Ugrás a fő tartalomra

2012/4/10 - A törvény és az evangélium

Lehet, hogy gyerekkorod óta vallásos nevelésben részesülsz, és az is lehet, hogy életed folyamán találkoztál valahogy Istennel, két dologról biztosan nagyon sokat tudnál mesélni: Isten törvényéről, és az evangéliumról. Mielőtt belevágnánk, gondolkozz el rajta, hogy mit jelent a számodra az egyik és a másik kifejezés?
Ha nagyon bátor vagy, próbáld meg a kettőt összehasonlítani! Ugye, hogy milyen nehéz? Míg az egyik eredendően „megkötöz” addig a másik az Istentől kapott szabadságunkat hirdeti.

De mit szólnál, ha azt mondanám, ez a kettő nem csak, hogy szorosan összefügg egymással, de ki is egészítik egymást, hogy Isten megismerésében játszanak fontos szerepet. Olvasd el 1Jn. 2:3-4 verseit, és gondolkozz el ezen. Próbáld meg értelmezni ezeket a verseket, és elmagyarázni, hogy hogyan kapcsolódik össze a kettő!

Rengeteg ige szól Isten törvényéről, van, amelyik pozitívan, másik negatívan állítja be azt, biztosan te is tudnál idézni párat. Olvasd el a Zsoltárok könyve 19:8-10 verseit. Rád mikor hatott így legutóbb például a Tízparancsolat olvasása? Mit gondolsz, miért válthatott ki ilyen érzelmeket a törvényről való gondolkodás a zsoltáríróban? Mi kell ahhoz, hogy bennünk is más húrokat pendítsen meg a törvény? Mit tudhatunk meg Istenről a törvénye alapján, és a törvényre adott reakciókból?

Mivel gyerekkorom óta Adventista neveltetést kaptam, Isten törvényei, így például a tiszta étkezés is életem szerves részét képezte, és képzi azóta is. A családban a legtöbben vegetáriánusok vagyunk, amit a Bibliából is szépen meg tudunk magyarázni. De mint megannyi hitbeli kérdésen, ezen is nagyon sokan megütköznek, és felteszik a kérdést: „Miért ad Isten olyan törvényt, hogy ezt a húst szabad enni, a másikat már nem?” A tudomány beigazolta Isten tiszta és tisztáltalan húsokról szóló törvényeit. Hallottál róluk? (A gyülekezetben ódákat tudnak zengeni róla, csak menj oda bármelyik testvérhez! ;) ) Ez a gondolkozás egyértelműen a görög gyökerekből táplálkozó „miért?” kultúránk terméke, míg a Biblia egy héber „ki mondja?” kultúrában született. Ma már nem elég annyi, hogy Isten mondta, tudnunk kell, hogy miért tegyünk úgy.
Sorolj fel néhány olyan törvényt (a Bibliából!) amit különlegesnek tartasz, mert esetleg nem érted, hogy miért kellene eleget tenned nekik, és próbáld meg értelmezni azokat! Ha nehézségekbe ütközöl, kérdezd meg a lelkészedtől, hogy hogyan kell érteni Isten törvényeit!

Mit gondolsz, mikor született Isten törvénye? (1Móz 2:3, 4:8-11,...) A Tíz Parancsolat Sínai-hegyi átadása, vagy a törvény ismerete volt előbb? Mikor törölte el Jézus a törvényt? ( ;) ;) ;) )

Milyen szerepe van a törvénynek a megváltott, keresztény ember életében? Tényleg csak a lekorlátozás, és leláncolás szavai ezek, vagy valami más is van a háttérben? Olvasd el Zsolt. 119:5-6 és Róm 3:19-20, 7:7 verseit! Miért fontos számunkra jól ismerni a törvényt? Mit mond a Rómabeliekhez írt levél a törvény szerepéről? Miben más ez attól, ahogyan az a fejünkben él?

Mivel a törvényt nagyszerűen ismerjük, lehet, hogy a Tízparancsolatot fejből is tudod, (próbáld meg elmondani!) sorolj fel néhány olyan törvényt (nem feltétlen csak a Tízparancsolatból) ami különlegesen hat a mai embernek, vagy akár más keresztényeknek!
Az egyik legszembetűnőbb a szombatról szóló parancsolat. Miért fontos megtartani ezt a parancsolatot is? (Jak. 2:10)

Látom, hogy már nagyon kevés az idő, de ezen még gondolkozz el egy picit: mit jelent megtartani és megszentelni a szombatot? Mit gondolsz, teljesen rendben van az, ahogyan ezt ma a gyülekezetben gyakoroljuk? Mi az értelme, mi a központi jelentősége, és mi az elvárás ezen a napon?

Áldott, megszentelt szombatot, Barátom!
A Sci-Fi Vezető


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2025/1/1 – Isten őszinte szeretete (január 4)

1. Isten őszinte szeretete (Január 4.) Ebben a tanulmányban Isten jelleméről fogunk gondolkodni. Arról, hogyan tudja kiegyensúlyozottan bemutatni a szeretetteljességet és igazságosságot egy személyben anélkül, hogy ellentmondásokba ütközne. És mit jelent az, hogy számunkra is hasonló életet szán, amelyben mindenkit egyenlőként kezelünk, és igazságosan bánunk velük, akár ösztönösen jön, hogy ilyen módon mutassunk szeretetet az irányukba, akár tudatos erőfeszítés kell hozzá. Olvassátok el Egyszerű Fordítású Bibliából Hóseás próféta könyvének 1. fejezetét! (A világosabb megfogalmazás és a magyarázó jegyzetek segítenek jobban átlátni.) Ismertétek ezt a történetet? Mit mond ez számotokra Isten jelleméről? Beleillik az istenképetekbe, hogy Ő néha ilyen furcsa dolgokat is kérhet a követőitől? Miért? Beszélgessetek ezekről! Isten hűsége és szeretete dacára saját választott népe újból és újból fellázadt ellene. A Szentírás ezért mutatja be többször is úgy az Urat, mint aki egy rossz házasságban...

2025/1/10 - A hatalom gyakorlásának szabályai (március 8.)

  10. A hatalom gyakorlásának szabályai (Március 8.) A hatalom Gyerek voltam még, amikor egy idős lelkész megtanított nekem egy szójátékot: "Azt mondják a hatalmasok, hogy akinek hat alma sok, annak hatalma sok, de akinek hatalma nincs, annak hat alma sincs." A közmondás azt az ironikus gondolatot hordozza, hogy a hatalom és az anyagi javak közötti összefüggés sokszor igazságtalanul alakul. A hatalommal bírók könnyebben jutnak hozzá a javakhoz, míg a hatalom nélküliek számára az alapvető dolgok is elérhetetlenek lehetnek. Szerinted mit jelent a hatalom? Neked milyen hatalmad van? Kik azok, akik rajtad gyakorolnak hatalmat és hogy viseled? Van olyan személy, akit felruháztál hatalommal?   Közjogi értelemben, a hatalom megszerzésének két útja van. Demokratikus környezetben a választók felhatalmaznak valakit közvetlenül, vagy megbízott küldöttjeik által. Ebben az esetben a polgárok legalább egyszerű többsége átadja valakinek, vagy egy csoportnak a hatalom gyakorlásának jogát, am...

2025/1/2 – Szövetség és szeretet (január 11)

 2. Szövetség és szeretet (Január 11.) Keresztény körökben gyakran emlegetjük a görög agapé szót, amely a feltétlen, önfeláldozó és önzetlen szeretetet jelöli. Ezért ezt a szót gyakran egyedül Isten szeretetével azonosítjuk. Az igazság azonban az, hogy emberek is képesek így szeretni. Sőt, Isten is képes máshogyan szeretni, hiszen a szeretet saját természeténél fogva egy többdimenziós dolog. Így amíg az alábbi jól ismert versben az eredeti szöveg az agapét használja (“Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” János 3:16), addig például János 16. fejezetének 27. versében a fileó kifejezés áll az eredetiben („Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem”.) Egy újabb görög szó, amit ugyanúgy a szeretetre használunk, de annak valahogy egy másik rétegét fogja meg. A fileo a baráti szeretetet jelöli, ezért úgy is lefordíthatnánk, hogy ‘kedvel’. Tehát az utóbbi bibliaverset val...