„Az Úrnak félelme az ismeret kezdete, a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg.” (Péld. 1:7, RÚF)
Életemben rengeteg tanácsot kaptam már — jót és rosszat is. Tanácsoltak azért, hogy segítsenek valamiben és tanácsoltak már azért is, hogy hátráltassanak. Tanácsoltak azért, mert az érdekem úgy kívánta, de tanácsoltak a saját érdekeikből is. Egy dolog viszont biztos: ha az összes jó és rossz tanácsot el is felejtettem már, azok, melyeket édesapámtól kaptam, még a mai napig a fülembe csengenek.
És egytől-egyig jó tanácsok! Legyen szó egyszerűen munkáról, hogy hogyan használjam a fűrészt, a forrasztót, vagy hogy milyen fúrószárat használjak, egészen az emberekkel és Istennel való kapcsolataimig, édesapám tanácsai elkísérnek, és sokszor segítenek ki olyan szituációkban, amelyekben saját kútfőből — vagy mások tanácsolgatásaival — nem tudnék helytállni.
A szüleim tanítottak meg „helyesen” imádni Istent, és sokszor az ő tanácsaik segítettek a gyülekezetben, sőt, egyszerűen a „hitben” maradni is.
Salamon, a Biblia legbölcsebb embere, aki magától Istentől kapta a bölcsességet — bár tegyük hozzá, már előtte is elég bölcs volt, ha inkább bölcsességet kért Istentől, mint gazdagságot… — ilyen szándékkal írta a Példabeszédek gyűjteményét fiának, ami tele van fontosabbnál fontosabb tanácsokkal.
Ebben a negyedévben Salamon király egyik írásával, a Példabeszédek könyvével foglalkozunk, és gyakorlatilag versről versre átvesszük, mit tanít. Ritka könyv ez, kicsit olyan, mintha egy Coelho könyvet olvasnál, csak sokkal(-sokkal-sokkal) jobb. Lépten-nyomon valami megszívlelendőbe ütközhetsz, ha figyelmesen végigolvasod, úgyhogy tarts velünk ebben a három hónapban, és fedezzük fel, mit üzen Salamon(on keresztül Isten)!
Kezdjük is el!
Olvasd el a Példabeszédek 1:7-et!
Mit mond ki egyértelműen ez a szakasz? Mi az ismeret (más fordításban bölcsesség) „kezdete”? Mit jelent ez?
A föld minden szenvedése a rossz döntések következménye. Gondolj csak Ádám és Éva esetére, a háborúkra, az ózonlyukra… minden azzal kezdődött, hogy valaki, vagy egy csoport valaki rosszul döntött. Ezzel szemben ez a szakasz azt írja, hogy a bölcsesség azzal kezdődik, ha Istent féljük. Persze Isten „félése” érdekes dolog. Tudod, hogy mit jelent Istent félni? Kérdezz utána, beszélgessetek erről!
A következő szakasz 1:8-19 között található. Itt Salamon arra tanítja a fiát, hogy álljon ellent a rossz befolyásnak. Ne tartson a gonoszokkal, legyen mindig résen ilyen dolgokkal kapcsolatban.
Salamon itt kétféle „tanítást” állít egymással szembe: egyik tanítás a szülői hang, a családi háttér és nevelés befolyása, a másik pedig a rossz befolyás, a gonosz környezet hangja.
Érezted már, ahogy ez a kettő összecsap benned? Amikor a szülői tanításokkal szembe akartál menni, esetleg meg is tetted, és engedtél a gonosz befolyásnak? Milyen érzés?
Milyen érzés az, amikor ellene tudsz állni ennek a befolyásnak, és kiállsz a szüleidtől megtanult elvek mellett? Hasonlít a Péld. 1:8-9-ben leírtakhoz?
Az 1:20-21 azt mondja, hogy a bölcsesség mindenki számára elérhető, mindenkinek fel akarja kelteni a figyelmét, „kiált”, míg a gonoszok a sötétben somfordálnak. Mégis, sokan választják a bujkálást és a rosszat, erről ír a további néhány vers (1:22-32).
Mi történik azokkal, akik elutasítják a bölcsességet?
Persze nem a bölcsesség hibája, ha az ember megbánja a rossz döntéseit. Nem a „bölcsesség” áll bosszút, egyszerűen így jár az, aki ostoba. Jönnek a jól megérdemelt következmények, és az ember azon kapja magát, hogy már megint ő húzta a rövidebbet. Jártál már így? Mennyire egyértelmű általában, hogy mi lenne a jó döntés? Nehéz felismerni a helyes utat?
A 2:1-5 szerint mi az a három dolog, amit meg kell tennie az embernek, hogy megértse „az Úrnak félelmét”? Milyen haszna származik belőle (2:6-22)?
Ez a szakasz úgy írja le, hogy a bölcsesség jó és kívánatos dolog. Azt írja, hogy megvéd, vigyáz ránk, gyönyörködteti a lelkünket, megment stb. De leírja azt is, hogy hogy jár az, akinek nincs bölcsesség a szívében. Legalább ugyanekkora negatívumai vannak annak, ha valaki nem hajlandó Istenre hallgatni. Keresd meg ebből a szakaszból, hogy milyen következményei vannak, ha az ember inkább a gonoszságnak enged!
Sok olyan embert ismerek, akik okosnak, sőt, bölcsnek gondolják magukat. Sokan közülük éppen ezért biztonságban érzik magukat, miközben robognak lefelé a lejtőn. Olvasd el a 3:7-et! Milyen veszély fenyegeti azt, aki úgy érzi, önmagában is elég bölcs? Mi a megoldás?
A 3. fejezet leírja, hogy milyen előnyökkel jár, ha valaki Istenben bízik, és a bölcsességet (Isten ismeretét) keresi. Sőt, a bölcsességre törekvőnek még a visszaállítás reményét is megadja, az „élet fáját”, ami az Édenre utal. Isten bölcsességgel teremtette a földet és az eget, bölcsességgel irányítja azt, így hatalmas áldás az, ha ebből a tudásból mi is kapunk egy keveset (3:19-21)!
Ha Isten tanácsaira hallgatsz, bölcs leszel. Sok az okos ember, de annál kevesebb az igazán bölcs. Ha figyelmesen végigolvasod ezt a három fejezetet, láthatod, hogy csak nyerhetsz a bölcsességből. Miért ne választanád ezt? Jövő héten újra találkozunk! ;)
Barátotok, Kiki
Megjegyzések
Megjegyzés küldése