Ugrás a fő tartalomra

2014/4/13 - Az örökkévaló evangélium

„A messzeségben is megjelent az Úr: Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen.” (Jer. 31:3)
Aki ismer, tudja, hogy nagyon szeretem a társasjátékokat. Gyerekkoromban sokat játszottunk a szüleimmel és testvéreimmel, általában a „klasszikusokat” vettük elő, mint a sakk, dáma, römi, Uno, akkoriban számunkra ezek voltak „A” társasjátékok. Nagy ritkán azonban (főleg az évnek ebben a szakában, az ünnepek beköszöntével) kibontottuk a család külön bejáratú Monopolyját, és kezdődhet az órákig tartó üzletelgetés. Viszont ahogy elkezdtünk játszani, hamar rájöttünk, hogy miért nem szeretjük a Monopolyt. Egyhangú, unalmas, és a végtelenségig tart.

Ugorjunk a jelenbe: körül-belül nyolc éve nem vettük elő ezt a társast.
Nemrég, ahogyan a feleségemmel beszélgettünk, és kiderült, hogy nem játszott még soha vele, így hát úgy döntöttem, hogy kipróbáljuk, (mégiscsak klasszikus) hátha tetszik neki és nekem is megváltozik róla a véleményem.
Az első játék előtt viszont csináltam valamit, amit körül-belül tíz éve a családunk egyik tagja sem tett meg: elolvastam a szabályokat.
Tudtad, hogy azokat az utcákat, amiket a saját körödben nem akarsz megvásárolni, a bankos elárverezi? Tudtad, hogy ha a börtön mezőre lépsz, nem kasztliznak be automatikusan? Tudtad, hogy addig nem építkezhetsz az utcádra, amíg nincs az adott színből az összes utca a tulajdonodban?

...

Valami hasonló dolog törhetett a bibliai időkben is, legalább is Zsid. 4:2 erre enged következtetni:
„Mert nekünk is hirdették az evangéliumot, mint azoknak is; de nekik nem használt a hirdetett ige, mivel nem párosult hittel azokban, akik hallgatták.”
Azt mondja ez a szakasz, hogy valamiért az emberek elfeledkeztek az evangéliumról, pedig végig a szemük előtt volt: már az ószövetségben is benne van az Evangélium, de akik eddig olvasták, nem párosították hittel (a cselekedeteiket) és éppen ezért nem használt nekik. Hirdették az örömüzenetet, de valahol elveszett az értelme.
Ha közelebbről megnézed az Ószövetséget, már ott is megtalálod azt a jó hírt, ami az Újszövetségben elég konkrétan kidomborodik.
Ott van például az ú.n. „Ősevangélium”. Tudod, hogy hol lehet megtalálni? (Ha nem, segítek!*) Vagy továbbmegyek: ki tudod hámozni az evangéliumot (jó hírt) a következő szakaszokból: 2Mózes 19:4-6, Zsolt. 32:1-5, Ézsaiás 53:4-11.

Ugye? Félreérthetetlenül jelen van végig az ószövetségben. Mindegyik szakaszban szó van róla, hogy Isten közbelép és megszabadít. Mégis, ez valamiért feledésbe merült az idők volyamán. A korabeli zsidóság sokkal nagyobb hangsúlyt helyezett a cselekedetekre, mint a hitre, pedig az evangélium nem ebben áll.
Akkor mégis miben? Hol találsz még konkrét utalást arra nézve, hogy mi az örömhír?

Sokszor nehéz kibogarászni a Bibliából, hogy egy adott történetben hol jelenik meg az Evangélium. Jézus példázatai kicsit egyszerűbben mutatnak rá, könnyebben megérthetjük, hogy miért is jött le Jézus a földre, és miért halt meg értünk. (Ne felejtsük el, hogy mikor elhangzottak a példázatok, a kereszthalál még jövőbeni esemény volt. Képzeld el, milyen gondolatokat ébreszthetett a hallgatóságban egy-egy példázat akkor, nem ismerve, hogy mi fog történni rövid időn belül! Izgalmas, nem?)
Két példázat különösen fontos szerepet tölt be a téma megértése szempontjából.
1. példázat: Lk 15:11-322. példázat: Lk 18:9-17
Az evangélium mely részleteire világít rá a két példázat? Kikre tekint Isten, és kikre nem? Miért?
Érezted már úgy magad, mint amiről Pál ír 2Kor. 3:14-16-ban? Hogy nem értetted, hogy függ össze az Újszövetség és az Ószövetség, és hogy ez utóbbiban hol van az evangélium?
Mit mond Pál, mi az evangélium, és mi kell ahhoz, hogy az ember megértse teljesen?

A Zsidókhoz írt levélben azt olvassuk, hogy az új szövetség „jobb” a régi szövetségnél. (Zsid 8:1-2, 6) De ha jobban végignézzük, azt látjuk, hogy gyakorlatilag semmi különbség nincs a kettő közt: nem azért kellett megújítani, mert baj lett volna vele, hanem azért, mert azok, akik olvasták, nem a játékszabályok szerint játszottak. Elfelejtették, mi a fontos. (Zsid 8:9)

Pedig akármilyen furcsa is, a játékszabály elengedhetetlen. Kitalálhatjuk magunktól, hogy hogyan kellhet játszani, alkothatunk saját szabályokat, vagy előtérbe helyezhetünk olyan dolgokat, amik nem is olyan fontosak, de a végén a játék már nem az lesz, aminek eredetileg szánták.

Az evangélium nem az lesz, amit eredetileg annak szántak.

De mégis mit tegyünk azokkal, akik még mindig a régi „szabályok” szerint játszanak? Hagyjuk, hogy beleunjanak a játékba, olyan szabályok szerint játsszanak, melyek kevésbé fontosak? Vagy hagyjuk, hogy túlságosan ragaszkodjanak olyan szabályokhoz, amiknek az értelmét már rég elfelejtették? Vagy elővegyenek egy teljesen másik játékot? 

Tudjátok, ha a Monopolyt rosszul játsszuk, nem veszítünk sokat. Megunjuk, félretesszük, porosodik a polcon. De az evangéliummal nem ez a helyzet. Ha valaki azt teszi a polcra, egy (örök) életre elveszíthet valamit, ami már régen az övé lehetne.

Barátaim! Isten ránk bízta az örökkévaló evangélium hirdetését, (Jel. 10:7; 12:17; 14:12) nélkülünk a körülöttünk élő emberek talán sose tudják meg, hogy mit jelent az, hogy Jézus meghalt értük.
Nem vehetjük félvállról azt a szövetséget, amit Isten kötött velünk!
Higgy, hagyd, hogy Jézus alakítsa át az életedet, és a cselekedetek jönni fognak maguktól! Erről szól Jakab levele.


De a legfontosabb, ne felejtsd el figyelmesen elolvasni a játékszabályt, mert még találhatsz benne olyan dolgokat, amiket eddig rosszul csináltál!

Barátotok, Kiki

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2025/1/1 – Isten őszinte szeretete (január 4)

1. Isten őszinte szeretete (Január 4.) Ebben a tanulmányban Isten jelleméről fogunk gondolkodni. Arról, hogyan tudja kiegyensúlyozottan bemutatni a szeretetteljességet és igazságosságot egy személyben anélkül, hogy ellentmondásokba ütközne. És mit jelent az, hogy számunkra is hasonló életet szán, amelyben mindenkit egyenlőként kezelünk, és igazságosan bánunk velük, akár ösztönösen jön, hogy ilyen módon mutassunk szeretetet az irányukba, akár tudatos erőfeszítés kell hozzá. Olvassátok el Egyszerű Fordítású Bibliából Hóseás próféta könyvének 1. fejezetét! (A világosabb megfogalmazás és a magyarázó jegyzetek segítenek jobban átlátni.) Ismertétek ezt a történetet? Mit mond ez számotokra Isten jelleméről? Beleillik az istenképetekbe, hogy Ő néha ilyen furcsa dolgokat is kérhet a követőitől? Miért? Beszélgessetek ezekről! Isten hűsége és szeretete dacára saját választott népe újból és újból fellázadt ellene. A Szentírás ezért mutatja be többször is úgy az Urat, mint aki egy rossz házasságban...

2025/1/10 - A hatalom gyakorlásának szabályai (március 8.)

  10. A hatalom gyakorlásának szabályai (Március 8.) A hatalom Gyerek voltam még, amikor egy idős lelkész megtanított nekem egy szójátékot: "Azt mondják a hatalmasok, hogy akinek hat alma sok, annak hatalma sok, de akinek hatalma nincs, annak hat alma sincs." A közmondás azt az ironikus gondolatot hordozza, hogy a hatalom és az anyagi javak közötti összefüggés sokszor igazságtalanul alakul. A hatalommal bírók könnyebben jutnak hozzá a javakhoz, míg a hatalom nélküliek számára az alapvető dolgok is elérhetetlenek lehetnek. Szerinted mit jelent a hatalom? Neked milyen hatalmad van? Kik azok, akik rajtad gyakorolnak hatalmat és hogy viseled? Van olyan személy, akit felruháztál hatalommal?   Közjogi értelemben, a hatalom megszerzésének két útja van. Demokratikus környezetben a választók felhatalmaznak valakit közvetlenül, vagy megbízott küldöttjeik által. Ebben az esetben a polgárok legalább egyszerű többsége átadja valakinek, vagy egy csoportnak a hatalom gyakorlásának jogát, am...

2025/1/2 – Szövetség és szeretet (január 11)

 2. Szövetség és szeretet (Január 11.) Keresztény körökben gyakran emlegetjük a görög agapé szót, amely a feltétlen, önfeláldozó és önzetlen szeretetet jelöli. Ezért ezt a szót gyakran egyedül Isten szeretetével azonosítjuk. Az igazság azonban az, hogy emberek is képesek így szeretni. Sőt, Isten is képes máshogyan szeretni, hiszen a szeretet saját természeténél fogva egy többdimenziós dolog. Így amíg az alábbi jól ismert versben az eredeti szöveg az agapét használja (“Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” János 3:16), addig például János 16. fejezetének 27. versében a fileó kifejezés áll az eredetiben („Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem”.) Egy újabb görög szó, amit ugyanúgy a szeretetre használunk, de annak valahogy egy másik rétegét fogja meg. A fileo a baráti szeretetet jelöli, ezért úgy is lefordíthatnánk, hogy ‘kedvel’. Tehát az utóbbi bibliaverset val...