban átlátni.) Ismertétek ezt a történetet? Mit mond ez számotokra Isten jelleméről? Beleillik az istenképetekbe, hogy Ő néha ilyen furcsa dolgokat is kérhet a követőitől? Miért? Beszélgessetek ezekről! Isten hűsége és szeretete dacára saját választott népe újból és újból fellázadt ellene. A Szentírás ezért mutatja be többször is úgy az Urat, mint aki egy rossz házasságban...

2025/1/10 - A hatalom gyakorlásának szabályai (március 8.)

  10. A hatalom gyakorlásának szabályai (Március 8.) A hatalom Gyerek voltam még, amikor egy idős lelkész megtanított nekem egy szójátékot: "Azt mondják a hatalmasok, hogy akinek hat alma sok, annak hatalma sok, de akinek hatalma nincs, annak hat alma sincs." A közmondás azt az ironikus gondolatot hordozza, hogy a hatalom és az anyagi javak közötti összefüggés sokszor igazságtalanul alakul. A hatalommal bírók könnyebben jutnak hozzá a javakhoz, míg a hatalom nélküliek számára az alapvető dolgok is elérhetetlenek lehetnek. Szerinted mit jelent a hatalom? Neked milyen hatalmad van? Kik azok, akik rajtad gyakorolnak hatalmat és hogy viseled? Van olyan személy, akit felruháztál hatalommal?   Közjogi értelemben, a hatalom megszerzésének két útja van. Demokratikus környezetben a választók felhatalmaznak valakit közvetlenül, vagy megbízott küldöttjeik által. Ebben az esetben a polgárok legalább egyszerű többsége átadja valakinek, vagy egy csoportnak a hatalom gyakorlásának jogát, am...

2025/1/2 – Szövetség és szeretet (január 11)

 2. Szövetség és szeretet (Január 11.) Keresztény körökben gyakran emlegetjük a görög agapé szót, amely a feltétlen, önfeláldozó és önzetlen szeretetet jelöli. Ezért ezt a szót gyakran egyedül Isten szeretetével azonosítjuk. Az igazság azonban az, hogy emberek is képesek így szeretni. Sőt, Isten is képes máshogyan szeretni, hiszen a szeretet saját természeténél fogva egy többdimenziós dolog. Így amíg az alábbi jól ismert versben az eredeti szöveg az agapét használja (“Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” János 3:16), addig például János 16. fejezetének 27. versében a fileó kifejezés áll az eredetiben („Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem”.) Egy újabb görög szó, amit ugyanúgy a szeretetre használunk, de annak valahogy egy másik rétegét fogja meg. A fileo a baráti szeretetet jelöli, ezért úgy is lefordíthatnánk, hogy ‘kedvel’. Tehát az utóbbi bibliaverset val...