Ugrás a fő tartalomra

2015/3/13 - Valóban az egész világnak meg kell hallania?

“Akinek pedig van hatalma arra, hogy megerősítsen titeket az én evangéliumom és a Jézus Krisztusról szóló üzenet szerint – ama titok kinyilatkoztatása folytán, amely örök időkön át kimondatlan maradt, de most nyilvánvalóvá lett, és az örök Isten rendelkezése szerint a próféták írásai által tudtul adatott minden népnek, hogy eljussanak a hit engedelmességére –, az egyedül bölcs Istennek legyen dicsőség Jézus Krisztus által örökkön-örökké. Ámen.” (Róm 16:25-27, RÚF)
 
Adventista gyülekezet(ek)ben nőttem fel, és gyerekkorom óta látom, mi az a “missziózás”. Evangélizálunk, főzőklubot tartunk, bibliaköröket és Szabadegyetemeket, és a valamelyest látogatott programok után mégis — többé-kevésbé — ugyanannyian mentünk szombaton az adott imaházba, amennyien előtte voltunk. A szívemben pedig egy elviselhetetlen érzés dúlt: ezeknek az embereknek már “annyi”? Miért nem érdekli őket az “igazság”, miért nem járnak templomba, vagy, — ha még biztosabbak akarnak lenni az üdvösségükben — a mi gyülekezetünkbe?


Rögtön felmerül a következő kérdés: mi van azokkal, akiknek lehetőségük se volt XY egyház tagjának lenni, lévén, hogy az adott közösség még nem létezett az ő korában? Vagy aki nem hallott Istenről, Jézusról, vagy a megváltásról egyáltalán… Mert a nagy számok törvényei alapján ebből van több, bármily borzasztó is belegondolni. De akkor mi fog történni velük?

Mind tudjuk, hogy egyedül keresztényként, sőt, csak a saját egyházunk tanainak ismeretével, és a saját gyülekezeteink tagjaiként kerülhetünk a mennybe (NEM) de olvassuk el közösen, mit mond erről a hozzáállásról a Szentírás az Apostolok Cselekedetei 4:12-ben!

Vannak egyházak, és olyan hívők — sokszor mi magunk is beleesünk ebbe a kategóriába — akik úgy gondolják, hogy Istent kizárólag úgy lehet megismerni, ahogy ők azt gondolják. Szerintük a megváltás egyházakhoz kötött. Ezt exkluzivizmusnak hívják. Kizárják, hogy Isten más egyházakon keresztül is az ember megváltásáért működne. Kizárják a más egyházakat.

Mit gondolsz, ha ez az elmélet nem tükrözi a Biblia valóságát, akkor miért evangélizálunk? Miért missziózunk? Akkor hát mindegy, hogy ki hova jár gyülekezetbe, vagy miben hisz? Vagy feltétlen ______ (helyezd be a saját egyházad nevét)-nak/nek kell lennie, hogy a mennybe jusson? Alapjában véve változtathatja meg a misszióhoz való hozzáállásunkat ez a kérdés, így nem szabad elsiklanunk feleltte!

Egy alkalommal egy zsidó lánnyal beszélgettem, aki szemmel láthatólag feldúlt volt. A szülei, sőt, a nagyszülei is, gyakorló zsidók, ő ugyan nem gyakorolja a hitét, de Krisztust nem fogadja el. Ugyanúgy, ahogy a nagymamája se tette, aki nemrég hunyt el. A lány könnyek közt kérdezte tőlem: ha megváltás feltétele, hogy az ember elfogadja Jézust, akkor a nagymamájának semmi esélye? Többet nem találkozhatnak, a mennyben sem?
Mi a jó válasz erre a kérdésre?
„A pogányok között vannak olyanok is, akik tudatlanul imádják Istent, akikhez a világosság még nem jutott el valamiféle emberi közbenjárás, segítség útján. Nos, ezek mégsem pusztulnak el. Bár Isten törvényét nem ismerik, de hangját már hallották, mikor szól hozzájuk a természetben, és így tették meg azt, amit a törvény megkövetelt tőlük. Munkálkodásuk nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy a Szentlélek már megérintette szívüket és felismerték, hogy Isten saját gyermekeinek ismerte el őket” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó, 543. o.).
Hogyan mutatnak rá ezekre a gondolatokra a következő igeversek?
Zsolt 87:4-6; Jn 10:16; ApCsel 14:17; ApCsel 17:26-28; Róm 2:12-16

Persze ez nem azt jelenti — amit ismét néhányan hisznek és hirdetnek — hogy Isten végül majd mindenkit üdvözíteni függ, függetlenül, hogy hitt-e, vagy hogy jó életet élt-e. Az úgynevezett “univerzalizmus” abból a gondolatból fakad, hogy ha Isten mindenkit szeret (márpedig a fiát adta mindenkiért, Jn. 3:16) akkor hogyan nézheti végig, hogy némelyek az örökkévalóságon keresztül bűnhődnek a pokol tüzében. Persze a Bibliát mélyebben tanulmányozva tudhatjuk, hogy már a logika alapfeltevése (t.i. a pokol létezése) is ellent mond annak. A másik hasonló gondolat, a “pluralizmus” pedig ennek egy enyhébb formája: bármilyen hitű, bármely hívő méltó a megváltásra, nem csak a Krisztusban hívő fajta.

Mit ír a Biblia erről a két gondolatmenetről?
Dán 12:2; Mt 7:13-14; Jn 3:18; 14:6; 2Thessz 2:10; Jel 20:14; 21:8

Mind tudjuk, hogy Isten azért küldte a fiát a földre, mert MINDENKIT szeret, és ha minden úgy alakulna, ahogy arra ő valójában vágyik, akkor mindenki üdvözülne. Sajnos az igazság azonban az, hogy nem mindenki fog a Mennybe kerülni.
Itt kerül a képbe az egyház, Te és én! Ebben a helyzetben nyer értelmet az egész negyedév tanulmánya: Ábrahám, Naámán, Jónás, Dániel és társai, Eszter, Jézus, a samáriai asszony, Péter, Fülöp, Pál mind elhívást kaptak Istentől, hogy a megváltottak seregét bővítsék. Ugyanúgy, ahogy mi is fel vagyunk erre szólítva.

Nem az egyházunk, a vallásunk, nem az életmódunk fog üdvözíteni bennünket, de nem is mindenki kerülhet Isten országába! Egyedül Krisztus az, aki ezt megteheti. Egyedül a benne való hit az, ami következményeképpen az örök életet elnyerhetjük. A mi feladatunk, hogy ezt mindenkivel megosszuk! Tanuljunk a “kollégáinktól!” Dolgozzunk, azért, hogy aztán mi is elmondhassuk, amit Pál:
„Mindenkinek mindenné lettem, hogy mindenképpen megmentsek némelyeket. Mindezt az evangéliumért teszem, hogy nekem is részem legyen benne” (1Kor 9:22-23)
Barátotok, Kiki

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

2025/1/1 – Isten őszinte szeretete (január 4)

1. Isten őszinte szeretete (Január 4.) Ebben a tanulmányban Isten jelleméről fogunk gondolkodni. Arról, hogyan tudja kiegyensúlyozottan bemutatni a szeretetteljességet és igazságosságot egy személyben anélkül, hogy ellentmondásokba ütközne. És mit jelent az, hogy számunkra is hasonló életet szán, amelyben mindenkit egyenlőként kezelünk, és igazságosan bánunk velük, akár ösztönösen jön, hogy ilyen módon mutassunk szeretetet az irányukba, akár tudatos erőfeszítés kell hozzá. Olvassátok el Egyszerű Fordítású Bibliából Hóseás próféta könyvének 1. fejezetét! (A világosabb megfogalmazás és a magyarázó jegyzetek segítenek jobban átlátni.) Ismertétek ezt a történetet? Mit mond ez számotokra Isten jelleméről? Beleillik az istenképetekbe, hogy Ő néha ilyen furcsa dolgokat is kérhet a követőitől? Miért? Beszélgessetek ezekről! Isten hűsége és szeretete dacára saját választott népe újból és újból fellázadt ellene. A Szentírás ezért mutatja be többször is úgy az Urat, mint aki egy rossz házasságban...

2025/1/10 - A hatalom gyakorlásának szabályai (március 8.)

  10. A hatalom gyakorlásának szabályai (Március 8.) A hatalom Gyerek voltam még, amikor egy idős lelkész megtanított nekem egy szójátékot: "Azt mondják a hatalmasok, hogy akinek hat alma sok, annak hatalma sok, de akinek hatalma nincs, annak hat alma sincs." A közmondás azt az ironikus gondolatot hordozza, hogy a hatalom és az anyagi javak közötti összefüggés sokszor igazságtalanul alakul. A hatalommal bírók könnyebben jutnak hozzá a javakhoz, míg a hatalom nélküliek számára az alapvető dolgok is elérhetetlenek lehetnek. Szerinted mit jelent a hatalom? Neked milyen hatalmad van? Kik azok, akik rajtad gyakorolnak hatalmat és hogy viseled? Van olyan személy, akit felruháztál hatalommal?   Közjogi értelemben, a hatalom megszerzésének két útja van. Demokratikus környezetben a választók felhatalmaznak valakit közvetlenül, vagy megbízott küldöttjeik által. Ebben az esetben a polgárok legalább egyszerű többsége átadja valakinek, vagy egy csoportnak a hatalom gyakorlásának jogát, am...

2025/1/2 – Szövetség és szeretet (január 11)

 2. Szövetség és szeretet (Január 11.) Keresztény körökben gyakran emlegetjük a görög agapé szót, amely a feltétlen, önfeláldozó és önzetlen szeretetet jelöli. Ezért ezt a szót gyakran egyedül Isten szeretetével azonosítjuk. Az igazság azonban az, hogy emberek is képesek így szeretni. Sőt, Isten is képes máshogyan szeretni, hiszen a szeretet saját természeténél fogva egy többdimenziós dolog. Így amíg az alábbi jól ismert versben az eredeti szöveg az agapét használja (“Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” János 3:16), addig például János 16. fejezetének 27. versében a fileó kifejezés áll az eredetiben („Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem”.) Egy újabb görög szó, amit ugyanúgy a szeretetre használunk, de annak valahogy egy másik rétegét fogja meg. A fileo a baráti szeretetet jelöli, ezért úgy is lefordíthatnánk, hogy ‘kedvel’. Tehát az utóbbi bibliaverset val...