Ugrás a fő tartalomra

2014/3/13 - Második Advent

„Ne nyugtalankodjatok: higgyetek Istenben, és higgyetek bennem! Atyám házában sokak számára van lakóhely. Ha nem így volna, megmondtam volna nektek. Most elmegyek, hogy helyet készítsek a számotokra. Miután elkészítettem, visszajövök értetek, és magammal viszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is.” (Jn 14:1-3 - EFO).

Jézus Krisztus meghalt és feltámadt, újra találkozott a tanítványokkal, és mielőtt végleg elhagyta volna őket, néhány hasznos tanáccsal ellátta még az itt hagyott barátait. Nyugtatgatta őket, hogy bár nem lesz most itt köztük, higgyenek benne, és abban, hogy el fogja vinni őket is arra a helyre, amit kimondottan nekik épített, kimondottan az ő igényeik szerint.
De Akármennyire is hiszünk, vagy nem hiszünk Istennek, egy dolog biztos: az évek telnek, és Ő még mindig nem jött vissza. A Biblia lapjain több, mint háromszázszor találkozunk azzal, hogy Krisztus vissza fog jönni, de ez mind a mai napig nem történt meg.

Honnan lehetünk mégis biztosak benne, hogy meg fog? Te elhiszed, amit Jézus mondott? Várod a visszajövetelét? Mit jelent ez a gyakorlatban?
Miért olyan fontos, hogy Jézus vissza fog jönni? Hogyan befolyásolja az életünket ez a tudat?

Természetesen nem cél nélkül jön vissza Jézus hozzánk, a Földre, ebben biztosak lehetünk. Mit mond erről a Szentírás? Miért olyan fontos, hogy ő jön? (Mt. 16:27)

Amikor kicsik voltunk, gyakran mentünk vendégségbe nagymamáékhoz, akár hétköznapokon is. Ott voltak az unokatestvérek, mama, papa, akikkel nagyon szerettünk játszani, meg csak úgy is jó volt velük. Amikor elterveztük, hogy mikor megyünk, mindig tudtuk, hogy „Amikor Apa visszaér a munkából, indulunk.”
Igen ám, de Apa a munkájából adódóan volt, hogy már nagyon korán, akár délben haza tudott jönni, de volt olyan is, hogy négy-öt órakor tudtunk csak elindulni Mamáékhoz. Azt tudtuk, hogy Apa hazaérte után indulunk, de azt nem, hogy mikorra várjuk.

Valami ilyen Jézus visszajövetele is. Tudjuk, hogy jön, és tudjuk, hogy nem sokára. És azt is tudjuk, hogy miért jön, ez pedig egy fantasztikus ígéret. De úgy, ahogy Apa kocsiját is meghallottuk, ahogy befordul a kapun, úgy Krisztus visszajövetele is félreérthetetlen és egyértelmű lesz. Mit ír erről Mt. 24:27?

Vannak olyan egyházak, akik Jézus visszajöttét lelki eseményként gondolják, ők azt mondják, hogy Krisztus nem testben, valóságosan jön el, hanem
  1. lelki megújulás útján, a benne hívők szívébe,
  2. láthatatlan módon ragadja el azokat, akik a Mennybe kerülnek,
  3. ........
De ahogy kutatod a Bibliát, mit találsz ezt illetően? Milyen egyértelmű leírásai vannak Jézus visszajövetelének? (Jel. 1:7, Mt. 26:64, 1Thessz. 4:13-18...)

A „mikor” a probléma. Az a baj, hogy már tűkön ülünk, és Jézus, mintha késne, nem jött még el. Abban biztosak lehetünk, hogy nem késik. Olvassuk el Mt 24:3-14, 21-26, 29, 37-39 verseit, és nézzük meg, mit ír arról a korról, amikor Jézus visszajön. Mit gondolsz, ez mennyire a távoli jövőben várható?

Fontos volt, hogy amikor tudtuk, hogy Apa hamarosan hazaér,  elmenős ruhában, cipővel a lábunkon sertepertéljünk a házban, mert amint meghalljuk az autó brümmögését, máris szaladtunk Apa elé, ültünk a kocsiba és irány Hidas. Valahogy így kell várnunk Jézust is.
Miért fontos mindig figyelni és készen várni Jézus visszajövetelét? (Mt 24:42, 44)
Hogyan lehet rosszul várni Jézust? (Mt 24:48-51; Lk 21:34-35)
Kaptunk egy nagyszerű igéretet arra nézve, hogy a közeljövőben messzire elutazunk erről a Földről, egy olyan helyre, ami pont a mi igényeinkre van szabva. Hamarosan indulunk, amint Jézus visszajött értünk. Addig is megállás nélkül várnunk kell őt, és készen állni, mert bármelyik pillanatban megérkezhet.

Az lesz aztán a gyönyörű nap!
Én már nagyon várom.
És te?

Kiki

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2024/3/1 - Az evangélium kezdete (július 6)

  1. A z evangélium kezdete Miután Bemerítő Jánost börtönbe zárták, Jézus Galileába ment. Isten örömüzenetét hirdette: „Eljött az idő, Isten Királysága megérkezett! Változtassátok meg a gondolkodásotokat, az életeteket, és higgyetek az örömhírben!” Márk evangéliuma 1:14-15, EFO Mindenki, aki látott már valaha könyvet, tudja, hogy melyek azok a legfontosabb információk, amiket már csupán ránézésből, a könyv borítójáról meg tudunk állapítani. Olyanokra gondolok, mint például a könyv címe, a szerzője, jobb esetben a könyv hátulján egy rövid összefoglalót is találhatunk a témájáról, cselekményéről. Persze mondanom sem kell, hogy az emberiség történelmének nagy részében ezek közül egyik sem volt elvárás – igaz ez a Bibliánkban található 66 könyvre, és köztük a negyedévünk témájára, Márk evangéliumára is. Márk evangéliuma, noha kiemelt szerepe van az evangéliumok sorában, egyiket sem köti az orrunkra – ma nézzük meg, mit tudunk, mit nem, és mit feltételezünk erről a könyvről! Evangélium ...

2015/3/12 - Pál missziója és üzenete

Mielőtt belekezdenénk Pál „missziói stratégiájának” tanulmányozásába, érdemes megemlítsük, hogy ha Pál nincs, emberileg nézve nincs keresztyénség. Ő volt a nagybetűs MISSZIONÁRIUS. Pálnak egyetlen dolog kötötte le minden idejét és figyelmét, ez pedig a misszió volt. Igen, jól értetted. Mindent hátrahagyott, minden mást feleslegesnek ítélt, és teljes erővel arra a küldetésre koncentrált, amit a Damaszkusz felé vezető úton kapott ( ApCsel 9:1-31 ). Ez egy jól felépített stratégiát eredményezett, aminek nézzük most meg néhány pontját!

2025/3/11 - Hitehagyás és közbenjárás - „Aranyborjú a szívekben (szeptember 13)

11. Hitehagyás és közbenjárás - „Aranyborjú a szívekben” (Szeptember 13.) Képzeld el, hogy több ezer évet utazunk vissza az időben, hogy ott álljunk mi is a Sínai-hegy lábánál, várva Mózest, aki már napok óta fent van a hegyen, hogy Istennel beszéljen. De hol van már? Visszajön egyáltalán? Van ott „valaki” tényleg, akivel beszélni tud? Egyre nő a feszültség, és az úgy érezzük, hogy kell valami, ami látható, kézzelfogható, amihez kapcsolódhatunk. Aminek elmondhatjuk a kéréseinket, kérdéseinket, akitől várhatjuk a problémáink megodását, és akit hibáztathatunk a minket ért sérelmekért. Így születik meg az aranyborjú (2Mózes 32). Miért volt vonzó az aranyborjú Izráel népének? Te ma milyen helyzetben érzed magad úgy, mint ők a hegy lábánál – türelmetlenül, kapaszkodót keresve? Első hallásra nevetségesnek tűnik az összegyűjtött fülbevalókból és ékszerekből öntött aranyborjú előtt táncolni és kiáltani: „Íme, a te istened, Izráel!” (2Móz 32:4). Ma már senki nem állít szobrot a nappalijába és ...