2025/1/12 – Szeretet és igazság: Két nagy parancsolat (március 22.)

 

12. Szeretet és igazság: Két nagy parancsolat (Március 22.)

Ha valaki azt mondja: „Szeretem Istent”, a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát.

1János 4:20. (RÚF)

János azt írja, hogy nem lehet egyszerre Istent szeretni és az embereket gyűlölni, és ha a másik embert bántjuk, szeretetlenek vagyunk vele, azzal Isten felé is kifejezzük a szeretetlenségünket. Vagy ha megfordítjuk: az Isten iránti szeretetünket úgy tudjuk a legjobban kifejezni, ha szeretettel bánunk egymással. 

Biztosan te is találkoztál már szeretetlen megnyilvánulásokkal a gyülekezetben, és gyakran az “igazság nevében”. Sajnos az a rossz hírem van, hogy sokan, akik másokat bántanak, hogy érvényesítsenek egy írott vagy íratlan “törvényt”, észre sem veszik, hogy eközben sebeket okoznak. Miattuk talán úgy gondolhatod, hogy a szeretet és az igazság egymás ellentétei, és az igazság érvényesítéséhez időnként át lehet hágni a szeretet törvényét is.

Mit mond a Biblia erről? Mit jelent Isten szerint az igazság, az igazságosság? Hogyan tudnánk rendet tenni az alábbi ige alapján?

Ezt mondja a Seregek Ura: Igazságos ítéletet hozzatok, szeretettel és irgalmasan bánjatok egymással! Az özvegyet és az árvát, a jövevényt és a nincstelent ne sanyargassátok, és ne tervezzetek egymás ellen magatokban semmi rosszat! De ők nem akartak figyelni, sőt lázadozva hátat fordítottak, és bedugták fülüket, hogy ne halljanak. Szívüket gyémántkeménnyé tették, hogy ne hallják a törvényt, sem azokat az igéket, amelyeket a Seregek Ura küldött lelke által a régebbi prófétákkal. Emiatt háborodott fel olyan nagyon a Seregek Ura. (Zakariás 7:9-12.)

Jézus eléggé keményen beszélt a törvényeskedő farizeusokkal, akik aprólékosan kiszámolták, mennyi tizedet kell adni a fűszernövényekből, ugyanakkor a két nagy parancsolatot megszegték: igazságtalanok és szeretetlenek voltak egymással.

Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhagytátok azt, ami a törvényben fontosabb: az igazságos ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget; pedig ezeket kellene cselekedni, és azokat sem elhagyni.

(Máté 23:23.)

Hogyan lehetne ezt az igét a mai nyelvre lefordítani? Mit jelenthet ma a mentából, a kaporból és a köményből tizedet adni? Mondjatok rá példákat! Rossz dolog ilyen gondosan kiszámolni a tizedet? Ha nem, akkor mi más problémája lehetett ezzel Jézusnak?

Az irgalmas samaritánus példázata biztosan ismerős számodra a gyermekszombatiskolákról, de most tegyük köré a szövegkörnyezetét. Egyszer, amikor Jézus arról beszélt, hogyan is kellene az embereknek bánni egymással, egy ilyen okos törvénytudó - akihez az előzőleg idézett ige szólt - megkérdezte, hogy “nade ki is az én felebarátom”? A kérdésből egyértelműen süt a felsőbbrendűségérzés, így Jézus egy olyan történetet mesélt, amiből egyértelművé tette: nem csak azt kell felebarátodnak tekintened, aki hozzád hasonló társadalmi csoport tagja, aki ugyanolyan színű és vallású, mint te. Amikor valaki bajba kerül, és segíthetek, akkor az én feladatom, hogy a másik ember felebarátja legyek.

De ki a felebarátom? Válaszul Jézus ezt mondta neki: Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé, de amikor meglátta, elkerülte. Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, de amikor meglátta, ő is elkerülte. Egy arra utazó samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta, odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Azután feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és gondját viselte. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek? Ő így felelt: Az, aki irgalmas volt hozzá. Jézus erre ezt mondta neki: Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj! (Lukács 10: 29-37.)

Mik azok a dolgok, amelyeket ma felebarátként megtehetsz másokért? Esetleg olyan emberekért is, akik kevésbé szimpatikusak vagy egy nem túl népszerű embercsoport tagjai…

A szeretet talán nem is olyan elvont dolog. Tegyünk jót egymással, legyünk kedvesek, megbocsátóak. Az igazsággal kapcsolatban azonban néha valami magasztos, fennkölt és távoli dolog juthat az eszünkbe. Idősebb hívőktől hallhattad már: “amikor megismertem az igazságot…”

Nos, a teljes igazságot senki ember nem tudja, fel sem tudnánk fogni a korlátozott gondolkodásunkkal. Ami ebből ránk vonatkozik a most tárgyalt igék alapján, az az, hogy legyünk igazságosak. Így az igazság már nem a szeretet ellentéte. Ha segítesz egy bajba került emberen, akivel igazságtalanul bánt az élet, akkor egyszerre gyakoroltad a szeretetet és az igazságot!

Szeretettel,

Zsuzsi