VAN EGY JÓ ÉS EGY ROSSZ HÍREM...
Melyikkel kezdjem?
Talán előbb a rosszal kezdem, mert minden jó, ha jó a vége!
Az a rossz hírem, hogy bizony, előbb vagy utóbb mindenki meg fog halni. Ijesztő gondolat, de sajnos igaz. Bizonyára a legtöbbünk már találkozott ezzel a dologgal olyan formában, hogy valakit, akit szeret, valamelyik rokonát, közeli hozzátartozóját elveszítette. Nincs olyan ember, akinek ne okozna ez a dolog sok kellemetlen percet és fájdalmat, és a helyzet az, hogy a Biblia is vallja azt, hogy a halál az egy jelen lévő, igenis valóságos dolog. Egy személy viszont már a Szentírás elején tagadja. Az a gondolat, hogy a bűnnek nem lesz olyan következménye, hogy valaki meghal (megsemmisül), hanem valamilyen úton módon örökké él, a mai napig jelen van. Viszont érdemes elgondolkozni, hogy ki is az, aki azt mondja a Teremtés könyvének 3. fejezetében, hogy „Dehogy haltok meg!”.
A Biblia történetének legelején azt találjuk, hogy az ember és Isten közötti megtört kapcsolat és megtört bizalom eredménye az, hogy az ember végleg megsemmisül, azaz megszűnik létezni. Sajnos a kapcsolat megszakadt és a bizalom megtört, viszont nem látjuk, hogy Ádámot és Évát azonnal sújtotta volna ez a büntetés. Ha sújtotta volna, akkor most nem is látnánk, hiszen nem lennénk mi sem. Viszont amit látunk az egészen lenyűgöző. Isten végtelen kegyelmében nem büntette meg azonnal az emberiséget. Úgy döntött, hogy időt ad, és teljes erejét beveti, hogy az emberiséget visszafordítsa és megmentse az örök pusztulástól. Az Ige szavai csodálatosan tárják fel ezt a történetet, amiben a Teremtő Isten teljes erejével küzd az önző kőszívek meglágyításán, hogy az embereket ne veszítse el. Bizony Jézus az, akinek mindennél fontosabb volt, hogy mi el ne vesszünk, hanem örök életünk legyen, és akinek mindennél nagyobb fájdalmat okoz akár csak egy elveszett lélek is. És szép lassan el is érkeztünk a jó hírhez!
A jó hír az, hogy nem fogunk meghalni! Ahogy az első részben letisztáztuk, a bibliai halál, azaz a teljes megsemmisülés, hogy megszűnünk létezni, az Istennel való megszakadt kapcsolat és a megtört bizalom következtében, az igen is valóságos. Viszont eljött Valaki, aki ezt az egészet magára vette. Aki elviselte, ahogy a bűneink miatt megszakad Közte és az Atyja közötti végtelenül szoros, életadó kapcsolat, és belehalt. Valaki meghalt helyettünk. Valaki teljesen megsemmisült helyettünk, egy magányos kereszten, egy nyilvános hegyen. Viszont a jó hír nem áll meg itt. Isten már a Biblia első betűjétől kezdve tervezte ezt az áldozatot, és csodálatosan munkálta az útját. Viszont Jézus, aki magára vette, hogy helyettünk szakad el Istentől, végig a Biblia folyamán és végig a Te életed folyamán keresi a kapcsolatot! Bemutatta magát és hív mindenkit, hogy ismerje meg őt és egy élethosszig tartó csodálatos kapcsolat során tanuljon meg újra bízni. Aki elfogadja ezt a hívását nap, mint nap az biztos lehet abban, hogy helyette le van fizetve a tartozás és soha nem fog örökre megsemmisülni, sőt, a kapcsolat által életet kap nap, mint nap, valamint teljesen megújulhat, búcsút inthet önző szívének, mert Isten önzetlenül szerető szívről gondoskodott számára.
Ha elfogadtad ezt a hívást, akkor biztos lehetsz benne ma, hogy nem fogsz meghalni (örökre megszűnni létezni). Viszont sok hívőről tudunk, aki meghalt, azaz elaludt. Valójában amit mi halálnak nevezünk az nem az igazi halál! Maga Jézus is úgy utal rá, mint alvásra (lásd: Jn 11:11 + Jób 3:11-13; 14:12; Zsolt 13:4; Jer 51:39; Dán 12:2). Ha elfogadtad Jézus hívását ma, akkor biztos lehetsz benne, hogy a legtöbb, ami történhet veled, hogy időlegesen rosszul leszel, azaz elalszol. De a következő pillanat, amit látni fogsz, az lesz, amikor Jézus trónján ülve, teljes dicsőségben, mint Király visszajön, feltámaszt, és kitárt karokkal, szeretettől sugározva fogad, fénylő angyalseregei közepette. Nem más a földi „halál”, mint egy röpke pillanat. Az időt nem érzékeljük, mikor alszunk, így Ádám sem érzékeli azt a több ezer évet, ami elszállt azóta, hogy ő meghalt. Egy pillanat az egész, mintha aludnánk. Nem gondolkozunk, nem csinálunk semmit, ha elaludtunk , egészen addig, amíg Jézus vissza nem jön, és fel nem támaszt minket. Akkor majd a gondolataink fonala pontosan onnan fog folytatódni, ahol azt letettük elalvásunk pillanatában.
Sokan vannak azonban, akiknek megadatott a lehetőség, hogy válaszoljanak Jézus – a legjobb barátjuk, szerető Teremtőjük – hívására, mégsem tették meg, hanem megkeményítették a szívüket és ellenálltak a szelíd, kitartó hívó szónak. Az ő számukra is alvás a halál. Viszont ők az ítéletkor támadnak majd fel, amikor megtudják, hogy ki ellen hadakoztak életük folyamán. Akkor majd ők maguk is bevallják, hogy Isten ítélete és minden tette igazságos, és mindenki, még maga a Sátán is térdet hajt majd. Őket sajnos nem tudta Isten megmenteni az elől az elpusztulás elől, amit az Édenben kihirdetett az első emberpárnak, mert ők maguk tudatosan nem engedték ezt meg Neki.
Isten csodálatosan munkálkodott mindenkiért, hogy megmentse és megnyerje az örökéletnek és az örök boldogságnak. Hív mindenkit, hogy legyen a barátja, ezáltal meneküljön meg az elől, ami a megtört kapcsolat következménye.
Az édenben megtört a kapcsolat, aminek következménye a megsemmisülés, viszont rajtunk áll, hogy újra Istenhez megyünk-e egy új kapcsolatot kezdve Vele. Ő mindig hív erre, szeretete mindig vonz, hogy minél hamarabb kezdjünk bele. Vár mindenkit, legyen bárki, jöjjön bárhonnan, tett bármit is. Ő vár rád is, hogy a Vele való barátságon keresztül megmenthessen, újjáteremthessen és reményteljes jövővel ajándékozzon meg, hogy még ha el is alszol valamikor, biztosan tudd, hogy van egy szebb folytatás. Indulj el még ma!
„Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él; és aki él és hisz énmbennem, az nem hal meg soha” (Jn 11:25-26).
Zsombi
Megjegyzések
Megjegyzés küldése