„Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, kenyeret ad az éhezőknek, kiszabadítja a foglyokat az ÚR. Az ÚR megnyitja a vakok szemeit, az ÚR fölegyenesíti a görnyedezőket, az ÚR szereti az igazakat. Az ÚR őrzi a jövevényeket, támogatja az árvát és az özvegyet; de a bűnösöket tévútra vezeti.” (146. Zsoltár 7-9.)
Hányszor jártál már így?
Szombat reggel van, díszmagyarban várod a buszt, vagy ülsz be az autóba, hogy fél tízre biztosan odaérj a gyülekezetbe. Három percet késel a szombatiskoláról, megvető pillantások mindenfelől, ráadásul még a ruhád sem elég hosszú/fekete/stb. Az istentiszteletet végigülöd, és bár az elhangzottak vonatkozhatnának mindenkire, neked is csak a másik sorban ülő jut eszedbe — bizony, meg kellene változnia. A délutáni óra nem maradhat el, még akkor sem, ha csak hárman jönnek össze, és miután végre hazaértél, várod a naplementét, mint a rabbi a San Francisco-i Kölyök című filmben.
Isten határozott tervvel adta a szombatot az ember részére. Eredetileg úgy teremtette meg a szombat „intézményét”, hogy azzal mindenki jól járjon. Ma nézzük meg, mi is volt Isten célja azzal az egy nappal, amivel kapcsolatban annyit kér csupán, hogy „emlékezz meg” róla „szenteld meg”!
Bár ma nem igazán látszik már a társadalmunkon, de Isten igazságosra teremtette azt. Azt akarta, hogy az ember igazságosan, és kegyelemmel forduljon a saját fajtája felé, és miután ezt hamar tönkretette magának a teremtmény, a Teremtő új intézkedéseket léptetett érvénybe. Ilyen intézkedés maga a szombat. Az izraeliták számára a szombat három különböző dologra vonatkozott.
- Kire vonatkozik a hetenkénti szombati pihenés és megnyugvás? - 2Mózes 20:8-10
- Mi történik minden hetedik évben, a szombatévben? - 2Mózes 23:10-11
- Mi történik minden ötvenedik évben, a jubileumi évben? - 3Mózes 25:8-55
Ma már a három szombatból csak egy él — míg a szombatév és a jubileumi év szociális intézkedés volt, addig a hetenkénti szombat Isten által örök időkre alapított ünnep. Habár csak ezt az egyet tartjuk meg hétről hétre, fontos emlékeznünk a másik kettőre is. Mi az a három dolog, amire minden szombaton emlékeznünk kell?
Izrael népét emlékeztette Isten, hogy mivel ők is megbocsátást és segítséget kaptak Istentől, ugyanígy kell nekik is viszonyulniuk az embertársaikhoz. Ez által lehetnek — és lehetünk mi magunk is — a világ világossága. Sokszor azonban ezzel szemben úgy viselkedünk, ahogyan Ámós próféta könyvében találjuk (Ámós 8:4-7). Milyen alternatívát ajánl fel Isten, illetve vár el tőlünk igaz istentisztelet gyanánt? (Példabeszédek 31:8-9)
Ézsaiás próféta is hasonló dolgokra hívja fel a figyelmünket, amikor az 58. fejezetben az igazi böjtről és szombatról beszél.
- Miket emelnél ki belőle?
- Mi a szombat valódi értelme?
- Mit kell és mit nem szabad tenni?
- Biztos, hogy eddig jól gondolkoztunk erről a napról?
- Min változtatnál ezzel kapcsolatban?
Jézus arra tanít bennünket, hogy jobb adni, mint kapni (ApCsel. 20:35). Mégis, mi sokszor öncélúan használjuk fel a szombat áldásait. Ez lenne az egyetlen nap, amikor nem RÓLAM van szó, hanem a másikról. Végre nem magammal vagyok elfoglalva, hanem Istennel és az embertársaimmal.
Dolgozzatok ki egy tervet a csoportban, ahol megbeszélitek a mai tanulmányt, arra vonatkozóan, hogy hogyan változtatjátok meg a saját szombatjaitokat ezután ezeknek az időknek, és gondolatoknak a mentén! Hogyan lehet mostantól az átlagos, vagy esetenként átlag alatti szombatainkból áldott és csodálatos, ami eleget tesz annak a felelősségnek, amit Isten ránk helyezett?
Olvasd el a 82. zsoltár 2. versét és Ézsaiás 1:17-et!
Ha a szombatjaid hétköznapiak, és Isten változásra késztet, kezdd a fókusszal: mától ne tartsd meg azt az áldást, amit Istentől azért kaptál, hogy másoknak is szétosszad, mert minél többet adsz tovább, annál több marad neked is.
Kiki
Megjegyzések
Megjegyzés küldése