Ugrás a fő tartalomra

2025/1/12 – Szeretet és igazság: Két nagy parancsolat (március 22.)


 

12. Szeretet és igazság: Két nagy parancsolat (Március 22.)


Ha valaki azt mondja: „Szeretem Istent”, a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát.

1János 4:20. (RÚF)


János azt írja, hogy nem lehet egyszerre Istent szeretni és az embereket gyűlölni, és ha a másik embert bántjuk, szeretetlenek vagyunk vele, azzal Isten felé is kifejezzük a szeretetlenségünket. Vagy ha megfordítjuk: az Isten iránti szeretetünket úgy tudjuk a legjobban kifejezni, ha szeretettel bánunk egymással. 


Biztosan te is találkoztál már szeretetlen megnyilvánulásokkal a gyülekezetben, és gyakran az “igazság nevében”. Sajnos az a rossz hírem van, hogy sokan, akik másokat bántanak, hogy érvényesítsenek egy írott vagy íratlan “törvényt”, észre sem veszik, hogy eközben sebeket okoznak. Miattuk talán úgy gondolhatod, hogy a szeretet és az igazság egymás ellentétei, és az igazság érvényesítéséhez időnként át lehet hágni a szeretet törvényét is.


Mit mond a Biblia erről? Mit jelent Isten szerint az igazság, az igazságosság? Hogyan tudnánk rendet tenni az alábbi ige alapján?


Ezt mondja a Seregek Ura: Igazságos ítéletet hozzatok, szeretettel és irgalmasan bánjatok egymással! Az özvegyet és az árvát, a jövevényt és a nincstelent ne sanyargassátok, és ne tervezzetek egymás ellen magatokban semmi rosszat! De ők nem akartak figyelni, sőt lázadozva hátat fordítottak, és bedugták fülüket, hogy ne halljanak. Szívüket gyémántkeménnyé tették, hogy ne hallják a törvényt, sem azokat az igéket, amelyeket a Seregek Ura küldött lelke által a régebbi prófétákkal. Emiatt háborodott fel olyan nagyon a Seregek Ura. (Zakariás 7:9-12.)


Jézus eléggé keményen beszélt a törvényeskedő farizeusokkal, akik aprólékosan kiszámolták, mennyi tizedet kell adni a fűszernövényekből, ugyanakkor a két nagy parancsolatot megszegték: igazságtalanok és szeretetlenek voltak egymással.


Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhagytátok azt, ami a törvényben fontosabb: az igazságos ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget; pedig ezeket kellene cselekedni, és azokat sem elhagyni.

(Máté 23:23.)


Hogyan lehetne ezt az igét a mai nyelvre lefordítani? Mit jelenthet ma a mentából, a kaporból és a köményből tizedet adni? Mondjatok rá példákat! Rossz dolog ilyen gondosan kiszámolni a tizedet? Ha nem, akkor mi más problémája lehetett ezzel Jézusnak?


Az irgalmas samaritánus példázata biztosan ismerős számodra a gyermekszombatiskolákról, de most tegyük köré a szövegkörnyezetét. Egyszer, amikor Jézus arról beszélt, hogyan is kellene az embereknek bánni egymással, egy ilyen okos törvénytudó - akihez az előzőleg idézett ige szólt - megkérdezte, hogy “nade ki is az én felebarátom”? A kérdésből egyértelműen süt a felsőbbrendűségérzés, így Jézus egy olyan történetet mesélt, amiből egyértelművé tette: nem csak azt kell felebarátodnak tekintened, aki hozzád hasonló társadalmi csoport tagja, aki ugyanolyan színű és vallású, mint te. Amikor valaki bajba kerül, és segíthetek, akkor az én feladatom, hogy a másik ember felebarátja legyek.


De ki a felebarátom? Válaszul Jézus ezt mondta neki: Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek. Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé, de amikor meglátta, elkerülte. Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, de amikor meglátta, ő is elkerülte. Egy arra utazó samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta, odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Azután feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és gondját viselte. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked. Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek? Ő így felelt: Az, aki irgalmas volt hozzá. Jézus erre ezt mondta neki: Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj! (Lukács 10: 29-37.)


Mik azok a dolgok, amelyeket ma felebarátként megtehetsz másokért? Esetleg olyan emberekért is, akik kevésbé szimpatikusak vagy egy nem túl népszerű embercsoport tagjai…


A szeretet talán nem is olyan elvont dolog. Tegyünk jót egymással, legyünk kedvesek, megbocsátóak. Az igazsággal kapcsolatban azonban néha valami magasztos, fennkölt és távoli dolog juthat az eszünkbe. Idősebb hívőktől hallhattad már: “amikor megismertem az igazságot…”


Nos, a teljes igazságot senki ember nem tudja, fel sem tudnánk fogni a korlátozott gondolkodásunkkal. Ami ebből ránk vonatkozik a most tárgyalt igék alapján, az az, hogy legyünk igazságosak. Így az igazság már nem a szeretet ellentéte. Ha segítesz egy bajba került emberen, akivel igazságtalanul bánt az élet, akkor egyszerre gyakoroltad a szeretetet és az igazságot!


Szeretettel,

Zsuzsi


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2024/3/1 - Az evangélium kezdete (július 6)

  1. A z evangélium kezdete Miután Bemerítő Jánost börtönbe zárták, Jézus Galileába ment. Isten örömüzenetét hirdette: „Eljött az idő, Isten Királysága megérkezett! Változtassátok meg a gondolkodásotokat, az életeteket, és higgyetek az örömhírben!” Márk evangéliuma 1:14-15, EFO Mindenki, aki látott már valaha könyvet, tudja, hogy melyek azok a legfontosabb információk, amiket már csupán ránézésből, a könyv borítójáról meg tudunk állapítani. Olyanokra gondolok, mint például a könyv címe, a szerzője, jobb esetben a könyv hátulján egy rövid összefoglalót is találhatunk a témájáról, cselekményéről. Persze mondanom sem kell, hogy az emberiség történelmének nagy részében ezek közül egyik sem volt elvárás – igaz ez a Bibliánkban található 66 könyvre, és köztük a negyedévünk témájára, Márk evangéliumára is. Márk evangéliuma, noha kiemelt szerepe van az evangéliumok sorában, egyiket sem köti az orrunkra – ma nézzük meg, mit tudunk, mit nem, és mit feltételezünk erről a könyvről! Evangélium ...

2015/3/12 - Pál missziója és üzenete

Mielőtt belekezdenénk Pál „missziói stratégiájának” tanulmányozásába, érdemes megemlítsük, hogy ha Pál nincs, emberileg nézve nincs keresztyénség. Ő volt a nagybetűs MISSZIONÁRIUS. Pálnak egyetlen dolog kötötte le minden idejét és figyelmét, ez pedig a misszió volt. Igen, jól értetted. Mindent hátrahagyott, minden mást feleslegesnek ítélt, és teljes erővel arra a küldetésre koncentrált, amit a Damaszkusz felé vezető úton kapott ( ApCsel 9:1-31 ). Ez egy jól felépített stratégiát eredményezett, aminek nézzük most meg néhány pontját!

2025/3/12 – Mutasd meg nekem a te dicsőségedet! (szeptember 20)

  12. „Mutasd meg nekem a te dicsőségedet!” (Szeptember 20.) Szemtől szembe? Voltál már úgy, hogy nagyon szerettél volna megismerni valakit, de csak hallomásból ismerted? Például egy híres sportolót, énekest vagy YouTube-sztárt. Videókat néztél róla, interjúkat olvastál vele vagy idézeteket tőle, de amikor (ha) végül találkozol vele személyesen, minden egészen más dimenzióba kerül. Pont ilyen mély vágy van az ember szívében Istennel kapcsolatban is. Ez a tanulmány arról szól, hogyan mutatkozik be nekünk Isten a Bibliában, és hogyan tudjuk valóban megismerni Őt. 1. Mózes és a találkozás vágya Mózes olyan kapcsolatban volt Istennel, ami páratlan: „Az örökkévaló szemtől szembe beszélt Mózessel, ahogy az ember a barátjával szokott beszélni” (2Móz 33:11a). De még Mózes sem elégedett meg ennyivel. Azt kérte: „… mutasd meg nekem dicsőségedet!” (33:18). Isten erre azt válaszolta: „Megteszem a kedvedért,… De arcomat nem láthatod, mert ember nem láthat engem úgy, hogy életben maradjon” (3...