Ugrás a fő tartalomra

2015/3/9 - Péter és a pogányok

A BŰNTAKARÍTÓ

Emlékszel a kakasszóra? Ha te nem is tudod, pontosan milyen volt, Péter biztosan tudta. Az a hang valószínűleg beleégett az emlékezetébe. De van egy lényeges dolog ebben a történetben! Tudod mi történt Péterrel ezután?
Péter depresszióba került. Magányosan járta a vándorútjait, lelombozó hangvételű naplót írt. Akárhányszor kakast hallott, magát okolta és próbálta mélyebbre és mélyebbre elásni önmagát, amiért ilyen bűnt követett el. Az idő múltával mindenért magát okolta és a végén…
Vagy máshogy írta le a Biblia?
„Péter erre így válaszolt: »Térjetek vissza Istenhez, és merítkezzetek be mindannyian Jézus, a Messiás nevében. Isten meg fogja bocsátani bűneiteket, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert az ígéret nektek szól és gyermekeiteknek, meg azoknak is, akik távol vannak — mindenkinek, akit Istenünk, az Örökkévaló magához hív.« (ApCsel 2:38-39, EFO)

A Biblia egészen mást ír. A Passió című film gyönyörűen mutatja be a kakasszó jelenetét. Ahogy Péter ráébred tettére, s amint a két tekintet – Jézusé és Péteré találkoznak. S habár nemrégen Péter megígérte Jézusnak, hogy soha nem tagadja meg, most mégis ott áll és a kakas bizony megszólalt. A gyönyörű viszont az egészben az, hogy Jézus szomorú, de ennek ellenére Péter ugyanúgy szereti, mint előtte és nem haragszik. És tudja azt, hogy ez is hozzájárul ahhoz, hogy Péterből az váljon, amit olvashatunk az Apostolok cselekedetei második fejezetében.
Mit gondolsz, Péterben mi játszódhatott le a történtek után, ami utána arra vezette, hogy kereszteljen és embereket vezessen Krisztushoz?

Péter különleges munkát végzett. Életét arra áldozta, hogy Krisztus földi egyházát egységesítse. Hirdette a megváltás üzenetét és tett róla, hogy Európában mindenfelé tudjanak a megváltó szeretetről.
Pállal együtt dolgozott. És több ezer embert vittek Jézushoz!
Tekerjük csak vissza a szalagot, hol is kezdődik kettejük története?
Péter – aki megtagadja Jézust. Pál – aki a keresztényeket egyenesen gyűlölte. S mégis olyan csodálatos módon megváltoztatta őket a Szentlélek!
Péternek lett volna oka „padlóra kerülni”. A mestere meghalt, akit ő megtagadott. És mégis, nem a padlót mosta bánatában, hanem minden erejét arra tette fel, hogy Jézust szolgálja és a kakasszót elfelejtse!
Mire mutat rá a két apostol története azzal kapcsolatban, hogy milyen nagy szükségünk van a Szentlélekre az életünkben? Milyen döntéseket hozhatunk meg, hogy még inkább rá tudjunk hangolódni a Lélek vezetésére?
Mit gondolsz, nagyobbak Péternél a problémáid? Kisebbek? Elárulok valamit – nem a probléma mérete a gond. Nem is maga a probléma. Hanem az, hogy szeretjük a padlón néha nyalogatni a sebeinket! Én magamról tudom, hogy mielőtt fel akarnék állni, még jó párszor megrugdosom magam a földön, csak hogy legyen okom ott maradni. Péter Jézusba megbocsátó szeretetébe kapaszkodott.
Padlón vagy? Ha igen, ha nem, a jó hír az, hogy van egy takarító, aki nem csak körbejár felmosójával és körvonalad mentén mossa fel a piszkot, hanem felkarol, felállít, rólad letisztítja a sok bűnt, és a sok mocskot is, amit a padlón hagytál.

Bízd akkor hát életed a Bűntakarítóra és hangolódj rá a Lélek vezetésére! Légy a Bűntakarító Társaságnak a reklámozója!

Kristóf

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2015/3/12 - Pál missziója és üzenete

Mielőtt belekezdenénk Pál „missziói stratégiájának” tanulmányozásába, érdemes megemlítsük, hogy ha Pál nincs, emberileg nézve nincs keresztyénség. Ő volt a nagybetűs MISSZIONÁRIUS. Pálnak egyetlen dolog kötötte le minden idejét és figyelmét, ez pedig a misszió volt. Igen, jól értetted. Mindent hátrahagyott, minden mást feleslegesnek ítélt, és teljes erővel arra a küldetésre koncentrált, amit a Damaszkusz felé vezető úton kapott ( ApCsel 9:1-31 ). Ez egy jól felépített stratégiát eredményezett, aminek nézzük most meg néhány pontját!

2025/3/9 A törvény szerinti élet

  9. A törvény szerinti élet (Augusztus 30.) „Szeresd az Örökkévalót, Istenedet, teljes szíveddel, egész lelkeddel, teljes értelmeddel; és úgy szeresd az embertársadat, mint saját magadat!” (Lukács 10,27) Az előző héten arról beszélgettünk, miként adott Isten törvényt a népének. Miért volt szükség rá, mi volt a fő célja, stb. A múlt heti beszélgetést felfrissítve, és a mostani téma bemelegítéseként vitassátok meg az alábbi kérdéseket: Mire jó a törvény? Miben akadályoz a törvény? Mi történik akkor, ha nincs törvény? Ha körülnézünk magunk körül a világban, a történelemben, a különböző vallások területén, azt látjuk, hogy nincs két egyforma törvény és szabályrendszer. Ez egyrészt azért van, mert a törvények minden kultúrában a törvényadó ideáljait, céljait, szándékát és jellemét tükrözik. Másrészt viszont azért, mert a törvények az adott közösség korához, társadalmához, szokásaihoz, kultúrájához is igazodnak. Ezért van az például, hogy az ószövetségi korban nem volt szükség Ál...

2025/2/11 - Ruth és Eszter (Június 14.)

  11. Ruth és Eszter (Június 14.) Mint egy fáklya a sötét éjszakában, úgy világít Ruth könyve az Ószövetségben. A Bírák könyve a Biblia egyik morálisan és erkölcsileg legsötétebb fejezeteivel ér véget, melyek tele vannak nemi és fizikai erőszakkal, polgárháborúval. Azokban a fejezetekben a nőket kihasználják, meggyalázzák, akaratuk ellenére elrabolják, mintha nem lennének többek csupán valami használati tárgynál, amivel azt kezd az ember, amit akar. Ezt a poklot követi Ruth könyve, ahol a főszereplő nő szeretete, gondoskodása, megbecsülése a mai napig példaként áll előttünk. Egy történet az összetartozásról, a másik ember iránti elfogadásról, Isten gondviseléséről. Egy család meghozta élete talán addigi legnehezebb döntését, amikor Betlehemből, a kenyér házából (ez a helységnév jelentése) átköltöztek Moáb földjére éhínség miatt (Ruth 1:1-5). Annál a népnél kerestek menedéket, melynek tagjait a parancsolatok kitiltották az Örökkévaló gyülekezetéből egészen a tizedik nemzedékig (lás...